Az Egyesült Államok a közelmúltban kiterjesztette az iráni olajat szállító tankhajók elleni szankciókat, ami jelentős fennakadásokat okozott az Irán és Kína közötti olajkereskedelemben. A szigorítások nyomán az iráni olaj áramlása csökkent, miközben az árak emelkedtek, különösen a kínai független finomítók számára, amelyek az iráni export 90%-át veszik fel.
Fehéroroszországban nemrég zárult le a Paks II. projekthez hasonló technológiájú erőmű építése, így a korábban ott dolgozó mérnökök folyamatosan kerülnek át Paksra – jelezte csütörtök este Szijjártó Péter.
Miután múlt pénteken azzal fenyegetett az ukrán elnök tanácsadója, igaz ezt még aznap visszavonta a saját tévedése miatt, hogy év végétől leállítják a Barátság II. kőolajvezetéken az orosz olaj szállítását Magyarország és Szlovákia felé, újabb fontos jelzést kapott az orosz olajról leválás ügyében a Mol, mégpedig Horvátország felől.
Mégsem biztos, hogy teljes egészében leáll a Barátság II. kőolajvezetéken az orosz olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, mert az ukrán elnöki tanácsadó pénteken délután kiadott egy saját magát pontosító közleményt. Ebben azt üzente, hogy a hatályban lévő szerződéseket még teljesítik, de új tranzitszerződéseket már nem engednek megkötni, hogy ezzel minél hamarabb, és minél nagyobb mértékben kiszorítsák az orosz olaj- és gázszállításokat az EU-ból. Mivel az ukrán tranzitszerződés 2029 végéig szól, így a pontosítás arra utal, hogy még jó ideig jöhet az orosz olaj, igaz sok a bizonytalanság.
Nagyon fontos üzenetet küldött Olekszij Csernisov, az ukrán tranzitszállításokra is rálátó állami Naftogaz igazgatótanácsának elnöke pénteken a Bloombergnek, miután az ukrán elnöki tanácsadó jelezte: év végével leállítják a Barátság II. kőolajvezetéken az orosz olajszállítást Magyarország, Szlovákia és Csehország felé, illetve 2025-től nem szállítanak orosz gázt se. Csernisov azt üzente, hogy év végéig még teljesítik az orosz olaj- és gáz tranzitjával kapcsolatos szerződéseket, de "minden lehetséges módon" hozzá fognak ahhoz járulni, hogy az érintett uniós országok minél gyorsabban leváljanak az orosz energiahordozókról. Időközben a cseh energiabiztonsági nagykövet azt mondta: őket már nem érinti, ha év végével leáll a Barátság II., mert úgyis meg tudják oldani máshogy a beszerzéseket.
2025. január 1-től leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot látja el orosz nyersolajjal – közölte az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak egy új interjúban. Emellett azt is bejelentette, hogy január 1-től megszűnik az orosz gáz tranzitja Ukrajnán át, ami szintén érinti a hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási szerződést. Ukrajna legfeljebb arra nyitott, hogy nem orosz eredetű gázt továbbítson a jövő évtől kezdve az európai gázvásárlók felé. Talán nem véletlen, hogy a fenti bejelentéssel párhuzamosan ma az oroszországi Szentpéterváron bukkant fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és a Gazprom székházából védte az orosz gázszerződést, de az orosz olajszállítások sorsáról nem beszélt. Megkérdeztük a friss információról a Molt is, a reakció itt olvasható, aztán a Mol részvényárfolyamának zuhanásáról itt írtunk, a magyar üzemanyagárakra gyakorolt potenciális hatásokról pedig itt. Délután az ukrán Naftogaz vezére is megüzente, hogy a hatályos az orosz olaj- és gáztranzit szerződéseket még teljesítik, jórészt év végéig, de utána minél gyorsabban le kell válni az orosz energiahordozókról. Délután aztán maga Podoljak adott egy pontosító nyilatkozatot, amiben árnyalta: nem 2025. január 1-től áll le az orosz olajtranzit Ukrajnán át, hanem akkor, amikor az egyes háttérszerződések lejárnak.
Az orosz Tatnyeft ugrott be a Lukoilt ért ukrajnai olajszankció pótlására, így Magyarország orosz olajimportjában a Tatnyeft súlya júliusban 76%-ra, Szlovákia esetén 92%-ra ugrott – derült ki a Kommerszant iparági forrásokból származó információiból. Az orosz lap úgy tudja, hogy ez a rendkívüli helyzet, az egyetlen orosz cégtől való nagymértékű függés, augusztusban is fennmaradt. Ezzel, és az ukrán energetikai infrastruktúrát ért súlyos károkkal is összefügghet, hogy tegnap személyesen találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnök és Olekszij Csernisov, az ukrán tranzitszállításokra is rálátó állami Naftogaz igazgatótanácsának elnöke, és új beszállítókról, illetve szállítási megállapodásokról egyeztettek az energiaellátás biztonsága érdekében. Az orosz olaj- és gázszállításokról, Magyarország ellátásbiztonsági kérdéseiről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A júniusi 465 ezerről mindössze 430 ezerre, azaz csak 8%-kal csökkent júliusban az orosz nyersolaj tranzitja Ukrajnán át Magyarországra, ami még így is a harmadik legmagasabb havi volumen volt idén, így tehát nem volt valós üzemanyag ellátási veszély, mint amelyre a kormány júliusban többször is figyelmeztetett – bukkantunk rá egy pénteki ukrán hírlevélben.
„Célegyenes felé közelítenek”, illetve „jól állnak” azok a tárgyalások, amelyek „hosszú távon biztosítani tudják Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – jelezte nyugtatóan a szerdai kormányülés szünetében tartott élő Facebook-videóban Szijjártó Péter.
A Mol százhalombattai finomítójába 10%-kal, a pozsonyi finomítójába 22%-kal kevesebb orosz olaj érkezett júliusban vezetéken, mint ami az eredeti, megnövelt, szállítási ütemezésben szerepelt – jelezték névtelen források a Reutersnek. Ezzel együtt az is igaz, amit az ukrán Naftogaz vezére állított a minap, hogy volumenben ugyanannyi orosz olajhoz jutott a két ország, mint júniusban.
A Lukoil orosz anyacége elleni ukrán szankció miatt csak a Lukoil olajkereskedő leánycégének, a Litasco-nak az olajszállítása esett ki Magyarország és Szlovákia felé, ami korlátozott mennyiség, a többi három kereskedőcég át tudja hozni Ukrajnán a Lukoiltól tulajdonjogilag átvett olajat – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó szakmai forrástól. Mindez megerősíti azt a korábbi információnkat, miszerint ott volt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán egy szankciómódosítási terv, amely tisztázta volna, hogy a Litasco által áthozandó olajat átengedhetik Ukrajnán, de azt mégsem írta alá.
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.
Miután azzal vádolta meg a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottságot, hogy onnan jöhetett az ötlet arra, hogy az ukránok szankcionálják a Lukoil olajtranzitját, visszaüzent a Bizottság, miszerint csomó adatot, információt bekértek a két országtól és Ukrajnától is.
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
A hitelezőkkel. Különben indul a kellemetlen szakasz.
Mégis ki kell vonni őket a forgalomból.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
