törökország

Meglepő fejlemények a törököknél - Rossz hír a forintnak?

Egy sikeres tegnapi dollárkötvény-kibocsátással az idei devizaalapú finanszírozási tervének már meglepően magas részét, a 70 százalékát teljesítette a török kincstár. Ma pedig arról érkezett hír, hogy a vártnál érdemben magasabb lett a tavaly decemberi folyó fizetési mérleg deficit Törökországban. Utóbbi fejlemény az egyébként is borongósabb nemzetközi befektetői környezetben ismét nyomás alá helyezte a török piacokat, így a líra intenzív gyengülést mutat tegnap délután óta. A török fejlemények a forint számára sem túl kedvezőek.

Nem menekül a külföldi tőke Törökországból

Bár a líra nem tudott jelentősen erősödni a rendkívüli kamatemelés ellenére sem az elmúlt két hétben, ez a gyengélkedés a jelek szerint nem azzal függ össze, hogy masszív és folyamatos lenne a külföldiek tőkekivonása az országból. A török jegybank adatai ugyanis mást mutatnak: mindössze kis mértékű a tőkekivonás a nettó tranzakciók szintjén. Ez tehát azt jelenti, hogy a továbbra is bizonytalan török belpolitikai helyzet mellett is kitart a nemzetközi befektetők széles tábora az ország mellett.

Erdogan: ha nem hat a kamatemelés, szokatlant fogunk lépni

Türelmesen várja a jegybanki kamatemelés hatását, azaz a líra árfolyamának normalizálódását, de a következő hetekben szokatlan gazdasági csomaggal állhat elő a török kormány - nyilatkozta Tayyip Erdogan, török kormányfő a Reuters szerint.

Brutális kamatemelést jelentett be a török jegybank! (2.)

Az eddigi 7,75%-ról 12%-ra emelte az egynapos jegybanki hitelnyújtás kamatlábát mai döntésével a török jegybank, azaz a piaci szereplők által várt 200-300 bázispontosnál sokkal durvább kamatemelésről határozott. Igaz, ha a gyakorlatot nézzük, akkor végülis a jegybank a várakozásokkal összhangban lévő szigorításról határozott. A líra első reakcióként mintegy 3%-kal ugrott a dollárral szemben, és a lépés újraélesztette a kockázati étvágyat más piacokon is. Emiatt a forint is áttörte a 304-es "falat" az euróval szemben és 303 körülre ugrott, ahogy annak lehetőségére kora esti forintpiaci összefoglalónkban már felhívtuk a figyelmet.

Térdre kényszerül a török jegybank (2.)

Minden rendelkezésére álló eszközzel küzd az infláció gyorsulása ellen a török jegybank és szükség esetén kész az átmeneti mellett tartós hatású szigorító lépéseket is megtenni - érzékeltette a ma közzétett inflációs jelentés sajtótájékoztatóján Erdem Basci. A jegybankelnök ezt a ma sorra kerülő rendkívüli monetáris tanácsi ülés előtt mondta, amelytől a piaci szereplők legalább 200-300 bázispontos kamatemelést várnak. Basci a küszöbön álló kamatemelés "indoklásaként" azt érzékeltette, hogy a korábban vártnál magasabb lehet a januári infláció Törökországban. Ez a hónap során bekövetkezett líra zuhanással szorosan összefügg.

Mit tegyen a jegybank a zuhanó árfolyam láttán?

Elkerülhetetlennek látszik a kamatemelés az árfolyamválságba sodródott Törökországban, de az ottani bonyolult politikai viszonyokat tekintve egyéb különös megoldások sem kizártak. A teljes feltörekvő régiót (így a forintot is) fertőző krízist a gazdaságpolitika rövid távon könnyűszerrel megállíthatná - de nem biztos, hogy ez az első számú szempont.

Dőlnek a dominók az egész világon - Csúnya lehet a vége

Sokat változott a globális tőkepiac az elmúlt napokban, különösen a feltörekvő régió országai tapasztalhatják, hogy új korszak jött el. Bár a változásban jelentős szerepet játszik a nagy jegybankok pénznyomdájának a visszafogása (illetve az ettől való félelem), de furcsa módon mégsem ez a konkrét kiváltó tényező. A feltörekvő régió egyes országai köszönik, jól vannak, máshol hirtelen válságszerű tünetek jelentkeztek. Azok az országok, ahol belpolitikai feszültségek vannak, illetve laza a monetáris politika, nagy kihívásokkal szembesülnek a tőkepiacokon. Argentínában hiába jelent meg újra a színen az elnök, a peso tíz éve nem látott esést produkált tegnap, aminek negatív következményei más piacokat is elértek. A törökök a devizatartalékaikat égetve küzdenek a "kamatlobbi" ellen. A fertőzés más országokra is átterjedt: gyengül a brazil reál és a magyar forint is. A devizák mellett a részvénypiacok is szenvednek, az indexek lefelé vették az irányt.

11 milliárd dollárt buktak Törökországban a külföldiek

A török korrupciós botrány tavaly december közepi kirobbanása óta múlt péntekig 11 milliárd dollárral, közel 10%-kal esett a külföldi befektetők török részvény- és kötvénypiaci kitettsége piaci értéken - derül ki a Portfolio.hu kalkulációból. Fontos azonban gyorsan hozzátenni, hogy a kitettség döntő része nem tőkekivonás miatt csökkent (az csak 1,2 milliárd dollárt tett ki), hanem azért, mert a birtokukban megtartott eszközök árfolyama esett. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a múlt pénteki adatok alapján még nem beszélhettünk arról, hogy a külföldiek menekülnének a török piacokról.

Szemünk előtt folyhat le az árfolyamválság

Gyenge színvonalú, nem független jegybank, a Fed szigorodó monetáris politikája és társadalmi instabilitás egyaránt kellett ahhoz, hogy egy Európa szélén lévő országot megcsapjon az árfolyamválság szele. Ezen kívül persze a magas adósságszolgálat, az óriási fizetésimérleg-hiány és a túlfűtött gazdaság is közrejátszik abban, hogy a választási kampányba fordulva Törökország épp a fizetőeszközének nagy leértékelését igyekszik megállítani.

Újra odavágott az asztalra a török jegybank

A líra megállíthatatlannak tûnõ hanyatlása miatt ma délelõtt közvetlenül beavatkozott a líra piacán a török jegybank, majd mivel ez lényegében hatástalan volt, így délután újra "odacsapott" az asztalra. A török líra hanyatlásának fertõzõ hatása több más feltörekvõ piaci devizánál, így például a forintnál is látszik, amely ma kilenchavi mélypontra esett az euróval szemben. Arra, hogy nagy csata bontakozhat ki a török jegybank és a piac között, már két hete felhívtuk a figyelmet. Számos szakértõ úgy gondolja, hogy ebbõl a negatív folyamatból csak a drasztikus kamatemelésen át vezet ki az út.

Fontosabb részletek

• Karácsony elõtt robbant a török kormány hitelességét jelentõsen csorbító korrupciós botrány Törökországban
• Ez kormánytagok mellett sok száz köztisztviselõ leváltását hozta magával, ami felkavarta a török társadalmat
• Tayyip Erdogan kormányfõ, illetve az AKP kormánypárt bõ évtizedes hatalma veszélybe került
• A jelentõs belpolitikai bizonytalanság mellett az is gyengíti a török piacokat, hogy az ország nagy mértékben szorul külsõ pénzügyi forrásokra
• A török jegybank már hosszabb ideje arra játszik, hogy el tudja kerülni a kamatemelést
• Emiatt hetek óta masszívan védi intervenciókkal a lírát
• Ez azonban hatástalannak bizonyul(t), a stratégia jelentõs presztízsveszteséget okozott a jegybanknak
• Sok szakértõ szerint elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés az országban
• Törökország egyébként Erdogan számára kulcsfontosságú választásokra készül a következõ hónapokban.

Tovább zuhan a líra az elmaradt kamatemelésre (2.)

Egyik kamatlábát sem emelte meg mai döntésével a török jegybank, így a líra azonnal új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben. Burkoltan azonban mégis drasztikus kamatemelést hajtott végre a török jegybank.

Összeomlás felé halad a líra

Bő 1%-kal újabb történelmi mélypontra hanyatlott péntek estére a török líra mind az euróval, mind a dollárral szemben, ami egyrészt az egyébként is erősödő amerikai dollár általánosan kedvezőtlen feltörekvő piaci következményeivel, másrészt az egyre súlyosbodó török belpolitikai válsággal függ össze.

Olcsó a török piac, de nem eléggé

A török részvénypiac nagy eséssel zárta a tavalyi évet, ma már az MSCI EM indexhez képest jelentős diszkonttal forognak a helyi papírok. A UBS szerint az igaz, hogy olcsóbbá vált a piac, azonban még nem értük el azt a szintet, amikor vásárolni lehetne. Túl sok a kockázat, főleg rövid távon a választások miatt, így érdemes a partvonalon várakozni, amíg nem látunk tisztán - írja a Barrons.

Óriási csata elé nézünk Törökországban

Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• 11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
• Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
• A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
• Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
• A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
• A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
• Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
• Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.

Történelmi mélypontra ütötték a lírát

Hétfő délelőtt közel 1%-os eséssel történelmi mélypontra süllyedt a török líra a dollárral szemben, amelyben a három hete kirobbant török belpolitikai botrány, illetve a kínai gazdasági lassulással kapcsolatos félelmek hangulatrontó hatása is szerepet játszott.

Belpolitikai válságban Törökország - Aggódnak a befektetők

Az utóbbi napokban belpolitikai válság söpör végig Törökországon, miután több politikus és ismert üzletember is korrupciós botrányba keveredett. A válság több miniszter illetve kormánytag lemondását eredményezte. A belpolitikai bizonytalanság a török piacra is rányomja a bélyegét, a részvénytőzsdén és a lírán is jelentős eladói nyomás söpört végig. Ma azonban mintha megnyugodtak volna a kedélyek, és török fizetőeszköz illetve a rézvénypiac is erősödik.

Tűzvonalba került Törökország

Törökország rendkívül sérülékeny országnak tekinthető, mind külső egyensúlyi alapon, mind politikailag. Ezért aztán nem meglepő, hogy a Fed lépését követő hangulatban a piac jól kipécézte magának és most elképesztő nyomás alá került a líra, ami már most történelmi mélypontján van. Az ország jegybankja december 23-tól még erősebb intervencióval próbálja magát védeni, de a török fizetőeszköz az egyre élesebb belpolitikai válságban hosszan instabil maradhat.

Korrupciós ügy gyengítheti Erdogan hatalmát

Az elmúlt napokban egy a legmagasabb köröket is érintő korrupciós botrány kezd kirajzolódni Törökországban, mely a jelek szerint könnyen megingathatja a több mint egy évtizede regnáló miniszterelnök, Tayyip Erdogan hatalmát a 2014-es választások előtt. Ebben a bizonytalan helyzetben pedig nem csoda, hogy megremegett a piaci szereplők kezek, így eladói nyomás alá kerültek a török eszközök.

Százmillió eurós hitelkeretet kapnak a magyar vállalkozások

Az Eximbank együttműködési megállapodást kötött Isztambulban két törökországi pénzintézettel: a DenizBankkal, valamint Törökország ipari - és fejlesztési bankjával, a TSKB-val (Türkiye Sinai Kalkinma Bankasi A.ª), hogy elősegítsék magyar vállalkozások törökországi exportját - olvasható az NGM közleményében.

Kiállt Barroso a törökök uniós felvétele mellett

A balkáni országok európai uniós csatlakozása mellett állt ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.