Az építőipar unió-szerte szenved az alapanyag és a munkaerőhiánytól, mindezek ellenére azonban a legtöbb helyen ismét pozitív tartományban van Építkezési Bizalmi Indikátor - derül ki az ING legfrissebb tanulmányából. A bizalmi index másfél éves csúcson van és ez a teljesítményben is lecsapódhat: az ING a legtöbb országban visszapattanó volumennel számol, mely jövőre viszont mérséklődhet is.
Hónapok óta másról sem szól az építőipar mint az alapanyagárak drasztikus emelkedéséről. Mint ahogy azt már megannyiszor megírtuk és a szakértők elmondták, az elszálló árak okait a világpiaci folyamatokban kell keresni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy nem csak kis hazánk szenved az áremelkedéstől, hanem Európa nagy része is - derül ki az ING riportjából. Az elemzés szerint a szektor dolgát nem csak a dráguló alapanyagok nehezítik, hanem a munkaerő egyre növekvő hiánya is.
Augusztus 1-jén életbe lépett az EU-s elvárásokkal összhangban az alapkezelők által alkalmazott sikerdíjakról szóló MNB-ajánlás, de az igazi vízválasztó jövő január lesz, amikor az új szabályoknak a meglévő alapoknak is meg kell felelniük. Itthon a befektetési alapok mintegy harmada számol fel sikerdíjat, a legtöbbet az abszolút hozamú alapok. Megnéztük, mely alapok és alapkezelők érintettek az új ajánlással, mennyi pénzt érint ez és mit hozhat mindez az iparág profitabilitására nézve.
A Continental kisebbségi részesedést szerzett az Ipar 4.0-s Feelit nevű izraeli startupban. A Feelit prediktív karbantartási megoldásokat kínál különféle ipari berendezésekhez és gépekhez saját hardveres érzékelőik és dedikált algoritmusaik segítségével. A startup olyan strukturális érzékelési technológiát fejlesztett ki, amely akár ötvenszer érzékenyebb, mint a jelenleg szabványos piaci alkalmazások.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
Ahhoz képest, hogy pár éve milyen irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, idén már mínuszban van az egykor népszerű kategória nettó kereslete, a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni. Pedig annak, aki biztonságosabb és a tőkepiacoknál kevésbé kockázatos befektetést keres, jó választás lehet egy ingatlanalap: az éves hozamok a legnagyobb alapoknál 3-8% között vannak, de fél év alatt is lehetett 4% felett keresni.
A tavaly tavaszi koronavírus-válság óta kitart a vegyes alapok jó szériája, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 5-12% között is lehetett keresni az elmúlt fél évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat idén eddig már közel 12%-ot hozott befektetőinek, egy év alatt pedig közel 29%-ot.
Folytatódott a tavalyi menetelés a magyar részvényalapoknál, az idei első félévben a legjobban teljesítő alapok 13-23% közötti hozamot értek el, egy év alatt pedig nem ritkák a 30-40% közötti teljesítmények. Alig volt olyan forintos alap a listán, amely ne pluszban zárta volna az első félévet, a jó teljesítmény a legnagyobb alapok vagyonát is jócskán megdobta.
Összességében jól teljesítettek idén eddig az abszolút hozamú alapok, a legjobb teljesítmények közé 8% alatti féléves hozammal nem is lehetett bekerülni. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, de kezelt vagyona 200 milliárd forint környékére apadt és egyelőre a hozama is a legrosszabbak között van.
Ha valaki nem akar mindent feltenni egy kártyára, akkor érdemes megismerkednie a különféle diverzifikációs technikákkal. Ebben a cikkben most annak a kérdésnek járunk utána, hogy pontosan milyen buktatókra számíthatunk, ha a modern portfólióelmélet szerint próbáljuk meg kezelni a ránk leselkedő piaci kockázatokat. Ezen belül pedig megvizsgáljuk, hogy hány különböző részvényt kell tartani, ha az egyedi vállalati sztorikból eredő kockázattól meg akarunk szabadulni. A válasz sajnos nem lesz túl megnyugtató a kisbefektetők számára.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik, bár már látni halvány javulást.
A márciussal bezáródó fél évben az amerikai kis kapitalizációjú value (értéka alapú) részvények a második világháború óta nem látott hozamkülönbséggel verték a nagypapírok teljesítményét – számol be a hírről a Financial Times.
A klíma három évtized alatt egy, az átlagember számára szinte elérhetetlen termékből hétköznapi megoldássá vált, hiszen 1991-ben egy split klíma készülékára mintegy 200 000 forint körül mozogott, ma pedig szinte ugyanennyi: egy belépő szintű Daikin split klíma 243 800 forintba kerül – derül ki a Daikin elemzéséből. Az átlagfizetés viszont az akkori kevesebb mint 18 000 forintról mára több mint 411 000 forintra nőtt. A rendszerváltáskor tehát közel 12 hónapig kellett dolgozni egy klímáért, ma már két és félheti keresetből megvásárolható egy készülék.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik.
Az idei évben egy kissé rejtetten a háttérben, de egy nagyon is egyértelmű folyamat zajlik a nemzetközi részvénypiacokon. A fejlett és a feltörekvő országok tőzsdéinek teljesítménye között divergencia figyelhető meg. Ez azért is egy fontos fejlemény, mert az utóbbi piacok magasabb kockázatuk miatt a globális emelkedő trendek során éppen hogy felülteljesítőek szoktak lenni. A jelenségnek két oka lehet. Egyrészt a fejlett országok nagyságrendekkel több vakcinát tudtak lekötni a főbb gyógyszergyártóktól, és a piaci szereplők már most a koronavírussal kapcsolatos lezárások utáni világot árazzák. Másrészt a bő egy évvel ezelőtti pandémia kitörése miatti sokk utáni hatalmas emelkedés ezen szakaszában egyre inkább kockázatkerülőek az intézményi befektetetők. A cikkünkben a relatív erőt vizsgálva megnéztük, hogy az adott régiókban lévő fejlett és feltörekvő piacok között milyen eltérések vannak. Ezt amerikai ETF-ek segítségével tettük meg, hogy azonos devizában lehessen összehasonlítani a teljesítményt, illetve átlagos befektetők számára is reális képet kapjunk.
A 2008-as válság óta nem volt olyan jó negyedéves hozamuk a hedge fundoknak, mint most. A GameStop őrület és az Archegos Capital összeomlása ellenére is átlagosan közel 5%-ot hoztak a nagy befektetési alapkezelők – írja a Financial Times.
A Markit több országra is közzétette a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexeket, amely alapján egyértelműen látszik, hogy a január erős év volt a kontinens iparában.
Kijött a lista arról, melyek voltak tavaly a legjobb hozamokat elérő hedge fundok a világon. Az biztos, hogy érdemes volt a portfóliómendzserek döntésében bízni az algoritmusok helyett - írja a Bloomberg.
33 millió dolláros kompenzációs csomagot kap a tavalyi évre vonatkozóan a Morgan Stanley vezére, James Gorman – írja a Financial Times.
Több mint tíz éve nem láttunk ilyen jó teljesítményt a hedge fundoktól, mint tavaly, ezzel a kezelt vagyon 3600 milliárd dollárra bővült - írja a Financial Times.
Több tízmilliárd dollárra rúghat a bevételkiesés.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy dolgot kellene csak tennie.
Holnap még gomolyfelhős, napos idő lesz.
Több mint ezren sérültek meg, a halálos áldozatok száma is emelkedett.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
