Kezdenek bekeményíteni az oroszok
A nap folyamán több hír is érkezett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, amelyek arra utalnak, hogy a két ország közötti katonai és gazdasági konfliktus is egyre erőteljesebb.
A nap folyamán több hír is érkezett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, amelyek arra utalnak, hogy a két ország közötti katonai és gazdasági konfliktus is egyre erőteljesebb.
Az oroszellenes szankciók kritériumainak és jogi alapjának kiszélesítésére készülnek hétfői tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek, az ukrán válság kitörése óta első ízben cégeket és jogi személyeket is célba véve. A gazdasági szankciókra azonban továbbra sem tartják elérkezettnek az időt a tagállamok, hivatkozik EU-forrásokra a BruxInfó.
Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió felõli újabb gazdasági szankciós fenyegetésre, illetve az EBESZ moszkvai tárgyalásának hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság enyhítésére irányuló határozott lépéseket tett ma, ami erõteljes pozitív pénz- és tõkepiaci reakciókat váltott ki. Bejelentette, hogy a rá hallgató oroszbarát erõket arra kérte: halasszák el a most vasárnapra kitûzött függetlenségi népszavazásokat a kelet-ukrajnai megyékben. Errõl holnap döntenek az önhatalmúlag kinevezett kelet-ukrajnai szeparatisták. Putyin egyúttal azt is jelezte, hogy az ukrán határnál felsorakozott orosz haderõt hátrébb vonta a határtól. Az EBESZ vezetõje azt jelezte: rövidesen felvázolnak egy olyan menetrendet, amely segít majd enyhíteni az orosz-ukrán válságot. Ennek első lépcsője az lehet, hogy a német kancellár javaslatára olyan kerekasztal-tárgyalásokat rendezhetnek, amelyekre meghívnák a kelet-ukrajnai szeparatistákat is. Eddig ezt a kijevi vezetés határozottan elutasította.
Fontosabb részletek
Már a világ egyik legnagyobb sörgyártója is az orosz-ukrán konfliktus negatív hatásaira panaszkodik, a Carlsberg számai szerint ugyanis az orosz és az ukrán sörpiac is közel 5 százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest, a visszaesésben pedig már szerepet játszik a két ország gazdasági lassulása és a háborús konfliktus is.
Egységesen kell fellépnie az Európai Uniónak Oroszországgal szemben, akkor is, ha gazdasági büntetőintézkedéseket kell bevezetni - mondta a német kancellár kedden Berlinben.
A német külügyminiszter újabb genfi csúcstalálkozóra tett javaslatot a hétvégi rendkívüli ukrán feszültség (több tucat halálos áldozat, káosz közeli állapot több kelet-ukrajnai nagyvárosban). Az újabb találkozó időpontja egyelőre nem ismert. Áprilisban, közvetlenül húsvét ünnepe elõtt volt már egy ilyen négyoldalú csúcstalálkozó (orosz, ukrán, európai és amerikai külügyi vezetõk részvételével), de az erõszak azonnali beszüntetésére irányuló felszólást már néhány nap múlva megsértették a felek. Az oroszok az ukránokra, az ukránok az oroszokra „mutogattak” és ebben azóta sincs változás, inkább „csak” a cselekmények erõszakosságát illetõen, sajnos rossz irányba.
Az ukrán válság terebélyesedése és a vártnál gyengébb ma hajnali kínai makroadat együttesen méréskelten borongós hangulatot okoz hétfő reggel a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, ez pedig a forintnak sem segít. Mivel a brit piacok ma zárva vannak, így a devizapiacon csekély aktivitás valószínű London nagy súlyának hiánya miatt.
A Standard and Poor's (S&P) rontott számos vezető külföldi bank orosz leánycége adósi besorolásán szerdán.
Nincs szükség orosz válaszlépésekre, de az Egyesült Államok és az Európai Unió büntetõintézkedéseinek következményei lehetnek a nyugati cégek részvételére az orosz energetikai projektekben - jelezte Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban kirótt nyugati szankciók kapcsán. Közben az ideiglenes ukrán államfõ elismerte, hogy a kormány nem ura a donyecki helyzetnek, illetve bejelentette, hogy teljes készültségbe helyezték az ukrán hadsereget.
Az Egyesült Államok után az Európai Unió is az orosz elnök közvetlen baráti körére kirótt szankciókat hozott, de az orosz tõzsde a mai napon ellenállónak bizonyult az új intézkedésekre. Közben továbbra is fogságban maradt hét EBESZ-megfigyelõ és az oroszbarát szeparatisták csak a saját embereik Kijev általi szabadon bocsátásért cserébe engednék el õket.
A Krím-félszigetet összeköthetik a Déli Áramlat földgázvezetékkel - közölte a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap hétfői számában.
Hét orosz kormánytisztviselőre és tizenhét vállalatra vetett ki hétfőn újabb szankciókat az Egyesült Államok, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen körét célozzák. Hasonlóan célzott szankciókra készülnek az uniós illetékesek is, noha az EU és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatok sokkal intenzívebbek. Az amerikai lépéseknek csak részben apropója az, hogy a napokban több EBESZ-megfigyelõt foglyul ejtettek az oroszbarát szeparatisták Szlovjanszkban. A feszültség több nagy kelet-ukrajnai városban igen feszült, a szeparatisták további épületeket foglaltak el, illetve Donyeck megyéhez hasonlóan a kelet-ukrajnai Luhanszkban is kikiáltották már a "népi köztársaságot" az oroszbarát szakadárok. özben meglőtték a második legnagyobb ukrán város oroszbarátnak tartott polgármesterét, illetve egyezség született az Ukrajnának Szlovákia felől visszatáplálandó gázszállításokról is.
Nemcsak az ijesztõ nyilatkozatok és beismerések, hanem az orosz csapatmozgások alapján is egyre nagyobb az esély arra, hogy Oroszország bevetheti hadseregét Ukrajnában, ha az ukrán hadsereg „terrorellenes” mûveleteit megelégelik az oroszok. Friss hírek szerint jelentõs orosz haderõ állomásozik az ukrán határ közelében, illetve 200 harckocsit is odarendeltek még. Az ukrán kormányfõ szerint az oroszok ki akarják robbantani a harmadik világháborút, igaz közben a donyecki térség egyik nagyvárosát, a 130 ezres Szlovjanszkot körbezárta az ukrán hadsereg. A pattanásig feszült helyzetben folyamatosan egyeztetnek a világ vezetõi hatalmai. Az amerikaiak további, immár konkrét gazdasági ágazatok érõ szankciókkal fenyegetik Oroszországot, amelynek jegybankja a mai, S&P felõli, leminõsítés után váratlanul kamatot emelt a rubel megtámogatása érdekében.
Az eddigi BBB kategóriából BBB- kategóriába vágta vissza Oroszország devizaadósságának besorolását a Standard and Poor's. Ez egy fokozattal van a bóvli felett. A minősítéshez rendelt kilátás továbbra is negatív.
Oroszország államadós-kockázati mérőszámai romlottak a legnagyobb mértékben globális összehasonlításban az idei első negyedévben - derül ki a világ egyik legnagyobb pénzügyi adatszolgáltató cégének szerdán Londonban ismertetett országkockázati összesítése szerint.
Miután kedden kínzások nyomán meggyilkolták az ukrán államfõ pártjának egyik tagját Kelet-Ukrajnában, Alekszander Turcsinov bejelentette, hogy újabb katonai akció indul a kelet-ukrajnai szakadár csoportok "megtisztítására". Ezt ma délelõtt megerõsítette az ukrán miniszterelnök-helyettes is. A tegnap Kijevben tartózkodó amerikai alelnök is világosan figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem enyhíti a kelet-ukrajnai feszültséget, akkor rövidesen újabb szankciókat kaphat a nyakába. Moszkva azt hangsúlyozta, hogy el tudja viselni a gazdasága az újabb büntetéseket, illetve azt jelezte, hogy az Északi-Sark környékén fokozottabb jelenlétet szeretne az energiaszükségletei miatt. Ma az orosz külügyminiszter a 2008-as grúziai katonai bevonulás lehetőségére utalt, ha az orosz érdekek sérülnek Kelet-Ukrajnában.
Az elmúlt napok ismét véres összecsapásai láttán a kijevi vezetés felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a múlt csütörtöki genfi megállapodást, így a "terrorista" csoportjait, a kelet-ukrajnai szakadárokat, fékezze meg és érje el náluk a fegyverletételt, illetve a középületek visszaadását. Közben az amerikai külügyminisztérium nem zárta ki annak lehetõségét, hogy akár Vlagyimir Putyin is felkerüljön az amerikai szankciós listára, illetve a kijevi látogatáson tartózkodó amerikai alelnök a további nemzetközi elszigetelődésre figyelmeztette Moszkvát, ha utóbbi nem hagy fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával. Ez a gyakorlatban nehezen történhet meg, mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb fontos döntést hozott: könnyített az orosz állampolgárság felvételén a volt szovjet területeken élõk számára.
Az erőszakos cselekmények és épületfoglalások azonnali beszüntetésére szólította fel a kelet-ukrajnai feleket az a közös nyilatkozat, amelyet tegnap este Genfben elfogadott többek között Oroszország is, így elméletileg enyhült az orosz-ukrán válság, de a szavakat a tetteknek is követniük kell majd. Éppen ezért - illetve a pénteki és hétfői kereskedési szünnapok közeledte miatt - a megállapodás ténye már nem tudta tovább javítani tegnap este a nemzetközi befektetői hangulatot.
Az erõszak azonnali beszüntetésére szólítottak fel csütörtökön Genfben az orosz, az ukrán, az amerikai, illetve az Európai Unió külügyi csúcsvezetõi az orosz-ukrán feszültség enyhítése érdekében, de igazi áttörésrõl egyelõre nem beszélhetünk, mert a "puding próbája az evés". Éppen emiatt az amerikai és európai felek továbbra is készenlétben tartják, hogy további szankciókat vessenek ki Oroszországra. Az mindenesetre üdvözítõ, hogy Oroszország is elítéli a kelet-ukrajnai cselekményeket és a szeparatisták épületfoglalásait, továbbá a lefegyverzésüket támogatja a közös nyilatkozat szerint. Az eseményt beárnyékolta, hogy csütörtök hajnalban három szeparatista is életét vesztette egy fegyveres konfliktus során, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök élõ televíziós mûsorban reményének adott hangot, hogy nem kell bevetnie a konfliktus során az orosz hadsereget. Egyúttal elõször ismerte be, hogy a Krím-félsziget annektálása elõtt valóban megjelentek orosz katonák, hogy a "szabad választást" biztosítsák. Azt azonban cáfolta, hogy most bármilyen orosz erõk Kelet-Ukrajnában tartózkodnának, noha friss titkosszolgálati eredmények erre utalnak.
Fontosabb részletek
Egy friss felmérés szerint a lakosság egyötöde elmenne, ha megnyitnák a határokat.
Jól bírják a feltörekvő devizák az első Trump-döntéseket.
Applikációval fog majd működni.
Nem ez a jelölt első botránya.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Még a háború első napjaiból származik a követeléslista.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
