A magyarok ötöde tért át a hagyományos számlafizetésről más megoldásra a pandémia időszaka alatt, de a lakosság többsége továbbra is csekken fizeti be a rezsit - derült ki a Díjnet által készített országos felmérésből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában tízmillió forintra bírságolta a CIB Bankot. A Hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján legkésőbb 2020. szeptember végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértést - közölte honlapján a jegybank.
Az azonnali fizetési rendszer országos bevezetését követő négy hónapban több mint 14 millió azonnali átutalást kezeltek sikeresen a Takarékinfo Zrt. által egyszerre három nagybank részére kiépített rendszerek, ez az összes hazai AFR-tranzakció csaknem 40 százaléka. Az azonnali fizetési rendszer népszerű az ügyfelek körében, az utalások 34 százaléka a banki üzemidőn kívül, délután 5 és reggel 8 óra között történik, átlagos összegük eléri a 169 ezer forintot - olvasható a Takarékinfó közelményében.
A kártyás vásárlási forgalom sokkal gyorsabban nő, mint a kártyás készpénzfelvételek értéke, így már csak egy hajszálra vagyunk a pillanattól, hogy többet költsünk kártyával, mint amennyit felveszünk a plasztikokkal - derül ki az MNB első negyedévre vonatkozó pénzforgalmi adataiból. A COVID-válsággal érintett második negyedévben már elképzelhető, hogy a kártyás forgalom áttöri a lélektani határt. 2020 első negyedévében az e-kereskedelem gyorsan nyert teret Magyarországon: az online kártyás fizetések értéke a negyedévben éves alapon 50 százalék feletti növekedést mutat, az online elfogadóhelyek száma ezerrel nőtt.
Július 1-től kerülnek forgalomba az új alapanyagú 100 forintos érmék. A jelenleg használt 100 forintosokkal továbbra is lehet majd fizetni - derül ki az MNB közleményéből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma publikált határozatában hatvanötmillió forintra bírságolta az UniCredit Bank Zrt.-t. A Hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján legkésőbb 2020. október végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket - írja az MNB weboldalán.
Forradalmi változást hoz az azonnali fizetés márciusi elindulása Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint, ami az ország versenyképességének is további lökést ad majd.
Egy ázsiai léptékben kicsi, nem túl régi és nem túl fejlett pénzügyi kultúrával, de progresszív szabályozókkal rendelkező országban, Kambodzsában épp most vezetnek be egy blockchain technológiával működő fizetési rendszert, amely az országban már a 2016-ban elindított azonnali fizetési rendszert egészít ki. A magas készpénzhasználattal és a bankkapcsolattal nem rendelkezők magas arányával küzdő ország egy hatalmas ugrással igyekszik ledolgozni lemaradását. Minderről a kambodzsai jegybank alelnökével és főigazgatójával, Serey Cheával beszélgettünk, aki az MNB Lámfalussy-konferenciájára látogatott el Magyarországra.
Jelen állás szerint március elején elindul az azonnali fizetési rendszer, a szektor eddigi legnagyobb fejlesztése. A bankok számlánként ugyanakkor 10 ezer forintos hátrányban vannak külföldi pénzforgalmi versenytársaikkal szemben a tranzakciós illeték miatt, a pénzforgalmi szolgáltatások országhatárokon belül tartása az egyik legnagyobb feladata lesz idén a szektornak. A bankszektor a lakossági tranzakciós illeték kivezetését kéri – mondta el Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke egy ma tartott sajtótájékoztatón. A bankok becslése szerint hatmillió ügyfél kap január 31-ig egy részletes kimutatást, amelyben a banki díjakat ezentúl összesítve láthatják. Azt is elárulták, a szektor tárgyal a minősített fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetéséről.
Egy jól megtervezett, az amerikai bankszektort célzó kibertámadás pusztító hatással lenne az amerikai pénzügyi stabilitásra a New York-i Fed friss elemzése szerint – írja a Wall Street Journal.
Az idei harmadik negyedévben éves alapon 60 százalékkal nőtt az online kártyás vásárlási forgalom, a negyedévben már közel 470 milliárd forintot hagytunk ott az e-boltokban. Pedig a novemberi black friday, és a karácsonyi szezon miatt erős utolsó negyedév még ennél is nagyobb növekedést hozhat. Az MNB egyik elejtett mondatából arra is következtethetünk: a boltokban üzemelő POS-terminálok valójában nem mind "eltűnnek", hanem csak külföldi szolgáltatók termináljai lépnek a helyükbe.
Tovább száguldott a bankkártyás fizetési forgalom Magyarországon az idei második negyedévben, és ezúttal a POS-terminálok és az elfogadóhelyek száma is nagyot ugrott, valószínűleg a kormány készpénzmentesítő programjának köszönhetően. A készpénzfelvételek száma ugyan kis mértékben csökkent, de a készpénzfelvételek értéke tovább emelkedett. Összességében még mindig több készpénzt veszünk fel a bankkártyákról, mint amennyit költünk velük. A csoportos beszedések száma lassan, de biztosan emelkedik, míg az ATM-ek száma alig változik.
Szépen dolgozza le korábbi hátrányát Magyarország az EU-s átlaghoz képest az elektronikus fizetések, a pénzforgalom területén, vagyis a készpénz elleni harcban. A bankkártyás bolti fizetésekben például már a középmezőnyhöz tartozunk, az átutalások aránya is közelít az EU-s átlaghoz, de a rezsiszámlákat még mindig készpénzzel egyenlítjük ki - derül ki az MNB friss Fizetési Rendszer Jelentéséből.
A Facebook hivatalosan is bejelentette globális kriptopénzét, a Librát, amely nem kérdés, hogy egy valódi, új szuverén devizává fejlődhet, sőt, egyszer akár a dollár uralmát is megdöntheti a világon. Egyesek szerint a Libra a Facebook mesteri terve arra, hogy az életünk pénzügyi területét is végérvényesen behálózza, ezzel gyakorlatilag minden adatunkat lenyúlva, mások elhiszik, hogy annak az 1,7 milliárd embernek akarnak segíteni, akiknek jelenleg nincs hozzáférésük a pénzügyi rendszerhez. Összeszedtünk minden fontos részletet Zuckerberg új, őrületet kirobbantó pénzéről.
Pénteken, azaz bő 24 órán belül dől el várhatóan az azonnali fizetési rendszer sorsa, hogy mikor indul el és milyen formában Magyarországon. Az MNB képviselői holnap a bankvezérekkel egyeztetnek, és a döntésről a közvéleményt is tájékoztatják majd. Még semmi sincs kőbe vésve, de úgy tudjuk, egy esetleges részleges indulás kapcsán két javaslat is terítéken lesz: az egyik egy kb. ezerfős zárt pilot indítása július elsején, a másik pedig egy olyan indulás, amikor első körben csak csekély összegű átutalások kerülnek az azonnali rendszerbe. Úgy tudjuk, több banknak még van mit csiszolgatnia az azonnali rendszerén, és kevés már az idő a rendeletben egyelőre szereplő időpontig.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban, a harmadikban pedig azt, hogy miért probléma mindez, különösen az azonnali fizetés idei bevezetése fényében. Utolsó cikkünkben az általunk javasolt megoldást vázoljuk fel.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak, a másodikban pedig azt, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban. Harmadik cikkünkben azt járjuk körül, hogy miért probléma mindez, és a probléma súlya miért nőhet jelentősen a közeljövőben.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a magyar lakossági ügyfelek relatív pénzforgalmi költségei nemzetközi összehasonlításban magasak. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy milyen kedvezőtlen árazási szerkezeti sajátosságok figyelhetők meg a hazai bankszektorban.
Az MNB új versenyképességet javító javaslatai között szerepel a tranzakciós illeték csökkentésének többféle verziója is, az MNB-től további részleteket tudtunk meg ezekről. Mint megtudtuk, a tranzakciós illetékből kapható adókedvezményt a bankok nem általánosságban IT-rendszerfejlesztésre, hanem elsősorban az elektronikus pénzforgalom fejlesztésére, mobilfizetési megoldásokra fordíthatnák. Ha a lakossági átutalásoknál megszüntetnék az illetéket, az évente 10-15 milliárd forintos adócsökkentést jelentene a bankoknak.
A pénzforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül terhelő díjak számottevően befolyásolják a fogyasztók fizetési szokásait. Az árazásnak ezért kiemelt szerepe van az elektronikus fizetési módok használatában, és ezáltal a drágább készpénzhasználat visszaszorításában, valamint az adóelkerüléssel és a feketegazdasággal szembeni küzdelemben. Közelmúltban publikált tanulmányunkban részletesen elemeztük a hazai és európai bankok árazási gyakorlatát, aminek keretében nem csupán a fogyasztókat terhelő költségek szintjét vizsgáltuk, hanem azt is, hogy azok milyen szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, és milyen szerkezetben kerülnek meghatározásra. Négyrészes cikksorozatunkban az elemzésünk legfontosabb eredményeit ismertetjük. A tanulmány legtöbbet hivatkozott megállapítása, hogy a hazai lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nemzetközi összehasonlításban magas. Első cikkünkben azt mutatjuk be, hogy ez mit jelent pontosan.
Nem akárhonnan érkezett a kérdőre vonás.
"Ez teljesen alaptalan" - írják.
Egymást vádolják a felek azzal, hogy az energetikai infrastruktúrát támadják.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
