Az általános és középfokú oktatási intézményekben mintegy 2800 pedagógust függesztettek fel az állásából Ukrajnában, amiért nem vette fel a koronavírus elleni védőoltást - közölte Szerhij Skarlet oktatási miniszter a Telegram üzenetküldő portálon.
Egyre több tanár fizetését éri el a garantált bérminimum, miután a tanárok bére évek óta nem emelkedik, a szakmunkás minimálbér viszont minden esztendőben nő.
Hiába nagy, 90%-os országos átlagban a tanárok átoltottsága, egyes területeken ennél jóval több oktató nem vette még fel a védőoltást, ezért egyes iskolák működésképtelenné válhatnak - írja a Népszava.
Ugyanazon a napon állapodott meg a kormány a vállalatokkal a minimálbér és a garantált bérminimum közel 20%-os emeléséről, amikor 10%-os béremelést ajánlott a pedagógusoknak. Utóbbiak természetesen nem fogadták el az ajánlatot, hiszen számos pedagógusnak már most sem éri el a szakmunkás minimálbért a bértábla szerinti fizetése, jövőre pedig még többen, még jelentősebben maradnának el ettől. Mivel így a felsőfokú képesítésű oktatók a szakmunkásoknál is kevesebbet keresnének, egyre több tanár esetében kellene alkalmazni a béremelési automatizmust, ami legalább a szakmunkás minimálbérre kiegészíti a jövedelmüket.
Nem csak az erőteljes béremelés, hanem az érdemi karrierlehetőségek, emellett a mindenkori kormány hosszú távú víziója is hiányzik számos értelmiségi munkaterületen. A kedvezőtlen demográfiai trend mellett ezért fordulhat elő, hogy orvosok, tanárok és kutatók ezrei hiányoznak Magyarországról. Éppen a fehérgallérosok azok ugyanis, akik megfelelő perspektíva híján rövidebb-hosszabb időre gyorsan távoznak az országból vagy a szakmájukból.
A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma első fokon kimondta, hogy nem jogszerű a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka – írja az Index a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) reakciójára hivatkozva.
Most úgy látom, hogy jövőre 10 százalékos béremelésre van lehetőség, majd 2023-ban jöhet egy komolyabb bérrendezés a pedagógusoknál – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, hogy jó esély van januártól a bruttó 200 ezer forintos minimálbérre, de egyelőre nincs megegyezés, ahogy a 13. havi nyugdíj 2022-es kifizetését sem lehet biztosra ígérni.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.
Jövő héten visszatérnek az oltóorvosok az iskolába, hogy beadják a második oltásokat a tanév elején beoltott diákoknak. A diákok már az első oltás során megkapták a második oltás pontos időpontját és helyszínét. Emellett ez a még beoltatlan 12 év feletti diákok számára is újabb lehetőség az oltás felvételére - írja a koronavirus.gov.hu.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk, ezentúl elég lesz öt év, írja az Eduline.
Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján, miután egyre több idős tanár megy nyugdíjba, fiatalok pedig nem választják ezt a pályát. Az évek óta befagyasztott, folyamatosan erodálódó, immár sokszor a szegénység küszöbére csúszó bérek pedig arra késztetik a pályán lévő tanárokat, hogy új állás után nézzenek.
A PDSZ felmérte a nevelésben-oktatásban dolgozók véleményét az iskolakezdés előtt: amellett, hogy a sztrájkhajlandóság óriásit nőtt március óta, mellbevágó eredmények születtek: a tanárok nélkülöznek és szegénységben élnek saját bevallásuk szerint.
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az utolsó nap mindenki számára egy csodálatos pillanat, ugyanis nagyon nehéz év áll a tanárok, a diákok és a szülők mögött is. Sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a pedagógusbérekből a tanároknak nem lesz pénze nagyobb nyaralásokra, holott szükségük lenne a feltöltődésre, és a pihenésre.
Orbán Viktor miniszterelnök pedagógusnap alkalmából írt levelet a magyar pedagógusoknak, melyben a munkakörülmények javítására és a "pedgógusok munkájának megbecsültéségének" növelésére tett ígéretet.
A koronavírus megjelenése felborította az addig megszokott hétköznapokat. 2020. márciusában egyik napról a másikra kellett átállni digitális oktatásra, ami jelentős kihívást jelentett a pedagógusok és a diákok számára egyaránt. A Vodafone Magyarország erre a helyzetre reagálva hívta életre a Digitális Tantermet, amely egy interaktív táblából, a tanórán résztvevő diákok által használt eszközökből (jellemzően tabletek) és a tanári laptopból áll, ezek mindegyike saját alkalmazásfelülettel rendelkezik. Segítségével egyaránt lehetővé válik a virtuális és valós tantermi oktatás. A szolgáltatás Monor hat oktatási intézményében elérhető, országszerte így már összesen 28 000 diák és 1200 pedagógus használja.
Újraindult az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a jelenléti nevelés, oktatás hétfőn. Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.
Egyáltalán nem tartja indokolhatónak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a jövő héten újranyissanak az óvodák és az iskolák az alsó tagozaton, hiszen a jelenlegi járványmutatók alapján folytatni kellene a digitális oktatást. Már most is van olyan intézmény, amelynek a megnyitását koronavírus-fertőzés akadályozza. A PSZ szerint gyerekmegőrzés lesz az iskolákban, miközben lemaradnak azok, akik otthon maradnak, hiszen egyre több szülő dönt úgy, hogy a járvány miatt nem engedi iskolába a gyerekét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig közölte: „most, amikor a járvány történelmi csúcsán tombol, a PDSZ továbbra is ragaszkodik az alsó tagozatok és az óvodák zárásához". A Portfolio értékelése szerint a járványhelyzet rosszabb, vagy legalább olyan rossz, mint amikor a kabinet az iskolák zárásáról döntött márciusban. A PSZ kérdésünkre közölte: "azt javasoljuk, hogy aki krónikus beteg vagy még nem alakult ki a védettsége az oltás után, ne kockáztasson".
"Most, amikor a járvány történelmi csúcsán tombol, a PDSZ továbbra is ragaszkodik az alsó tagozatok és az óvodák zárásához" - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap közölte: a felső tagozat mégsem nyit ki április 19-én, ellentétben a korábbi tervekkel, de az óvodák és az alsó tagozat igen.