Sok szempontból a Balkánhoz hasonló, ősi ellenségeskedés határozza meg a csendes-óceáni térség konfliktusait, ahol a legkisebb nézeteltérések is könnyen vezetnek oda, hogy az egyes országok készültségbe helyezik hadseregeiket, a valódi háború a tengereken már nem országok között folyik. Az elmúlt évtizedekben ökológiai katasztrófával fenyegető problémává nőtte ki magát az illegális halászat, ami miatt még a legősibb ellenségek is képesek összefogni. De ahogy az internet új harctérré vált, az egyes országok kiberhadtestei pedig már lassan fontosabbak, mint a bevetett tankok, úgy váltak a halászhajók, és a fenékhálos eszközök is szépen lassan részei válnak a hadviselésnek. Mindez pedig arra készteti az EU-t és az Egyesült Államokat is, hogy a térségbe küldjék a partiőrségeiket, hogy kihúzzanak egy méregfogat. Helyszíni beszámoló az amerikai partiőrség alamedai bázisáról.
Akár több millió dollárba (többszáz millió, akár több milliárd forintba) is kerülhet a Titan búvárhajó utáni keresés és a mentés. A végzetesnek bizonyuló merülésen részt vevők egy kisebb vagyont fizettek a hajót tulajdonló amerikai vállalatnak, amely több szempontból is törvényen kívül működött, a keresés költségeit azonban valószínűleg mindenekelőtt az amerikai, kanadai és francia adófizetők fogják állni.
Ritka alkalom, hogy az Európai Bizottság vezetői egy partiőrség járőrhajóján a nyílt tengeren nézik meg, hogy mire költik az EU pénzét, de június elsején ez is megtörtént. Sőt, éppen ennek a hajónak a fedélzetén készült a tengeren az az interjú, ami Magyarországnak is fontos üzeneteket tartalmazott.
Rengeteg légicsapás történt szombat éjjel mindkét országban.
A hét végén azért már az eső is fog esni.
A pénzügyi öngondoskodás éthoszába rondítana bele a kormány.
Nem túl jó a helyzet.
Ismét két sávon halad a forgalom.
Erről Soproni Tamás, a kerület polgármestere beszélt a Checklistben.
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
