A jegybank és az állam finanszírozhatja a "rossz bankot", amelybe a kétes hiteleket gyűjtenék össze, hogy segítsék a vállalati hitelezés fellendülését - tudta meg a Magyar Nemzet piaci forrásokból. A lap úgy tudja, az ezermilliárd forintnyi lejárt kölcsönt akár 400 milliárdért is meg lehet venni.
Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével:
1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása?
2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem?
3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben?
Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.
Akár már idén bevezethetik a jövedelemarányos törlesztést - mondta az InfoRádiónak Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója. Az intézkedés attól védené meg az ügyfeleket, hogy túlságosan eladósodjanak.
Év végéig 300-400 milliárd forint kihelyezése várható Magyarországon a jegybank növekedési hitelprogramja keretében, amiből a CIB Bank részesedése nagyjából 8,5 százalék lehet - mondja Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágak vezetője, aki a várakozásoknál alacsonyabb kereslet ellenére nem csalódott a programban. Megindultak a beruházások, és nagy átrendeződés ment végbe a vállalati hitelezésben, de robbanást nem vár a szakember.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2,5 millió forint felügyeleti- és 3,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a GRAWE Életbiztosító Zrt.-re - a határozat hétfőn jelent meg az MNB honlapján.
Vida József, a Magyar Takarék Zrt. vezérigazgatója szerint a szövetkezeti hitelintézeti integráció megújításának nincs alternatívája; az nem politikai ügy, hanem gazdasági kényszer, a versenyképessé válás kulcsa. Az MTI-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy ötvözni kell a szektorban meglévő tudást a modern banki követelményrendszerrel, így a kereskedelmi bankokkal versenyképes, modern pénzintézeti csoport hozható létre.
2014 júniusától Fatér Gyulát nevezték ki a Budapest Bank lakossági üzletágvezetőjévé. A pénzügyi szektorban széleskörű tapasztalatokkal rendelkező szakember 2000 óta tölt be vezetői pozíciókat a bankcsoportnál - közölte a társaság.
Lezárult a Takarékbank többségi részesedésének több mint 9 milliárd forint értékű értékesítése a Magyar Takarék Zrt. számára - közölte az MFB. A Magyar Posta az értékpapírok átruházásával megvárja a szükséges bírósági döntést.
Jól haladnak a tárgyalások, így hamarosan megállapodás születhet a két legnagyobb olasz bank és a KKR magántőke befektető között a pénzintézetek problémás hiteleiről - írja a Reuters hírügynökség. Erről az Intesa Sanpaolo vezérigazgatója, Carlo Messina beszélt múlt pénteken.
Politikai perpatvart okozott Franciaországban a BNP Paribas múlt héten elmérgesedett ügye, miután kiderült: a legnagyobb francia banknak a korábban becsült 3,5 milliárd dollár helyett akár 10 milliárdot is ki kell fizetnie az USA által egyes országok felé fenntartott szankciók megszegése miatt. A BNP Paribas árfolyama mélypontra került a hírekre.
A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.
Ilyen még nem volt Magyarországon: egy úgynevezett rossz bank felállításával tisztítaná meg a bankok vállalati hiteleit az MNB. A jegybank kimondott célja, hogy ezzel helyrebillentse a vállalati hitelezést és stabilizálja a bankrendszert. Két ki nem mondott mellékhatása is lehet azonban: 1. a külföldi bankok kivonulásának felgyorsítása, 2. értékes kereskedelmi ingatlanok állami kézbe kerülése. Hogy mindez ne jelentsen új veszteséget a bankoknak, ahhoz meglátásunk szerint akár mintegy 400 milliárd forint állami forrás bevonására is szükség lehet, igaz, ennek egy része a növekedési hitelprogram "apró" kiegészítésével is megoldható. Hónapokon belül kiderül, mi sül ki az ötletből, addig is bemutatjuk, miért lehet szükség Magyarországon a rossz bankra, és vannak-e nemzetközi példák.
A legnagyobb svájci banknál, vagyis a UBS-nél a belga hatóságok vizsgálatot indítottak, a vád szerint ugyanis pénzmosásban és a szervezett bűnözés támogatásában lehet bűnös a bank - számolt be a Financial Times.
Kilenc bankcsőd történt eddig idén az USA-ban a marylandi Slavie Federal Savings Bank pénteken bejelentett fizetésképtelenségével együtt.
Lejár a jogszerűtlen díj- és költségnövelés miatt 35 pénzügyi szervezetre kirótt jegybanki bírság befizetésének és a megkárosított fogyasztók kártalanításának végső határideje szombaton.
Rendkívül érdekes fejleményeket hozott április a hazai hitelekkel és betétekkel kapcsolatban. Az MNB által ma közzétett banki adatokból az alábbiakat érdemes kiemelni:
A 2010-ben elindított amerikai pénzügyi reformot kritizáló szakemberek szerint a szabályozás nem szüntette meg a túl nagy bankok bedőlésének veszélyét. Egyszerűen csak intézményesítették a problémát, és új adót vetettek ki a bankmentések finanszírozására - írja a The Wall Street Journal. Létezik azonban olyan megoldás, amely elméletben ezt a problémát kezeli.
Elutasította az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség május 15-ei keresetét a Fővárosi Törvényszék, amelyben a Takarékbank átváltozó kötvény kibocsátását támadták - írja a Napi.hu.
Egyre inkább intézményi nagybefektetők, befektetési alapok, hedge fundok, ingatlanokba fektető trösztök (real estate trust) veszik át a bankok helyét a 4,2 ezer milliárd dolláros repópiacon - írja a Financial Times. Az olcsó rövid forrásokat magasabb hozamú eszközökbe fektetik.
Bejelentés hiányában végzett függő ügynöki tevékenységet a G7 Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft − állapította meg az MNB, amely eltiltotta a társaságot a tevékenységtől, s 60 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte - közölte a felügyelet.
Több helyszínen is lecsaptak Libanonban.
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
