Miután tegnap a republikánusok blokkolták a képviselőház Trump 25. alkotmánykiegészítés szerinti elmozdítási kísérletét, ma a képviselőház szavazni fog arról, hogy Mike Pence-t kényszerítsék arra, hogy indítsa el az eljárást a regnáló elnök ellen.
Az Egyesült Államok képviselőházának republikánus tagjai megakadályozták hétfőn, hogy a testület határozatban szólítsa fel Mike Pence alelnököt Donald Trump elnök elmozdítására.
Az amerikaiak 57%-a azonnal eltávolítaná hivatalából Donald Trumpot, miután sokak szerint ő tüzelte fel a sokaságot és emiatt hatoltak be a Capitoliumba a tüntetők, amely több halálos áldozattal is járt – írja a Reuters az Ipsossal közösen elvégzett kutatásra hivatkozva.
Az amerikai állampolgárok 62%-a a demokráciára veszélyesnek tartja a Capitolium keddi ostromát, viszont a republikánusok 45%-a támogatja a résztvevők akcióját – derül ki a YouGov friss felméréséből.
A sorsdöntőnek számító januári georgiai szenátusi pótválasztások kampánya egy olyan politikai hirdetést is kitermelt, amelyben egy republikánus a Marvel-filmek szuperhősét, Thort idézve veszi fel a harcot az Antifa aktivistáival szemben, akiket az akciófilmek trailerére hajazó videó a demokratákkal mos össze. A szélsőbaloldali mozgalom jelentette veszélyre való hivatkozás már Trump elnökválasztási kampányának is lényeges eleme volt. A távozó elnök a George Floyd halálát követő zavargások fő felelősévé tette az erőszakos akcióktól sem visszariadó mozgalmat. Szakértői elemzések, bírósági adatok azonban azt mutatják, az Antifa szerepe korántsem volt ilyen domináns a tüntetéssorozatokban, amelyeket szélsőjobboldali csoportok is kihasználtak arra, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el.
Az amerikai kongresszus pénteken kénytelen volt egy külön törvényben két nappal meghosszabbítani a kormányzati intézmények finanszírozását, alig néhány órával a kormányzat leállásával fenyegető éjféli határidő előtt.
Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma bejelentette pénteken, hogy felvett a feketelistájára több kínai céget, köztük a SMIC vezető kínai chipgyártó vállalatot és az SZ DJI Technology nevű dróngyártót.
Michigan állam négytagú választási bizottsága hétfőn délután hitelesítette Joe Biden demokrata párti elnökjelölt választási győzelmét. A négytagú bizottság egyik republikánus tagja tartózkodott a hitelesítés megszavazásakor.
Joe Biden még a republikánus párt támogatójaként kóstolt bele először a politikába, viszont a szenátusba már egy hatalmas fordulattal, mintegy 30 százalékpontos hátrányt ledolgozva, demokrataként jutott be. Képviselői karrierjének kezdetén elvesztette feleségét és legkisebb gyermekét is egy tragikus balesetben, ami miatt majdnem felhagyott politikai pályafutásával. Fiatal politikusként a '70-es, 80-as években a szegregáció, a vietnami háború ellen, valamint a környezetvédelem mellett lobbizott, aztán 1988-ban elnökként is indult, de ígéretes jelöléséből csúfos kudarc lett. Aztán a vietnami háború és az öbölháború ellenzése után pár évvel már az összes nagy amerikai katonai akciót támogatta, ideértve a jugoszláv intervenciót, az afganisztáni háborút, az iraki inváziót és beavatkozást sürgetett az arab tavasz kapcsán kialakult konfliktusokba is. Másodszor, 2008-ban is indult elnökként, majd az ismét kudarcba fulladt kampány után Obama alelnöke lett, egyik fő feladata épp a közel-keleti konfliktusok utóéletének, az ukrán konfliktusnak és a sertésinfluenza-járványnak kezelése volt. Munkájáért Obama elnök kitüntette. 2019 áprilisában jelentette be Joe Biden, hogy harmadszorra is megpályázza az Egyesült Államok elnöki székét, ezúttal úgy tűnik, sikerrel járt.
Az amerikai elnökválasztások történetében egyáltalán nem példa nélkül, hogy hosszabb idő után derül csak ki, hogy a jelöltek közül ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. 2000-ben például 35 napot kellett várni arra, hogy hogy George W. Bush republikánus és Al Gore demokrata jelöltek csatájában végre győztest hirdessenek, de mindez semmi ahhoz képest, mint ami 1876-ban történt.
Az egyesült államokbeli New Hampshire két kistelepülésén szerdára virradóra ismertté váltak az első elnökválasztási eredmények: az egyikben a hivatalban lévő elnök, Donald Trump, a másikban pedig demokrata párti kihívója, Joe Biden győzött.
Az Egyesült Államoknak "elege van" Donald Trump elnökségének káoszából - jelentette ki Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje az ohiói Clevelandben hétfőn.
Két nappal az elnökválasztás előtt, vasárnap utolsó kampánykörútjára indult Donald Trump amerikai elnök, hogy megpróbálja megfordítani a helyzetet és legyőzni demokrata párti ellenfelét, Joe Bident, amivel rácáfolna a közvélemény-kutatási eredményekre.
Szoros csatáknak és fölényes győzelmeknek sem voltunk híján az amerikai elnökválasztások történetében, csak az utóbbi tíz választás során többször előfordult, hogy nem az nyerte el az elnöki széket, akire a legtöbb amerikai szavazott. A küzdelem jelentős része a csatatér államokban dől el, de hogy áll ehhez képest most Donald Trump és John Biden, és vajon támpontot adnak-e a múlt eredményei a mostani elnökválasztás kimeneteléhez?
Donald Trump amerikai elnök csökkentette némileg lemaradását demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben az egy hét múlva esedékes választáson. Az országos szavazatok és az elektori kollégium jelenlegi legvalószínűbb megoszlása alapján akár győztest is hirdethetnénk, a valóságban azonban a verseny sokkal kiélezettebb. Egy héttel az elnökválasztás előtt frissítettük múlt heti helyzetértékelésünket: mutatjuk, most mekkora Trump lemaradása, és mennyit sikerült lefaragnia egy hét alatt.
Biden és Trump szavazói közül is 10-ből 4-en nem fogadnák el a választási eredményt, ha nem az általuk preferált jelölt nyer - derül ki a Reuters/Ipsos kutatásából. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a jelöltek között, de a táborok között is hatalmas a szakadék.
Ha a reprezentatív közvélemény-kutatásokat nézzük, akkor november 3-án sima Joe Biden-győzelmet várhatunk Donald Trump felett. A republikánus jelöltet viszont 2016-ban is alulmérték, és most a JP Morgan elemzője is azt mutatja be, hogy Trump alulmérésének jelensége továbbra is fennáll. Marko Kolanovic a regisztrált szavazók pártpreferenciájából indul ki, és modellje szerint Trump azokban a tagállamokban is nyerhet, ahol most egyértelmű demokrata előnyt mérnek.
Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelöltnek először meg kellene válaszolnia az ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felmerülő kérdéseket, mielőtt újra Magyarországgal kezdene foglalkozni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán megjelent felvételen.
Donald Trump amerikai elnök eddig is jelentős lemaradása tovább nőtt az elmúlt két hétben, az országos felmérésekben 10%-pont körüli a lemaradása a demokrata Joe Bidennel szemben. Sokkal rosszabb hír az elnök számára, hogy a csatatér-államok legtöbbjében is jelentős vesztésre áll. Úgy látszik, hogy az elnökválasztási vita és megbetegedése egyaránt rontotta Trump esélyeit. Győztest azonban még korai hirdetni.
Magyar idő szerint ma hajnali 3 és fél 5 között lezajlott az első alelnök-jelölti vita az Egyesült Államokban, Salt Lake Cityben, amelyet a Portfolio élőben közvetített. Az eseményt nagy figyelem övezte, miután a múltkori elnökjelölti vita Donald Trump és Joe Biden között káoszba torkollott, a felek folyamatosan egymás szavába vágtak, sértegették egymást, a vita idejének nagy része elveszett, a konkrét elképzelésekről keveset tudhattunk meg. Okkal vártuk tehát, hogy a Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence alelnök közötti, ma hajnali vitában sokkal többet hallunk majd a felek elképzeléseiről. Hallottunk is sok dolgot, de ennél fontosabb volt az, amit nem hallottunk.
A holland felügyelet szerint veszélyt jelentenek a közlekedésbiztonságra.
Elég komoly mennyiségről van szó, nagy átrendeződések zajlanak a háttérben.
Joe Biden visszalépését követően.
Miután többségi tulajdont szerez benne.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
