2020 óta először könyvelt el negyedéves veszteséget az 1300 milliárd dollárt kezelő és ezzel a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég olajalap – számol be a hírről a Bloomberg.
Tíz éve tartó csendet tört meg Knut Kjaer, az ezermilliárd dollárt kezelő és ezzel a világ legnagyobb állami alapjának számító norvég vagyonalap volt vezetője, aki egy interjúban azt mondta, nagyon aggódik az alap jelenlegi vezetése és befektetési politikája miatt - írja a Financial Times.
A második negyedévre vonatkozóan 1,8%-os befektetéseken elért hozamról számolt be az ezermilliárd dollárt kezelő norvég állami alap, amely így 0,2 százalékponttal elmaradt a referenciahozamtól - írja a CNBC.
Jelentős változásokra és szigorításokra számíthat a világ legnagyobb állami alapja azzal, hogy elérte az ezermilliárd dolláros kezelt vagyont. A legújabb tervek szerint függetlenítenék az alapot a norvég központi banktól, és nem biztos, hogy keresztülmegy az a korábbi terv, miszerint csak államkötvényeket tartanának a kötvénybefektetéseken belül - számol be a hírről a Bloomberg.
Körbejárta a világsajtót a hír, hogy a norvég állami vagyonalap kezelt vagyona átlépett egy egészen elképesztő határt, az 1000 milliárd dollárt. Az alap vagyonának ilyen gyors ütemű növekedésén még maguk a norvégok is meglepődtek, álmukban sem gondolták volna, hogy az olajpénzekből felhizlalt alap ilyen méreteket ölthet. A norvég állami alap egyértelműen a világ legnagyobbja, de vannak más országok is, ahol hasonló méretű alapokat kezelnek, így a CNBC cikke alapján összegyűjtöttük, hogy melyik az a 10 intézmény, amely a legnagyobb állami vagyonokért felel a világon.
Fennállása óta most először lépte át az 1000 milliárd dolláros határt a kezelt vagyonban a norvég állami olajalap, köszönhetően a globális részvénypiac emelkedésének és az euró erősödésének - számol be a hírről a Reuters.
A 990 milliárd dollárnyi vagyont kezelő norvég állami alap jelentős változtatásokra készül a kötvényallokációjában, gyakorlatilag minden olyan kötvényt tiltólistára tenne, ami nem államkötvény, és ami nem dollárban, euróban vagy fontban van kibocsátva - számol be a hírről a Financial Times.
2017 második negyedévében a norvég nemzeti olajalap 2,6%-os hozamot ért el, főleg részvénybefektetéseinek köszönhetően, ami jóval a benchmark feletti teljesítményt jelent.
Az elmúlt két évben 90 milliárd dollárt vontak ki az állami vagyonalapok az alapkezelőktől, főként az árupiacok gyenge teljesítménye és az alapkezelők csalódást keltő hozamai miatt - írja a Financial Times.
Rekord pénzösszegtől búcsúzhattak tavaly az alapkezelők, miután az olaj árának esése miatt több, olajban gazdag ország vagyonalapja kénytelen volt pénzét a gazdaság fellendítésére fordítani. Olyan alapkezelők búcsúzhatnak 46,5 milliárd dollártól, mint a BlackRock vagy a Franklin Templeton, ami jócskán rányomja bélyegét az iparág nyereségességére - írja a Financial Times.
Nagyjából 2 ezer milliárd dollárnyi tőzsdei részvényt tartanak az olajkitermelő országok vagyonalapjai, amelyből mintegy 700 milliárd dollár nyugat-európai részvényekbe van fektetve. Az elemzők szerint nem véletlen, hogy idén ennyire adják az európai részvényeket, az olaj árának esése miatt ugyanis az olajkitermelő országok vagyonalapjai elkezdhették eladni kitettségeiket, ráadásul annak a 700 milliárd dollárnak mintegy negyede-harmada európai banki részvényekből áll - írja a Reuters.
Ma már a világ egyik legnagyobb állami vagyonalapja a norvég, 720 milliárd dolláros vagyonával akár minden tőzsdén forgó részvényből 1,25%-os részesedést vásárolhatna. A közelgő választás azonban politikai csatározások színterévé tette az alapot, a várhatóan nyertes ellenzék szerint a jelenlegi működést felül kell vizsgálni, a legjobb az lenne, ha kettévágnák az alapot. Egy lehetséges irány, ha a részvény- és kötvényportfóliót két külön alap kezelné, amelyek egymással is tudnak versenyezni. Döntés csak hónapok múlva várható, viszont ha ez tényleg bekövetkezne, akkor az az alap több mint két évtizedes történetében példa nélküli lenne - írja a Financial Times.
410 körül oldalaz a forint.
Budapesti és vidéki intézmények is érintettek.
Ebben Trump keze is benne van.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
