Oroszország ambiciózus új terve, hogy egy nukleáris erőművet építsen a Holdon India segítségével. A projektet az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Paks II-t is építő Roszatom vezeti, célja pedig egy megbízható energiaforrás biztosítása a jövőbeli orosz-kínai közös holdbázis számára.
A dél-oroszországi Kurszk-2 atomerőmű energiablokkjainak építkezésén dolgozók létszámának átmeneti csökkentéséről döntött a Roszatom a szövetségi szintű szükséghelyzet bevezetésével kapcsolatban, a munkálatok ugyanakkor az eredeti ütemterv szerint folynak - közölte pénteken Telegram-csatornáján az orosz atomerőműveket működtető vállalat mérnöki főosztálya.
Magyarország egy harmadik atomerőmű építését fontolgatja, de nem a meglévő Paksi Atomerőmű telephelyén – közölte Kovács Pál, az atomerőmű igazgatója, kabinetfőnök a RIA Novosztyinak adott interjújában. Kovács kijelentette, hogy az új erőmű technológiáját csak a megfelelő helyszín kiválasztása után határozzák meg. Elméletileg az új erőmű egy kis moduláris reaktor (SMR) lehetne, amely technológiából egyelőre csak az oroszok gyártottak működő változatot.
Az uniós szankciók miatt Isztambulban tárgyalt szerdán egymással a magyar kormány, és az orosz Roszatom delegációja a Paks II. projekt állásáról és a további menetrendről, és erről mind Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mind az orosz fővállalkozó Roszatom kommunikált, így ezek összevetéséből kiolvasható a következő időszak menetrendje. Ezek alapján még júliusban elindul a gödör lemélyítése a projekt területén, augusztus elejéig megérkezik Paksra a hatalmas, 750 tonnás zónaolvadékcsapda berendezés; év végéig pedig megtörténhet az első beton kiöntése az ötös blokk alatt, amellyel hivatalosan is megkezdettnek minősül majd az atomerőmű építése. A magyar kormányzati nyilatkozat szerint már most is dübörög a munka Pakson, és minden adott ahhoz, hogy a következő évtized elején termelésbe állhasson a két új reaktorblokk. Ez a magyar kormány által rendszeresen hangsúlyozott céldátum a Roszatom közleményében nincs benne.
A dél-oroszországi Rosztov atomerőmű négy blokkjának egyikét üzemzavar miatt leállították - közölte kedden az orosz energiaügyi minisztérium és a Roszatom állami atomenergetikai vállalat a Reuters tudósítása szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Vietnam kiegyensúlyozott álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és kiemelte a két ország közötti energetikai és kereskedelmi együttműködés eredményeit. Putyin hamarosan Hanoiban találkozik a vietnami vezetőkkel.
Szijjártó Péter külügyminiszter június 6-án a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon találkozik a Roszatom felső vezetésével - értesült a TASZSZ diplomáciai forrásból.
Az afrikai Száhel övezetben található Nigerben 2023 nyarán puccsal átvette az ország vezetését a hadsereg. A váltás egyben azt is jelentette, hogy a nyugati hatalmak számára elfogyott a levegő, a területen található gazdag nyersanyag-lelőhelyekre pedig most az oroszok próbálnak lecsapni – írja a Bloomberg. Cikkünk megjelenése után a Roszatom is reagált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök üzbegisztáni látogatása során módosították az üzbegisztáni atomerőmű építéséról szóló korábbi kormányközi megállapodást, amely szerint egy kis teljesítményű atomerőmű épül Üzbegisztánban orosz technológiával - derült ki a Roszatom keddi közleményéből. A projektre már le is szerződött a két ország, amely értelmében egy hat blokkból álló, 330 MW-os összkapacitású erőmű épül fel a következő években a sarkvidéki atomjégtörő hajókon már kipróbált technológia nyomán.
Elsősorban gazdasági kérdésekről, így az Üzbegisztánba szállított gázmennyiség növeléséről és kis teljesítményű atomerőmű létesítéséről tárgyalt taskenti hivatalos látogatásán hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
Szerda délután fél három magasságában több lövés érte Robert Fico szlovák miniszterelnököt, miután a kihelyezett kormányülés előtt várakozókkal találkozott. A kormányfő állapotáról egyelőre ellentétes információk érkeznek, egyes források arról számoltak be, hogy már túl van az életveszélyen, mások szerint a következő órák még kritikusak lehetnek.
A Budapestre látogató Hszi Csin-ping és Orbán Viktor csütörtöki, közös sajtótájékoztatójának egyik fontos pontja volt, hogy a magyar miniszterelnök bejelentette: nukleáris ipari együttműködés kezdődik Kína és Magyarország között. A kormányfő után az új paksi atomerőmű beruházásért is felelős Szijjártó Péter külgazdasági miniszter pedig mintegy ezt kiegészítve közölte, hogy a 18 ügyben kötött magyar-kínai megegyezés egyik pontja a korábban már jelzett együttműködés, mely „a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát le fogja fedni”. További részletek egyelőre nem szivárogtak ki, ám mivel a bejelentés, illetve a kínaiak felbukkanása a magyar atomipar körül nem teljesen előzmény nélküli, így is érdemes e témát körbejárni.
A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Magyarország szárazhűtési rendszert szállíthat egy üzbég atomerőműbe, erről pedig már egyeztettek is a felek – derül ki egy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter által az üzbég sajtónak adott nyilatkozatból.
Igencsak részletes elemzést közölt az amerikai Institute for the Study of War (ISW) arról, hogy Oroszországnak esélye sincs nyerni, ha a Nyugat teljes gazdasági és hadiipari kapacitását elkezdi felhasználni ahhoz, hogy Ukrajnát támogassa.
Kiöntik az első betont, így hivatalosan is építés alatt állóvá válik a projekt.
Elvileg összeolvadásról nem esett szó.
Idén tavasszal "aktiválták".
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
Nem fizetett a magyar vállalkozó.
Mire elég a 150 ezer forint.
