A szaúdi olajminiszter figyelmeztetést adott ki az OPEC+ tagországainak a kitermelési kvóták betartásának fontosságáról. A Wall Street Journal jelentése szerint a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az olajárak akár 50 dollárra is zuhanhatnak hordónként, ha a tagok nem tartják magukat az elfogadott kitermelési korlátokhoz.
A Mol az azerbajdzsáni kitermelés napi szintjét 14,7 százalékkal, 12 800 hordó olajegyenértékre (boe) csökkentette 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest – írja az Interfax a magyar energiavállalat közlése nyomán.
Miközben az OPEC+ immár a többedik kitermelés-korlátozást jelenti be azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél magasabb szinten adjon támaszt a kőolaj nemzetközi árának, az Egyesült Államok kőolajkitermelés-volumene új csúcsokat elérve cáfolt rá a növekedés jelentős lassulásáról szóló tavalyi előrejelzésekre.
Az Egyesült Államok Szenátusának Energiaügyi és Természeti Erőforrás Bizottsága és a Ház Energiaügyi és Kereskedelmi Bizottsága képviselői levelet intéztek a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatójához, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy szerintük az IEA eltért alapvető küldetésétől, az energiabiztonság előmozdításától.
A Bank of America elemzői szerint kihívásokkal teli lehet 2024 az amerikai olajipari vállalatoknak, és arra számítanak, hogy a brent nyersolaj hordónkénti átlagára 80 dollár lesz.
Nagyon forró lett a helyzet Dél-Amerika északi partjainál, miután Venezuela a hétvégén népszavazáson döntött arról, hogy az országhoz csatolják a szomszédos Guyana területének mintegy kétharmadát kitevő Essequibo régiót. A terület nem sűrű dzsungelei, hanem főleg a tengeri övezetében talált kőolaj- és földgázlelőhelyek miatt fontos, amelyeknek köszönhetően a volt brit gyarmat Guyana a világ legnagyobb GDP-növekedést bemutató országává vált, és várhatóan még évekig az is marad. A háborús készülődés egyelőre elsősorban a retorika szintjén indult meg, és elemzők úgy vélik, Nicolás Maduro venezuelai elnök inkább a jövőre esedékes államfőválasztásra készül, mintsem Guyana lerohanására. A helyzetben ugyanakkor benne van az eszkaláció lehetősége is.
Meghosszabbította év végéig az önkéntes kínálatvisszafogási döntését Szaúd-Arábia és Oroszország – jelentette be a két olajnagyhatalom vasárnap este egymással párhuzamosan. Ebből is jól látszik, hogy továbbra is összehangolják a lépéseiket, amelyeknek hivatalosan az olajpiaci helyzet stabilizálása a céljuk, a gyakorlatban inkább az árak stabilan magasan tartása. Ezt eddig is megérezték a magyar autósok, hiszen az olajárak hónapok óta 80-90 dollár körül járnak hordónként, olykor sokhavi csúcsot döntve, ami a gyengébb forinttal együtt felfelé hajtotta az árakat a kutakon.
Egészen elképesztő mértékben, 12-39-szeresére (!) tervezi emelni az orosz energetikai minisztérium az orosz finomított olajtermékek exportvámját október 1-től jövő júniusig, hogy ezzel drasztikusan visszafogja az exportot, és igyekezzen kezelni az oroszországi üzemanyaghiányt – tudta meg a Reuters.
Oroszország olaj- és olajtermék exportja júniusban 2021 márciusa óta a legalacsonyabb, napi 7,3 millió hordó volt, ami napi 600 ezer hordóval kisebb a májusinál - áll a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA csütörtökön ismertetett havi jelentésében.
Irak és a francia TotalEnergies olajipari óriáscég 27 milliárd dolláros energetikai megállapodást írt alá, amelynek célja Irak olajtermelésének és teljes energiatermelési kapacitásának növelése.
"Nem ajánlatos" időpontban hoztak döntést a kőolajtermelő országok a kitermelés összehangolt csökkentéséről - jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, John Kirby hétfőn az OPEC+ csoport által elhatározott napi egymillió hordós termelés-visszafogásra reagálva.
Argentína felmondta csütörtökön a Falkland-szigetekre vonatkozó egyik megállapodását Nagy-Britanniával. A mostani argentin vezetés szerint a korábbi kormány túl sok engedményt tett Londonnak. A brit külügyminiszter haladéktalanul reagált az elhangzottakra Twitter-oldalán azzal, hogy "a Falkland-szigetek brit terület".
Moszkva ukrajnai invázióját követően a világ legnagyobb olajipari szolgáltatója, az SLB jelentősen fellendítette oroszországi üzletét, erről tanúskodnak legalábbis a cég dokumentumai és a tevékenységét ismerő személyek beszámolói. Tette mindezt úgy, hogy lecsapott a távozó riválisok által hátrahagyott lehetőségekre, kiválogatva a számukra hasznos szolgáltatási szerződéseket – írta meg a Reuters.
A Biden-kormányzat arra készül, hogy enyhítse a venezuelai rezsim elleni szankciókat, hogy a Chevron újra termelhessen olajat az országban, ezzzel megnyitva az utat az amerikai és az európai piacok lehetséges újbóli megnyitása előtt a venezuelai olajexport előtt – írja a Wall Street Journal.
Afrika második legnagyobb területű államában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egyre jobban elszabadul az erőszak: nemcsak hogy az M23 nevű felkelőcsoport kezdte újra tevékenységét majdnem tíz év után, hanem ráadásul az ország keleti részének lakói az ENSZ-békefenntartókat támadják, mivel szerintük a misszió katonái semmit nem tesznek a békéért. Az összecsapásokban már több mint 20 ember meghalt, köztük három békefenntartó. Eközben Kongó vezetése árverésre bocsájtott harminc kőolaj- és földgázlelőhelyet a Föld egyik legnagyobb esőerdőjét rejtő országban, ami hatalmas környezeti károkkal fenyeget.
Az OPEC első, 2023-ra vonatkozó olajpiaci előrejelzése szerint továbbra sem lélegezhetnek fel a fogyasztók, hiszen várhatóan jövőre sem fog tudni lépést tartani a kereslettel a kínálat.
Szerinte sokan meglepődnek rajta.
Feldarabolások jöhetnek.
A betegséget törpeszúnyogok terjesztik.
Több, a Metához tartozó közösségi oldalnál is gondok vannak.
Adócsalási ügyben nyomoznak.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
