Németország hivatalosan felszólította az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a következő szankciós körbe vonja be az orosz nukleáris ágazatot is - közölte Robert Habeck gazdasági miniszter szombaton. Az EU-n belül két kerékkötő lehet: Franciaország és Magyarország. Azonban Berlin szerint mindkét tagállamot meg lehet győzni, és van javaslatuk az energiabiztonság fenntartására is.
Magyarország lobbizik azért, hogy a fehérorosz pellet visszakerüljön az uniós piacra, mivel jelenleg azok szerepelnek az EU szankciós listáján. Emellett a budapesti és minszki kormány egy nukleáris együttműködésről is döntött - számolt be a Reform.by belarusz hírportál.
Súlyosan kritizálta Magyarországot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója az Oroszországgal kötött energetikai megállapodásai miatt – számol be a Politico.
Az amerikai kormány több mint 20 országhoz kötődő szervezetek és magánszemélyek ellen hozott újabb szankciókat az Oroszország ukrajnai háborújának támogatásában betöltött szerepük miatt szerdán. A közlemény több mint 120 szervezetről és egyénről tett említést - jelentette be az amerikai külügyminisztérium, megerősítve, hogy Magyarország is érintett.
Megszületett a megegyezés Oroszországgal a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Moszkvában.
A Roszatom azt követeli, hogy a finn Fennovoima idő előtt fizesse vissza a neki nyújtott hitelt, amelyet a Hanhikivi, már soha meg nem épülő atomerőmű építésére biztosítottak. A Paks II. atomerőmű kistestvéreként emlegetett létesítményt az orosz-ukrán háború miatt nem építik meg, de a beruházás végig hasonló problémáktól szenvedett, mint a magyarországi bővítés.
A szigorúan bebetonozott szerződéses keretek inkább lassítják a Paks II. projekt előrehaladását, miközben a magyar megrendelő és az orosz fővállalkozó számára biztosított tágabb mozgástér segíthetne azt gyorsítani, és megvan a felhatalmazásunk módosítási javaslatokat tenni, így „ha minden területen egy kis változást el tudunk érni, akkor ezek nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak és exponenciálisan tudjuk egyszerűsíteni, gyorsítani a folyamatainkat” - jelezte a Paks II. Zrt. márciusi, elsősorban a munkavállalóknak és a szakmai partnereknek szóló, minap publikált társasági magazinjában Jákli Gergely.
A Roszatom kész folytatni az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) a zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolására vonatkozó kezdeményezése érdekében - közölte szerdán Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern főigazgatója. Lihacsov ezt Rafael Grossival, a NAÜ főigazgatójával Kalinyingrádban lefolytatott megbeszélésén erősítette meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök április 27-én Törökországba látogathat az orosz kivitelezésű Akkuyu Atomerőmű ünnepélyes felavatására - közölte Tayyip Erdogan török elnök szerda este.
„Elképesztően veszélyes” a Paks II. projekt megvalósítására a Roszatom hétvégi üzenete, amelyet a Portfolio-nak küldött a cég, mert azt üzeni, hogy az oroszok a fővállalkozói felelősséget át akarják pakolni a magyar megrendelőre, és „ez szerintem a projekt ellehetetlenülését vetíti előre” – jelentette ki Aszódi Attila, a Paks II. projektért korábban felelős államtitkár a 24.hu szerdai podcastjában. A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint „kellemetlen helyzetbe hozta Magyarországot a Roszatom” azzal, hogy „ügyetlenkedett”, és nem értette meg az orosz és a magyar beruházási kultúra közötti különbségeket, így az erőmű tervezésének sok éves csúszása miatt az is kérdéses, hogy a felfutó magyarországi zsinóráram igényeket hogyan lehet kielégíteni. Szerinte komoly üzenet értéke volt annak, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, nyilatkozott a kormány aggodalmairól, és a projekt kormányzati végiggondolását helyesnek tartja. Ezek kapcsán kijelentette: „el tudom azt képzelni, hogy a kormány végül úgy dönt, hogy lezárja ezt a projektet, megszakítja ezt a szerződést a Roszatommal és az előkészített telephelyre egy másik szállítóval kezd tárgyalni”.
Miután a Financial Times azt írta Orbán Balázs nyilatkozata mellett, hogy a Paks II. újragondolása elvezethet akár az orosz Roszatom lecseréléséhez is, határozottan cáfolta ezt a sejtetést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szavai szerint „színtiszta hazugság”, hogy a magyar kormány elállna az orosz Roszatommal való együttműködéstől, és tisztázta, hogy a franciák szerepe csak az erőmű irányítástechnikai rendszerében nőne meg. Ez a francia kormány számára is fontos tisztázás lehet, mert egyik képviselőjük a brit lapnak azt mondta: nekik se világos, hogy a Paks II.-ben nőne meg a szerepük, vagy egy új erőmű kapcsán jutnának szerephez. Szijjártó az Energia Tanács mai brüsszeli ülése utáni sajtótájékoztatón egyúttal azt is jelezte, hogy a nukleáris koalíció tagjaként azt szorgalmazza Magyarország is: változzanak meg a banki hitelezési szabályok a nukleáris projektek kapcsán. A miniszter azt is bejelentette, hogy a lengyelekkel együtt csak a magyar kormány vétózta meg az uniós gázspórolási rendelet meghosszabbítását, amelyről itt írtunk külön.
A Roszatommal folytatott konzultációk során a magyar kormány illetékesei nem vetették fel az együttműködés esetleges megszüntetésének kérdését, "ez a kérdés nem került szóba" – hangsúlyozta a Roszatom-Közép-Európa képviselője az orosz TASZSZ hírügynökségnek hétfőn, és megismételte ugyanazt az állásfoglalást, amelyet a Portfolio szombaton már közölt. Ez azután történt, hogy a Financial Times cikke és a saját háttérinformációink alapján pénteken átfogó cikkben vázoltuk a Roszatom, mint orosz fővállalkozó kilátásait a Paks II. projektben.
Az orosz atomiparra az Európai Unió még nem, de az Egyesült Államok már vetett ki szankciókat, amelyek közvetve hatással lehetnek Paks II-re is. A magyar kormány bevallottan is új utakat keres, miután a német Siemens Energy részvétele továbbra is kétséges más korlátozások miatt. Az újratervezés folyamatos az atomerőmű bővítésénél, miközben már új szankciós köröket terveznek Washingtonban és Brüsszelben. Magyarországot egy 3850 milliárd forintos kötelezettség is Pakshoz láncolja, de a Portfolio-nak a Roszatom azt jelezte: kitartanak a beruházás mellett.
Miután a Financial Times cikke és a Portfolio háttérinformációi alapján egy átfogó anyagban foglaltuk össze pénteken az orosz Roszatom kilátásait a Paks II. projekben, egy rövid állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe szombaton délután a Roszatom magyarországi kommunikációs vezetője.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök magas rangú orosz tisztviselőkkel folytatott megbeszélést az Egyiptomban épülő orosz atomerőműről, valamint a gabonaellátásról és az élelmezésbiztonságról - írja a Reuters.
Amint az év elején kiderült: az eddigi 2030-as céldátumot újabb 2 évvel kitolva a kormány már 2032-re számol az új paksi blokkok üzembe állásával; ez pedig azt jelenti, hogy az eredeti elképzelésekhez képest már 8-9 éves csúszásban van a projekt, a 2009-es parlamenti döntéstől számítva pedig 23 évbe telhet az új atomerőmű felépítése. A nemzetközi tapasztalatok szerint átlagosan 8-15 év kell ahhoz, hogy "nulláról" indulva üzembe lehessen helyezni egy új atomerőművet, vagyis a paksi bővítés körülbelül 1 évtizeddel ígérkezik hosszabbnak a nemzetközi átlagnál. A csúszás nem csak a kibocsátáscsökkentési célok teljesülésére hat negatívan, de növelheti a finanszírozási költségeket, így az áramtermelés árát is.
Folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy Oroszország megindíthatta a tavaszra várt kelet-ukrajnai offenzívát az ország keleti területeiben: folyamatosak a drón és rakétatámadások Ukrajna területén, az ukrán vezérkar szerint több Tu-95-ös orosz nehézbombázó is a levegőbe emelkedett. A délelőtti órákban Moldova is jelezte azt, hogy egy orosz cirkálórakéta megsértette az ország légterét, ezután nem sokkal pedig lemondott az ország kormánya. Az ukrán hírszerzés szerint egy rakéta a román légtérbe is belépett, Bukarest ezt az állítást azonban hivatalosan is cáfolta. Vuhledárnál az orosz haderő nagyon súlyos veszteségeket szenvedett. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Kedden érdekes fordulatot vett a Paks II. beruházás ügye: a Roszatom vezérigazgatója Paks II. építésének 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez, ami még az Európai Bizottságot is elbizonytalanította.
Az orosz fél kész folytatni a munkát a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági övezetének kialakítása érdekében - jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója, miután csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatójával.
Azzal a témával kapcsolatban is kérdést kapott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, hogy felkészült-e a kormány arra az esetre, ha a nyugati cégek az orosz agresszió és a szankciók miatt kivonulnak a Paks II. projekt építéséből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a fontos, üzenet értékű választ adta, hogy tudomása szerint "minden ilyen esetre van forgatókönyv".
Interaktív, díjmentes online előadás
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
