Irán szerdán visszautasította az amerikai média „rosszindulatúnak” nevezett vádjait. Mint tegnap kiderült, a Donald Trump volt elnök meggyilkolására tett szombati kísérletet megelőzően az Egyesült Államok hírszerzése arról szerzett tudomást, hogy a perzsa állam egy Trump elleni merényletről szóló terveket szőtt - írja a CBS. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a szombati lövöldözés mögött Irán állna.
Lezajlott az iráni elnökválasztás második fordulója is azt követően, hogy Ebrahim Raiszi helikopterszerencsétlensége miatt egy évvel előrébb kellett hozni az eseményt. A legnagyobb kérdést nemcsak az új elnök személye, hanem a részvételi arány is jelentette egyben. A válaszok múlt pénteken megszülettek, a java azonban még csak most következik Iránban.
Szombaton jelentette be az iráni belügyminisztérium, hogy a mérsékelt politikus, Maszúd Pezeskian megnyerte az ország elnökválasztásának második fordulóját. Pezeskian kampányában azt ígérte, hogy megnyitja Iránt a világ felé - közölte a Reuters.
Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.
Irán telepítette a tervezett korszerű urándúsító centrifugák felét, amelynek a felállításáról júniusban tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) - közölte jelentésében az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő ENSZ-szervezet.
Iránban június 28-án rendezik meg a kényszerű elnökválasztást, miután a korábbi elnök helikoptere rossz időjárási körülmények között egy hegyoldalnak csapódott. Ebrahim Raiszi halála teljesen felforgatta az országot, mivel eredetileg csak egy év múlva rendezték volna meg a szavazást, amelyet utódlási válság és rekordmagas érdektelenség övez egyszerre.
Teherán vasárnap visszautasította a G7 csoportnak az iráni atomprogramra vonatkozó nyilatkozatát, amelyben a hét legfejlettebb ipari ország vezetői az urándúsítás fokozása, illetve nukleáris programjának eszkalációja miatt elítélték a közel-keleti államot - írja az MTI.
Az Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) múlt héten szólította fel Iránt arra, hogy működjön együtt aktívabban a csúcsszervezettel. Meg is érkezett Teherán válasza: együtt nem működnek, uránt viszont nagyobb tempóban dúsítanak - írta meg a Times of Israel.
Megkezdődött Iránban az elnökjelöltek regisztrációja csütörtökön, a június 28-án tartandó előrehozott választáson indulni kívánóknak öt napjuk van, hogy jelentkezzenek.
Izraeli források arról számoltak be, hogy a libanoni iszlamista terrorszervezetként jegyzett Hezbollah a jövőben sem tervezi visszafogni magát Izrael határán. Vannak Jeruzsálem számára ennél is ijesztőbb jelek.
Elismerte egy meg nem nevezett szenior amerikai tisztségviselő a Times of Israelnek, hogy titokban Iránnal tárgyaltak Omán közvetítésével.
Vasárnap érkezett a hír, hogy az Ebrahim Raiszi iráni elnököt szállító helikopter kényszerleszállást hajtott végre, majd hétfő reggelre világossá vált, hogy a síita hatalom vezetője meghalt a balesetben. A Business Insider cikke az eset okaira is rávilágít.
Felfüggesztették a kereskedést a teheráni értéktőzsdén (TSE) hétfőn arra a hivatalosan megerősített hírre, hogy életét vesztette az iráni elnök egy helikopterbalesetben vasárnap.
Egy friss jelentés szerint Irán éves szinten legalább egymilliárd dollár értékben csempész át üzemanyagot Pakisztánba – számolt be a Nikkei Asia.
Jeruzsálem 2023 októbere óta nemcsak a Gázai övezetben vív háborút az iszlamista Hamász ellen, hanem északon a Hezbollah ellen is állandóak az összecsapások. Nem minden manőver hoz sikereket, erről tett most közzé felvételeket a libanoni szervezet.
Pénteken Izrael légicsapást mért az Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán mellett található katonai repülőtérre. Irán bejelentette: nem tervez azonnali válaszcsapást a zsidó állam ellen. Az izraeli gépek lecsaptak Szíriában is, a Teherán által támogatott proxyszervezetek vezetői után pedig továbbra is folyik a hajtóvadászat. Cikkünk folyamatosan frissül a legfontosabb közel-keleti eseményekkel.
Irán nem fog semmilyen válaszcsapást tenni a területét ért támadás miatt – írja hírszerzési forrásokra hivatkozva a CNN.
Péntek reggel Irán harmadik legnagyobb városánál, Iszfahán közelében működésbe lépett a légvédelem, miután idegen támadó eszközöket észleltek a légtérben. Az eset riadalmat keltett szerte a világban, mivel minden eddiginél közelebb hozta egy kiterjedt közel-keleti háború rémét Izrael és Irán között. Az incidens azonban számos kérdést felvet, ezekre keressük a választ elemzésünkben.
Irán most már tagadja, hogy bármilyen, külföldről érkező támadás történt volna ellenük, a Tasznim hírügynökségnek azt nyilatkozták teheráni tisztviselők, hogy nincs semmi jele annak, hogy területük ellen izraeli katonai akció történt volna.
Egyelőre nem lesz semmilyen válaszcsapás Irán részéről a ma reggeli, területét ért támadásra – idéz egy meg nem nevezett, magas rangú teheráni vezetőt a Reuters.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
