Szeptemberben 2,6%-os lehetett az infláció Magyarországon, éppen annyi, mint egy hónappal ezelőtt - legalábbis ez derül ki a Portfolio körkérdésére adott elemzői válaszokból. A holnap megjelenő hivatalos inflációs adat előtt tehát arra számít a piac, hogy az erős belső kereslet továbbra sem helyez érdemi nyomást az árakra.
A júliusi 2,1% után augusztusban 2,5%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - derül ki a gazdasági szakértők előrejelzéseiből. A Portfolio felmérése szerint azonban az elemzők a következő másfél évben nem számítanak az infláció elszaladására. Év végéig már nem emelkedik tovább a fogyasztói árindex, és 2018 végén is alig haladja majd meg a 3%-os inflációs célt.
Az elmúlt hónapokban az üzemanyagárak csökkenése jelentősen mérsékelte a hazai inflációt, ez a trend azonban júliusban véget érhetett: a júniusi 1,9%-ot követően júliusban 2,1%-ra gyorsulhatott az árszínvonal-emelkedés éves üteme - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Bár a szakértők többsége egyértelműen emelkedő inflációt vár, egy esetleges rezsicsökkentés, illetve célzott áfacsökkentés a választások közeledtével még bekavarhat az összképbe.
Hiába a gyors bérnövekedés és az erős fogyasztási kereslet, ez az árak alakulásán alig hagy nyomot. A Portfolio által megkérdezett elemzők válaszai alapján 2% alá csökkenhetett az infláció júniusban, köszönhetően az üzemanyagárak nyár eleji esésének. A következő hónapokban azért erősödni fog az árak emelkedési üteme, de csak visszafogott mértékben.
Végre egy monetáris tanácsülés, aminek van valami kis tétje - sóhajthatnak fel a magyar tőkepiaci unalomba elmerülő piaci elemzők. Na nem mintha óriási változásokra számítna bárki is a hazai monetáris politikában: egyszerűen arról van szó, hogy háromhavonta több ügyről döntenek az MNB döntéshozó testületében a megszokottnál.
A brit politikára valószínűleg az utóbbi 3 évben nem volt nagyobb hatása semminek, mint a közvélemény-kutatók elképesztő bénázásának. Most is pont ez történt: csúnyán leszerepeltek a közvélemény-kutatók és a fogadóirodák is, a brit konzervatívok újabb hatalmas pechjére.
Májusban az áprilisi 2,2%-ról 2,1%-ra körülre lassulhatott az infláció éves dinamikája Magyarországon, ezzel pedig már harmadik egymást követő hónapban csökkenhetett az éves bázisú index értéke - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Szinte biztos, hogy idén már nem fogja elérni az árszínvonal-emelkedés üteme a Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját, erre legkorábban jövő tavasszal kerülhet sor.
Nagyot ugorhatott a magyar gazdasági növekedés az idén. Tavaly az utolsó negyedévben 1,5%-os volt a GDP-növekedés, az idén az első negyedévben viszont akár bőven 3% feletti bővülés is lehetett. Az élénkülésben jelentős szerepet játszik a bázishatás (tavaly az első negyedévben eltűntek az EU-források, emiatt visszaesett a gazdasági teljesítmény), de több szektor ettől függetlenül is jól teljesíthetett. Ugyanakkor az elemzők többsége a Nemzetgazdasági Minisztériumtól eltérően továbbra sem vár 4% feletti GDP-bővülést.
A márciusi 2,7%-ról 2,2-2,3%-ra lassulhatott áprilisban az infláció éves dinamikája Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A szakértők szerint az áremelkedés ütemének visszaesését elsősorban az üzemanyagárak okozták, az energiaárak bázishatása miatt pedig valószínűleg csak 2018-ban érheti el tartósan az infláció a Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját.
Nemhogy holnap vagy az idén, még jövőre sem emel kamatot a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Egy hónapja azért még merészebb elképzeléseik voltak a kamatokat illetően a piaci szakértőknek. A visszafogottságot leginkább a márciusi meglepően alacsony inflációs számok magyarázzák, amelyek alapján úgy tűnik, hogy a kereslet- és költségnövekedés nem lódította el a fogyasztói árakat.
Akár már márciusban véget érhetett a tavaly július óta folyamatosan emelkedő inflációs trend, holnap ugyanis a februárival közel megegyező, 2,9-3%-os áremelkedési ütemről számolhat be a Központi Statisztikai Hivatal - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Még ha csak minimális gyorsulás is lesz az inflációban, az azt jelentené, hogy a pénzromlás üteme gyakorlatilag elérte az MNB 3%-os inflációs célját. A jegybanknak azonban rövid távon nem kell aggódnia, hiszen a következő hónapokban enyhén csökkenhet, majd újra felfelé veheti az irányt az árindex. A nagy kérdés, hogy az emelkedő bérek keresleti és költség oldalon mekkora nyomást helyeznek az árakra.
Idén még szinte biztos, hogy a jelenlegi 0,9%-on marad majd a Magyar Nemzeti Bank irányadó rátája, de jó esély van rá, hogy a döntéshozók még jövőre sem nyúlnak hozzá az alapkamathoz, vagy legfeljebb csak nagyon az év vége felé - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi kamatdöntő ülésen ez alapján nem az alapkamatra lesz érdemes odafigyelni, az ugyanis biztos, hogy változatlan marad, hanem arra, hogy az MNB a 3 hónapos betétre vonatkozóan milyen korlátot határoz meg a második negyedév végére, ezzel ugyanis még meglephetik a piacot.
Az év eleji áfacsökkentések ellenére a januári 2,3%-ot követően februárban éves bázison 2,7-2,8%-kal emelkedhettek a fogyasztói árak Magyarországon - olvasható ki a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzéseiből. Ez egyben azt is jelentené, hogy pontosan négy éve nem látott szintre emelkedne az éves infláció, megközelítve az MNB 3%-os célértékét.
Januárban 2,3%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - derül ki a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzéseiből. Az infláció akár már az év első hónapjaiban elején elérheti a jegybank 3%-os célját, de a szakértők mégsem aggódnak amiatt, hogy a következő hónapokban az erős belső kereslet tovább gyorsítaná az árak emelkedését.
Elsősorban a termelő szektorok gyengélkedése miatt elmaradhatott az év végi élénkülés, így az utóbbi négy év leggyengébb eredményét szállíthatta tavaly a magyar gazdaság. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 2016 utolsó negyedévében 2, az év egészében átlagosan 2,1%-os lehetett a GDP-növekedés. Az idén viszont jelentős gyorsulás jöhet.
Még másfél évig várhatunk a kamatemelésre Magyarországon - így látják a Portfolio által megkérdezett elemzők a jegybank jövőbeli kamatpolitikáját. A lazítás azonban a nem konvencionális eszközökkel tovább folytatódik: 2017 első negyedévének végére a három hónapos betétből további százmilliárdokat szorít ki az MNB.
Novemberben folytatódhatott az infláció elmúlt hónapokban megfigyelt erősödése, ám továbbra sem beszélhetünk a pénzromlás jelentős gyorsulásáról. Sőt, annak fényében, hogy a jövő évi bérkiáramlás gyorsabb lehet a korábban vártnál, meglepően alacsonyan maradt a jövő évi inflációs előrejelzések.
Holnap a kamatokhoz, és a nem-konvencionális eszközökhöz sem nyúl a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett szakértők, akik ugyanakkor nincsenek teljesen meggyőződve arról, hogy a jegybank a közeljövőben meg tudja állni további kamatcsökkentés nélkül. A gyenge GDP-adat érezhetően rányomta a bélyegét az elemzők hangulatára.
A harmadik negyedévben 2,1%-os lehetett az éves alapon számolt GDP-növekedés Magyarországon. Amennyiben a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzései helytállók, lassulhatott a magyar gazdaság, hiszen az előző negyedévben még 2,6%-os bővülésről számolt be a KSH. A fő ok az ipar gyengélkedése.
Októberben 0,9%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Amennyiben a Portfolio által megkérdezett szakemberek várakozásai helytállók, végleg eltávolodik a negatív tartomány közeléből a fogyasztói árindex. Jövőre viszont a lakossági fogyasztás erősödése ellenére sem indulnak dinamikusan felfelé az árak, vélik az elemzők.
Emmanuel Macron, illetve a barbadosi kormányfő és a kenyai elnök írása a COP29 klímacsúcs elé.
A lakosság kényszeredett élelmiszerlopásba kezdett.
Több mint 400 ezer személyautó érintett a kampányban.
Milyen ballasztok lassítják a gazdaságot?
A hatásokat elemezzük.
Lehet izgulni.
