Az afrikai Száhel övezetben található Nigerben 2023 nyarán puccsal átvette az ország vezetését a hadsereg. A váltás egyben azt is jelentette, hogy a nyugati hatalmak számára elfogyott a levegő, a területen található gazdag nyersanyag-lelőhelyekre pedig most az oroszok próbálnak lecsapni – írja a Bloomberg. Cikkünk megjelenése után a Roszatom is reagált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök üzbegisztáni látogatása során módosították az üzbegisztáni atomerőmű építéséról szóló korábbi kormányközi megállapodást, amely szerint egy kis teljesítményű atomerőmű épül Üzbegisztánban orosz technológiával - derült ki a Roszatom keddi közleményéből. A projektre már le is szerződött a két ország, amely értelmében egy hat blokkból álló, 330 MW-os összkapacitású erőmű épül fel a következő években a sarkvidéki atomjégtörő hajókon már kipróbált technológia nyomán.
Elsősorban gazdasági kérdésekről, így az Üzbegisztánba szállított gázmennyiség növeléséről és kis teljesítményű atomerőmű létesítéséről tárgyalt taskenti hivatalos látogatásán hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
Szerda délután fél három magasságában több lövés érte Robert Fico szlovák miniszterelnököt, miután a kihelyezett kormányülés előtt várakozókkal találkozott. A kormányfő állapotáról egyelőre ellentétes információk érkeznek, egyes források arról számoltak be, hogy már túl van az életveszélyen, mások szerint a következő órák még kritikusak lehetnek.
A Budapestre látogató Hszi Csin-ping és Orbán Viktor csütörtöki, közös sajtótájékoztatójának egyik fontos pontja volt, hogy a magyar miniszterelnök bejelentette: nukleáris ipari együttműködés kezdődik Kína és Magyarország között. A kormányfő után az új paksi atomerőmű beruházásért is felelős Szijjártó Péter külgazdasági miniszter pedig mintegy ezt kiegészítve közölte, hogy a 18 ügyben kötött magyar-kínai megegyezés egyik pontja a korábban már jelzett együttműködés, mely „a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát le fogja fedni”. További részletek egyelőre nem szivárogtak ki, ám mivel a bejelentés, illetve a kínaiak felbukkanása a magyar atomipar körül nem teljesen előzmény nélküli, így is érdemes e témát körbejárni.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Magyarország szárazhűtési rendszert szállíthat egy üzbég atomerőműbe, erről pedig már egyeztettek is a felek – derül ki egy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter által az üzbég sajtónak adott nyilatkozatból.
Igencsak részletes elemzést közölt az amerikai Institute for the Study of War (ISW) arról, hogy Oroszországnak esélye sincs nyerni, ha a Nyugat teljes gazdasági és hadiipari kapacitását elkezdi felhasználni ahhoz, hogy Ukrajnát támogassa.
Most nincs szükségünk az évi 4,5 milliárd köbméter szerződéses mennyiség feletti orosz gázra, amelyet egyébként is teljes egészében Törökország felől hozunk be, így nem érint minket az ukrán tranzit ügye, és csak pletyka a Paks II. projekt 2033-2034-re csúszása – gyakorlatilag ezeket az üzeneteket mondta orosz hírügynökségeknek a minap Oroszországban járt magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Nemzetközi előrejelzések is azt mutatják, hogy az atomenergetika reneszánsza következik, és ebben a folyamatban a Roszatom fontos szerepet vállal, technológiájával biztosítja a bővülés feltételeit - mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató kedden Szocsiban, az Atomexpo záró sajtótájékoztatóján.
A paksi bővítésről tárgyalt Szijjártó Péter többek között az orosz Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval - a magyar tárcavezető szerint fontos mérföldköveket sikerült elérni az építkezés során.
„Az elért munkatempó és a beszerzési folyamat menete alapján arra számítunk, hogy az ütemtervnek megfelelően 2024. nyarán megkezdődik a talaj kitermelése a terv szerinti szintig, azaz a mínusz 23,8 méteres mélységig” – tisztázta a Portfolio-nak a Paks II. orosz fővállalkozója. Azért kérdeztünk rá a Roszatomnál a gödör mélyítésének megkezdésére és hátterére, mert a múlt heti sajtótájékoztatón erről nem esett szó, mégis beleírta ezt a közleményébe az orosz cég, így azt firtattuk, hogy ezt mire alapozza. Több más kérdést is feltettünk, de ezek válaszára még várni kell.
A két nagytömegű kulcsfontosságú atomerőmű berendezésből az egyik, a zónaolvadék-csapda gyártása már befejeződött Oroszországban, a másik, a reaktortartály gyártása pedig áprilisban kezdődik – jelentette be a mai budapesti tárgyalásai nyomán a Roszatom vezérét fogadva Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az első fejlemény mérföldkő, és ugyanígy mérföldkő lesz az is, hogy év végén megtörténik az első betonöntés is a Paks II. telephelyen, amelynek szavai szerint műszaki akadálya nincs, jól haladnak a munkálatok. Ezek alapján megerősítette, hogy a 2030-as évek elején termelésbe állhat a Paks II.
Oroszország folytatja aktív együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szocsi melletti Bocsarov Rucsejben lévő államfői rezidencián, ahol Rafael Grossit, a NAÜ főigazgatóját fogadta.
"Jelenleg intenzív előkészületek folynak az első beton kiöntésére, amelyre 2024-ben kerülhet sor" – mondta egy hétfőn kiadott közleményben Vitalij Poljanyin új paksi projektigazgató, az orosz Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó vállalatának, a JSC Atomstroyexportnak (ASZE Rt.) az alelnöke.
Nincs bizonyíték rá, hogy a szombai lövöldözőnek köze lenne hozzá.
Egyre többen akarnak hajóra szállni.
Az egyetemi professzor, volt jegybankár a Checklist vendége volt.
Nőtt-e a volt elnök újraválasztási esélye az ellene elkövetett merénylettel?
Az agráriumban is a megfelelő információkon, a transzparencián múlik az, hogy el tudjuk-e kerülni a finanszírozás problémáit.
