Február közepén sor kerül az első betonöntésre a Paks II. projektnél, ami észrevehető lépés lesz az előkészítő szakaszból a tervszerű építkezés szakaszába – jelezte pénteken újságíróknak Jekatyerinburgban Alekszej Lihacsov, az orosz fővállalkozó Roszatom vezérigazgatója. Ez összhangban van azzal, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a minap a magyar parlamentben egy bizottsági meghallgatáson mondott, miszerint január-februárban megtörténhet az első betonöntés az ötös blokk alatt. Ez azért is lényeges fejlemény, mert ekkortól válik hivatalosan is építés alatt állóvá a projekt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint.
A csütörtöki közös magyar-szerb kormányülésen azt vetette fel Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy Szerbia 5-10%-os részesedést szerezne a Paksi Atomerőműben, és teljes vételárat lenne érte hajlandó fizetni – számolt be a fejleményről a Reuters. A magyar kormányfő ott az egyeztetésen nem reagált a felvetésre, így nem tudni, hogy mi lesz a 2021 őszén már egyszer lejátszódott szerb felvetés sorsa. A lépés Szerbia energiaellátásának diverzifikálását célozza, miközben az ország továbbra is jelentősen függ az orosz gázszállításoktól és a szénerőművektől.
A francia Framatome és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a mai napon megállapodást kötött arról, hogy a Framatome 2027-től üzemanyagot szállít a Paksi Atomerőmű működéséhez – derült ki a Framatome közleményéből.
Oroszország ambiciózus új terve, hogy egy nukleáris erőművet építsen a Holdon India segítségével. A projektet az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Paks II-t is építő Roszatom vezeti, célja pedig egy megbízható energiaforrás biztosítása a jövőbeli orosz-kínai közös holdbázis számára.
A dél-oroszországi Kurszk-2 atomerőmű energiablokkjainak építkezésén dolgozók létszámának átmeneti csökkentéséről döntött a Roszatom a szövetségi szintű szükséghelyzet bevezetésével kapcsolatban, a munkálatok ugyanakkor az eredeti ütemterv szerint folynak - közölte pénteken Telegram-csatornáján az orosz atomerőműveket működtető vállalat mérnöki főosztálya.
Magyarország egy harmadik atomerőmű építését fontolgatja, de nem a meglévő Paksi Atomerőmű telephelyén – közölte Kovács Pál, az atomerőmű igazgatója, kabinetfőnök a RIA Novosztyinak adott interjújában. Kovács kijelentette, hogy az új erőmű technológiáját csak a megfelelő helyszín kiválasztása után határozzák meg. Elméletileg az új erőmű egy kis moduláris reaktor (SMR) lehetne, amely technológiából egyelőre csak az oroszok gyártottak működő változatot.
Az uniós szankciók miatt Isztambulban tárgyalt szerdán egymással a magyar kormány, és az orosz Roszatom delegációja a Paks II. projekt állásáról és a további menetrendről, és erről mind Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mind az orosz fővállalkozó Roszatom kommunikált, így ezek összevetéséből kiolvasható a következő időszak menetrendje. Ezek alapján még júliusban elindul a gödör lemélyítése a projekt területén, augusztus elejéig megérkezik Paksra a hatalmas, 750 tonnás zónaolvadékcsapda berendezés; év végéig pedig megtörténhet az első beton kiöntése az ötös blokk alatt, amellyel hivatalosan is megkezdettnek minősül majd az atomerőmű építése. A magyar kormányzati nyilatkozat szerint már most is dübörög a munka Pakson, és minden adott ahhoz, hogy a következő évtized elején termelésbe állhasson a két új reaktorblokk. Ez a magyar kormány által rendszeresen hangsúlyozott céldátum a Roszatom közleményében nincs benne.
A dél-oroszországi Rosztov atomerőmű négy blokkjának egyikét üzemzavar miatt leállították - közölte kedden az orosz energiaügyi minisztérium és a Roszatom állami atomenergetikai vállalat a Reuters tudósítása szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Vietnam kiegyensúlyozott álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és kiemelte a két ország közötti energetikai és kereskedelmi együttműködés eredményeit. Putyin hamarosan Hanoiban találkozik a vietnami vezetőkkel.
Szijjártó Péter külügyminiszter június 6-án a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon találkozik a Roszatom felső vezetésével - értesült a TASZSZ diplomáciai forrásból.
Az afrikai Száhel övezetben található Nigerben 2023 nyarán puccsal átvette az ország vezetését a hadsereg. A váltás egyben azt is jelentette, hogy a nyugati hatalmak számára elfogyott a levegő, a területen található gazdag nyersanyag-lelőhelyekre pedig most az oroszok próbálnak lecsapni – írja a Bloomberg. Cikkünk megjelenése után a Roszatom is reagált.
Vlagyimir Putyin orosz elnök üzbegisztáni látogatása során módosították az üzbegisztáni atomerőmű építéséról szóló korábbi kormányközi megállapodást, amely szerint egy kis teljesítményű atomerőmű épül Üzbegisztánban orosz technológiával - derült ki a Roszatom keddi közleményéből. A projektre már le is szerződött a két ország, amely értelmében egy hat blokkból álló, 330 MW-os összkapacitású erőmű épül fel a következő években a sarkvidéki atomjégtörő hajókon már kipróbált technológia nyomán.
Elsősorban gazdasági kérdésekről, így az Üzbegisztánba szállított gázmennyiség növeléséről és kis teljesítményű atomerőmű létesítéséről tárgyalt taskenti hivatalos látogatásán hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
Szerda délután fél három magasságában több lövés érte Robert Fico szlovák miniszterelnököt, miután a kihelyezett kormányülés előtt várakozókkal találkozott. A kormányfő állapotáról egyelőre ellentétes információk érkeznek, egyes források arról számoltak be, hogy már túl van az életveszélyen, mások szerint a következő órák még kritikusak lehetnek.
A Budapestre látogató Hszi Csin-ping és Orbán Viktor csütörtöki, közös sajtótájékoztatójának egyik fontos pontja volt, hogy a magyar miniszterelnök bejelentette: nukleáris ipari együttműködés kezdődik Kína és Magyarország között. A kormányfő után az új paksi atomerőmű beruházásért is felelős Szijjártó Péter külgazdasági miniszter pedig mintegy ezt kiegészítve közölte, hogy a 18 ügyben kötött magyar-kínai megegyezés egyik pontja a korábban már jelzett együttműködés, mely „a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát le fogja fedni”. További részletek egyelőre nem szivárogtak ki, ám mivel a bejelentés, illetve a kínaiak felbukkanása a magyar atomipar körül nem teljesen előzmény nélküli, így is érdemes e témát körbejárni.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?