Az elemzők szerint az olajárak emelkedésére lehet számítani hétfőn, de a további áremelkedés nagyban fog függeni Izrael és a Nyugat válaszintézkedéseitől, miközben geopolitikai feszültségek és a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások bizonytalansága is hatással lesznek az árakra.
Az iráni eszkalációtól tartva kilőtt a mai kereskedésben az olajár, a jelenlegi árfolyam ráadásul egy nagyon fontos technikai szintet is jelöl. Mi állíthatja meg az emelkedést?
Az iráni haditengerészet parancsnoka bemondta, hogy az ország akár le is zárhatja a Hormuzi-szorost. De milyen következményekkel járhat egy ilyen lépés?
Az olaj ára több mint egy dollárral csökkent ma, miután Izrael bejelentette, hogy kivonja csapatait a Gázai övezetből és újra tárgyalásokat kezdett a Hamászszal.
A növekvő geopolitikai bizonytalanságok közepette egyre feljebb kúszik az olajár, emellett a forint sem teljesített a legjobban a vezető devizákkal szemben az elmúlt időszakban: ezek ismeretében nem meglepő, hogy egyre magasabb árakkal találkozhatnak az autósok a benzinkutakon. Az viszont már sokak számára furcsa, vagy egyenesen felháborító lehet, hogy az elmúlt hetekben sokkal nagyobb mértékben drágult meg a benzin, mint a dízel. Vajon mi húzódik meg ennek a kellemetlen jelenségnek a hátterében, és meddig maradhat ez így?
A részvénypiacok és az állampapírhozamok nincsenek egymással jó viszonyban, minél magasabbra emelkednek a hozamok, annál nagyobb nyomás nehezedik a részvényekre. Pontosan ugyanez játszódott le tavaly év végén a legutóbbi tőzsdei eséskor és pont ugyanez nyomasztja a piacot most is, ami meglátszik az amerikai tőzsdék április első két kereskedési napján nyújtott teljesítményén. Persze a kötvényhozamok emelkedése mögött is van ok, egészen pontosan az infláció alakulásával és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások változása.
Az amerikai székhelyű Háborúkutató Intézet (Institute for the Study of War - ISW) szerint az ukrán erők által a Tatár Köztársaságban végrehajtott dróntámadások új szintre emelték Kijev nagy hatótávolságú támadóképességeit - tudósított a Kyiv Independent.
Nehéz volt mellényúlni idén a tőzsdéken, a világ részvénypiacai kifejezetten jól teljesítettek, és a nyersanyagpiacon is adódtak jó, adott esetben pedig kiemelkedő lehetőségek. A magyar piaci befektetők számára sem volt unalmas az év első három hónapja, hiszen a hazai részvénypiacon több izgalmas sztori is kínálkozott, ráadásul nem a blue chip szegmensben, hanem a midcapek között - míg a nagypapírok többsége alulteljesítő volt a BUX indexhez képest, addig több kisebb kapitalizációjú vállalat részvénye akár 30 százalékot meghaladó árfolyamemelkedést produkált. Megnéztük, mely tőkepiaci eszközök nyújtották az év első három hónapjában a legnagyobb hozamot a befektetők számára, és mely eszközöktől tartotta magát inkább távol a piac.
Az Egyesült Államok Szenátusának Energiaügyi és Természeti Erőforrás Bizottsága és a Ház Energiaügyi és Kereskedelmi Bizottsága képviselői levelet intéztek a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatójához, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy szerintük az IEA eltért alapvető küldetésétől, az energiabiztonság előmozdításától.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése hordónként 89 dollár fölé emelkedett, ezzel tavaly október vége óta nem látott szintre került a jegyzés a növekvő geopolitikai aggodalmak és a korábban vártnál nagyobb kereslettel kapcsolatos várakozások közepette.
Nincs megállás, a héten kétszer is drágult a benzin ára Magyarországon, ezzel idén már több, mint 12 százalékkal került feljebb a jegyzés. A kilátásokat befolyásoló legfontosabb tényezők az olajár és a forint teljesítménye a dollárral szemben, és bizony mindkét tekintetben a hazai benzinár számára kedvezőtlen folyamatokat láthattunk. Adódik a kérdés: mennyire drága a régióban a magyar benzin, be kell avatkoznia a kormányzatnak? Ha igen, milyen eszközei lehetnek erre?
Újabb drágulás jön a kutakon, írja a holtankoljak. Idén már több, mint 10 százalékkal drágult a benzin Magyarországon, de a dízel esetében is kedvezőtlen a helyzet.
Hiába dühöng az Egyesült Államok az orosz területeken található olajfinomítók elleni dróntámadások miatt, nagyon úgy tűnik, hogy Ukrajnát ez cseppet sem érdekli, és folytatja az orosz gazdaság elleni hadjáratát.
Az Egyesült Államok felszólította Ukrajnát, hogy fejezze be az orosz energetikai létesítmények, például olajfinomítók elleni támadásokat, mivel ezek a kőolaj árának növekedését okozhatják, illetve megtorlást válthatnak ki orosz részről – írja a Financial Times három forrás alapján.
Jól megy a Molnak, mivel továbbra is hozzájut a relatíve olcsó orosz kőolajhoz, a marzsok továbbra is magasak, ráadásul tavaly év végére a hazai adózási környezet is kedvezően alakult, tavaly is kiemelkedő eredményt ért el a vállalat, van tehát miből osztalékot fizetni. Nem is akármilyet: alap és rendkívüli részből álló, közel 198 milliárd forint osztalékot fizethet a tavalyi eredménye után a részvényeseknek a Mol, ami alacsonyabb, mint az elmúlt két év osztaléka, de így is kiemelkedő.
A fokozódó geopolitikai kockázatok ellenére sorra döntik az új csúcsokat a világ tőzsdéi, a magas árazások mellett egyre nehezebb biztos kézzel befektetni - ebben a miliőben talán még inkább felértékelődik a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot és eufóriát átélt befektetési legendák iránymutatása. Ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György és Ray Dalio közvetített a negyedik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
Március 1-gyel életbe lépett egy orosz döntés, miszerint többek között finomítói karbantartásokra hivatkozva a világ egyik legjelentősebb energiaellátója hat hónapra betiltja a benzinexportot. Adódik a kérdés, hogy ez a lépés mekkora kockázatot hordoz magával a globális ellátásbiztonság tekintetében, és milyen hatása lehet a benzinárakra? Milyen egyéb tényezők befolyásolják még a jócskán 600 forintos literenkénti ár felett járó hazai benzin jegyzését?