Méltatlan és megalázó a javaslat - Kiakadtak a tanárok a kormány ajánlatán
A Pedagógusok Szakszervezete méltatlannak és megalázónak tartja a 10%-os béremelési javaslatot.
A Pedagógusok Szakszervezete méltatlannak és megalázónak tartja a 10%-os béremelési javaslatot.
Most úgy látom, hogy jövőre 10 százalékos béremelésre van lehetőség, majd 2023-ban jöhet egy komolyabb bérrendezés a pedagógusoknál – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, hogy jó esély van januártól a bruttó 200 ezer forintos minimálbérre, de egyelőre nincs megegyezés, ahogy a 13. havi nyugdíj 2022-es kifizetését sem lehet biztosra ígérni.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.
Jövő héten visszatérnek az oltóorvosok az iskolába, hogy beadják a második oltásokat a tanév elején beoltott diákoknak. A diákok már az első oltás során megkapták a második oltás pontos időpontját és helyszínét. Emellett ez a még beoltatlan 12 év feletti diákok számára is újabb lehetőség az oltás felvételére - írja a koronavirus.gov.hu.
Megjelent a tanárképzés átalakításáról szóló kormányrendelet, amely többek között egységesíti az általános iskolai és a középiskolai tanárok képzésének hosszát. Eddig azoknak, akik gimnáziumban vagy technikumban szerettek volna tanítani, hat évig kellett egyetemre járniuk, ezentúl elég lesz öt év, írja az Eduline.
Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján, miután egyre több idős tanár megy nyugdíjba, fiatalok pedig nem választják ezt a pályát. Az évek óta befagyasztott, folyamatosan erodálódó, immár sokszor a szegénység küszöbére csúszó bérek pedig arra késztetik a pályán lévő tanárokat, hogy új állás után nézzenek.
A PDSZ felmérte a nevelésben-oktatásban dolgozók véleményét az iskolakezdés előtt: amellett, hogy a sztrájkhajlandóság óriásit nőtt március óta, mellbevágó eredmények születtek: a tanárok nélkülöznek és szegénységben élnek saját bevallásuk szerint.
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint az utolsó nap mindenki számára egy csodálatos pillanat, ugyanis nagyon nehéz év áll a tanárok, a diákok és a szülők mögött is. Sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a pedagógusbérekből a tanároknak nem lesz pénze nagyobb nyaralásokra, holott szükségük lenne a feltöltődésre, és a pihenésre.
Orbán Viktor miniszterelnök pedagógusnap alkalmából írt levelet a magyar pedagógusoknak, melyben a munkakörülmények javítására és a "pedgógusok munkájának megbecsültéségének" növelésére tett ígéretet.
A koronavírus megjelenése felborította az addig megszokott hétköznapokat. 2020. márciusában egyik napról a másikra kellett átállni digitális oktatásra, ami jelentős kihívást jelentett a pedagógusok és a diákok számára egyaránt. A Vodafone Magyarország erre a helyzetre reagálva hívta életre a Digitális Tantermet, amely egy interaktív táblából, a tanórán résztvevő diákok által használt eszközökből (jellemzően tabletek) és a tanári laptopból áll, ezek mindegyike saját alkalmazásfelülettel rendelkezik. Segítségével egyaránt lehetővé válik a virtuális és valós tantermi oktatás. A szolgáltatás Monor hat oktatási intézményében elérhető, országszerte így már összesen 28 000 diák és 1200 pedagógus használja.
Újraindult az óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatán a jelenléti nevelés, oktatás hétfőn. Az óvodákban országosan a gyermekek 60 százaléka, az iskolákban a tanulók 75 százaléka jelent meg - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.
Egyáltalán nem tartja indokolhatónak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy a jövő héten újranyissanak az óvodák és az iskolák az alsó tagozaton, hiszen a jelenlegi járványmutatók alapján folytatni kellene a digitális oktatást. Már most is van olyan intézmény, amelynek a megnyitását koronavírus-fertőzés akadályozza. A PSZ szerint gyerekmegőrzés lesz az iskolákban, miközben lemaradnak azok, akik otthon maradnak, hiszen egyre több szülő dönt úgy, hogy a járvány miatt nem engedi iskolába a gyerekét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig közölte: „most, amikor a járvány történelmi csúcsán tombol, a PDSZ továbbra is ragaszkodik az alsó tagozatok és az óvodák zárásához". A Portfolio értékelése szerint a járványhelyzet rosszabb, vagy legalább olyan rossz, mint amikor a kabinet az iskolák zárásáról döntött márciusban. A PSZ kérdésünkre közölte: "azt javasoljuk, hogy aki krónikus beteg vagy még nem alakult ki a védettsége az oltás után, ne kockáztasson".
"Most, amikor a járvány történelmi csúcsán tombol, a PDSZ továbbra is ragaszkodik az alsó tagozatok és az óvodák zárásához" - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Orbán Viktor miniszterelnök tegnap közölte: a felső tagozat mégsem nyit ki április 19-én, ellentétben a korábbi tervekkel, de az óvodák és az alsó tagozat igen.
A pedagógusok döntő többsége (87%) nem pártolja az oktatói, nevelő intézmények április 19-re tervezett újranyitását, 7 százalék egyetért azzal, derült ki a 21 Kutatóközpont online, nagymintás, keresztmetszeti kérdőíves kutatásából, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) együttműködésével készített.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) eredményként értékeli a középiskolák megnyitásának elhalasztását, ám továbbra is követelik valamennyi köznevelési intézmény zárva tartását és a digitális munkarend fenntartását, valamint annak bevezetését az óvodákban is – olvasható a szervezet nyílt levelében Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Az elmúlt időszakban konstruktív, a kormányzattal is egyezségre törekvő szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete kemény hangú bejegyzésben állt ki amellett, hogy a kormány ne nyissa meg az iskolákat április 19-én. Azt követelik, hogy maradjanak zárva az iskolák, ha mégis kinyitnának, akkor ne menjenek dolgozni a tanárok.
Csütörtöktől újabb 100 ezer bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozót oltanak be soron kívül - olvasható a kormányzati portálon.
A szegedi molekuláris biológus szerint le kell törni az oltásellenességet, mert különben hamarosan nem tudjuk érdemben tovább növelni az átoltottságot - írja az Infostart.
A pedagógusok és a köznevelésben dolgozók 75 százaléka regisztrált hétfő éjfélig a koronavírus elleni oltásra, közülük korábban mintegy 32 ezren már legalább az első oltást megkapták - közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán a Facebook-oldalán.
Martin Makary szerint túlkezelés is történik az egészségügyben.
Akár 650 ezres büntetéseket is kiróhatnak.
Több mint 100 ezer embert kap maga alá Rollins.
Trump újabb elnöksége árnyékolja be a német kilátásokat.
Sokan járhatnak rosszul, ha nem figyelnek.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
