A 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár "továbbra is érvényben van" az orosz fővállalkozóval, de "ha a nyugat-európai atomerőmű építkezésekre nézek, akkor a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért felelőtlenség lenne most többet mondanom" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Jákli Gergely. A Paks II. Zrt. vezérigazgatója utalt rá, hogy a paksihoz hasonlóan a legtöbb erőmű építés "ilyen kulcsrakész szerződésben valósul meg, ennek ellenére folyamatosan drágulnak"; igaz hozzátette: "a Paks II. esetében nem kapkodnék, nem spekulálnék erre". Elárulta: "folyamatban van a kivitelezési szerződés egyes pontjainak a felülvizsgálata és módosítása", és konstruktívak a tárgyalások az oroszokkal, akárcsak az Európai Bizottsággal; munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt pedig akár a kínaiak is megjelenhetnek a projekt körül. Azt vázolta: "rövid távon megoldódhat" az irányítástechnika körüli, a német kormány blokkolásából adódó helyzet, és leszögezte: se a projektet, se az orosz hitelszerződést nem szankcionálja semmi, illetve az orosz fővállalkozó is ki tudja fizetni a beszállítókat. Hangsúlyozta: a Paks I.-nél nem történt semmilyen elmozdulás a mellette kiásott új gödör miatt, és a megépített résfal csökkenti ennek a jövőbeli kockázatát. A Duna vízhozamával és a hűtővízzel kapcsolatos aggodalmakat műszakilag kezelhetőnek mondta, a Paks I. és Paks II. párhuzamos működésének brüsszeli engedélyezése kapcsán pedig bizakodását érzékeltette. Azt is rögzítette: "lesz első betonöntés év végéig", és a két új blokk "a 2030-as évek elején" már termelni fog. A minapi interjú során Paks II. gigantikus gödrében is jártunk, ahol óriási gépeket láttunk, a megörökített fényképeket ebben a különleges képgalériában mutatjuk be.
Magyarország szárazhűtési rendszert szállíthat egy üzbég atomerőműbe, erről pedig már egyeztettek is a felek – derül ki egy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter által az üzbég sajtónak adott nyilatkozatból.
Igencsak részletes elemzést közölt az amerikai Institute for the Study of War (ISW) arról, hogy Oroszországnak esélye sincs nyerni, ha a Nyugat teljes gazdasági és hadiipari kapacitását elkezdi felhasználni ahhoz, hogy Ukrajnát támogassa.
Most nincs szükségünk az évi 4,5 milliárd köbméter szerződéses mennyiség feletti orosz gázra, amelyet egyébként is teljes egészében Törökország felől hozunk be, így nem érint minket az ukrán tranzit ügye, és csak pletyka a Paks II. projekt 2033-2034-re csúszása – gyakorlatilag ezeket az üzeneteket mondta orosz hírügynökségeknek a minap Oroszországban járt magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Nemzetközi előrejelzések is azt mutatják, hogy az atomenergetika reneszánsza következik, és ebben a folyamatban a Roszatom fontos szerepet vállal, technológiájával biztosítja a bővülés feltételeit - mondta Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese, nemzetközi üzletfejlesztési igazgató kedden Szocsiban, az Atomexpo záró sajtótájékoztatóján.
A paksi bővítésről tárgyalt Szijjártó Péter többek között az orosz Roszatomot vezető Alekszej Lihacsovval - a magyar tárcavezető szerint fontos mérföldköveket sikerült elérni az építkezés során.
„Az elért munkatempó és a beszerzési folyamat menete alapján arra számítunk, hogy az ütemtervnek megfelelően 2024. nyarán megkezdődik a talaj kitermelése a terv szerinti szintig, azaz a mínusz 23,8 méteres mélységig” – tisztázta a Portfolio-nak a Paks II. orosz fővállalkozója. Azért kérdeztünk rá a Roszatomnál a gödör mélyítésének megkezdésére és hátterére, mert a múlt heti sajtótájékoztatón erről nem esett szó, mégis beleírta ezt a közleményébe az orosz cég, így azt firtattuk, hogy ezt mire alapozza. Több más kérdést is feltettünk, de ezek válaszára még várni kell.
A két nagytömegű kulcsfontosságú atomerőmű berendezésből az egyik, a zónaolvadék-csapda gyártása már befejeződött Oroszországban, a másik, a reaktortartály gyártása pedig áprilisban kezdődik – jelentette be a mai budapesti tárgyalásai nyomán a Roszatom vezérét fogadva Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az első fejlemény mérföldkő, és ugyanígy mérföldkő lesz az is, hogy év végén megtörténik az első betonöntés is a Paks II. telephelyen, amelynek szavai szerint műszaki akadálya nincs, jól haladnak a munkálatok. Ezek alapján megerősítette, hogy a 2030-as évek elején termelésbe állhat a Paks II.
Oroszország folytatja aktív együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szocsi melletti Bocsarov Rucsejben lévő államfői rezidencián, ahol Rafael Grossit, a NAÜ főigazgatóját fogadta.
"Jelenleg intenzív előkészületek folynak az első beton kiöntésére, amelyre 2024-ben kerülhet sor" – mondta egy hétfőn kiadott közleményben Vitalij Poljanyin új paksi projektigazgató, az orosz Roszatom mérnöki részlegéhez tartozó vállalatának, a JSC Atomstroyexportnak (ASZE Rt.) az alelnöke.
A török rendőrség letartóztatott egy orosz állampolgárt, aki a gyanú szerint az Iszlám Állammal állt kapcsolatban és hamis személyazonossággal az Akkuyu atomerőműnél dolgozott - írta meg a Sky News.
Ütemesen, zavartalanul folynak a paksi atomerőmű bővítési munkálatai, most a talajszilárdítási és cölöpelhelyezési feladatok zajlanak, és év végéig reális az első beton öntése is a jövő márciusra tervezett dátum helyett - jelezte kedden a sopronbánfalvai kihelyezett kormányülés szünetében Szijjártó Péter egy Facebook-videóban. A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy telefonon tárgyalt nemrég Alekszej Lihacsovval, az orosz Roszatom vezérigazgatójával, aki hamarosan ismét hazánkba látogat, hogy áttekintsék a folyamat állását és az ahhoz kapcsolódó jogi ügyeket. Szijjártó azt is jelezte, hogy április körül kezdődhet meg a reaktortartály gyártási folyamata Oroszországban, míg a szintén nagyon fontos olvadékcsapda áprilisra vagy májusra el is fog készülni.
Mintegy 30 négyzetméteren tűz ütött ki vasárnap egy kabinban az egyetlen orosz atomjégtörő szállító hajón, amely az észak-oroszországi Murmanszk városában volt kikötve - jelentették december 25-én az orosz hatóságok. A tüzet eloltották, és nem sérült meg senki, illetve nem jelentettek a reaktort fenyegető veszélyt sem.
Állítólag súlyos, a reaktor primerkörét érintő problémákat titkolhatott el a Roszatom a fehérorosz Asztravec erőmű esetében. A Bloomberg beszámolója szerint az ioncserélő gyantával voltak problémák, ami akár a reaktormag leolvadását is elindíthatja. A súlyos problémák az orosz-ukrán háború első napjaiban buktak ki a Paks II. mintaprojektjének számító létesítményben, de nem tudni, hogy a problémákat azóta sikerült-e kijavítani, illetve hogy azok más erőműveknél is kibukhatnak-e. A Roszatom szerint viszont még nem is volt terhelve az erőmű a megadott időpontban, és cáfolják, hogy bármilyen súlyos meghibásodás történt volna.
Cáfolja a Roszatom a Bloomberg tegnapi értesülését, a Portfolio-hoz eljuttatott közleményükben azt írják, a Tenex nem tervezi az Egyesült Államokba irányuló orosz dúsított uránexport leállítását.
Műszaki akadálya nincs annak, hogy a négy egyforma paksi blokk valamelyikébe az orosztól eltérő, akár francia, akár amerikai nukleáris fűtőanyag kazettákat helyezzenek be, de ezt majd csak akkor érdemes megtenni, amikor az üzemidő-hosszabbítás miatt egyébként is leáll egy adott blokk, tehát majd csak 2028-2030 tájékán – ezt nyilatkozta Horváth Péter János a vg.hu-nak.
Leállt egy dél-oroszországi olajfinomító.
2027-re az egész országot le akarják fedni.
Fontos döntések születtek.
Az európai légvédelemhez kapcsolódóan.
A frontvonal jelenleg települést kettészelő Vovcsa folyó mentén halad.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
