2022-vel véget ér a nyugdíjkorhatár emelése, így 2023-ban is 65 év lesz. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni 2022 hátralévő részében és 2023-ban; és milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk. Mutatjuk, milyen nyugdíjemelés várható 2023-ban, illetve mit kell tudni a nyugdíjszámításhoz szükséges valorizációs számokról. Összegyűjtöttük továbbá azt is, milyen egyéb dolgokat érdemes tudni 2023-ban és a távolabbi jövőben a nyugdíjak terén.
Svájcban vasárnap népszavazáson elfogadták a nők nyugdíjkorhatárának emelését a jelenlegi 64 évről 65 évre. A kormány célja, hogy biztosítsák a következő tíz évre a nyugdíjalap stabilitását. A baloldali pártok és a szakszervezetek a nyugdíjkorhatár-emelés ellen kampányoltak.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint mindenképpen szükség lesz évközi korrekciós nyugdíjemelésre az elszálló infláció miatt.
Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a G7 oldalán megjelent véleménycikkében fejtette ki gondolatait arról, hogy szerinte logikus volna folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését. Banyár egy olyan javaslattal állt elő, amely teljesen újszerű volna Magyarországon.
Talán mondhatjuk, hogy nem hétköznapi év lesz a 2022-es a nyugdíjasok számára, ugyanis plusz juttatásokat várhatnak idén, de nem kizárt, hogy a politikai vagy a gazdasági helyzet akár további meglepetéseket is hozhat az időskorúak számára. A legfontosabb tudnivalókat Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdijGuru News alapítója foglalta össze.
2022. január 1-én ismét jön a nyugdíjkorhatár emelés, így az már 65 év lesz az 1957-ben születetteknél. Mutatjuk, mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, milyen kedvezményes nyugdíjkorhatárral számolhatunk, mi várható a jövőben, illetve mi a helyzet a szomszédos országokban.
Az elmúlt napokban ismét a középpontba került idehaza a nyugdíjkorhatár kérdése. A Kormányinfón is kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját Gulyás Gergely miniszter.
Rugalmas nyugdíjkorhatárról akkor beszélünk, ha néhány évvel az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt és után is nyugdíjba lehet vonulni, csak a havi nyugdíj úgy csökken vagy növekszik, hogy az életpálya-befizetések és -kifizetések egyenlege fennmarad. 2009-ig a levonás túl kevés volt, 2011-2012-ben pedig – a Nők40 kivételével – megszűnt az előrehozott nyugdíj. Korábban számos cikkben érveltem a rugalmas nyugdíjkorhatár bevezetése mellett, de másokat követve, megelégedtem a statikus (pontosabban: állandósult állapotbeli elemzéssel). Most dinamikus kiterjesztéssel pótolom a hiányt.
A vagyonfelhalmozásnál gyorsabb elöregedésre és a 2050-ra várható 25%-os munkaerőállomány-csökkenésre figyelmeztette régiónkat a Nemzetközi Valutaalap. Többek között nyugdíjkorhatár-emeléssel és munkaerő-beengedéssel lehetne orvosolni a demográfiai problémákat.
Érzékelhetően emelkednek idén a nyugdíjkiadások a visszafogott, 3%-os emelés közepette is. Ugyanis az újonnan belépő nyugdíjasok magasabb ellátásban részesülnek - olvasható ki az MNB költségvetési elemzéséből. Közben pedig a korhatár emelése is hatással van a számokra. Ami pedig érdekes: 2019-ben a jegybank szakértői kiegészítő nyugdíjemelést prognosztizálnak a tervezettnél magasabb infláció miatt.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza harmadik, végleges olvasatában azt a törvénytervezetet, amely a nők esetében fokozatosan 55-ről 60, a férfiakéban pedig 60-ról 65 évre emeli fel a nyugdíjkorhatárt.
Tévényilatkozatában jelentette be Putyin, hogy nem emelik meg olyan drasztikusan a nyugdíjkorhatárt, mint az eredetileg tervezték - számol be a hírről a Reuters.
Több tucatnyi orosz városban megmozdulást tartottak vasárnap a nyugdíjkorhatár várható emelése ellen.
A férfiak esetében öt, a nők esetében nyolc évvel emelné a nyugdíjkorhatárt az orosz kormány, mellyel előbbiek 65, utóbbiak pedig 63 évesen mehetnének nyugdíjba - számol be a hírről nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva a Bloomberg. Mindez azt jelenti, hogy a kormányzat számításai szerint a férfiak mindössze 5 évet töltenének nyugdíjban.
Magyarországon napról-napra nyilvánvalóbb, hogy félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra beérő - gyerekkel és 600 ezernél is több kivándorlóval, illetve tartósan külföldön dolgozóval - azaz a mai adatokhoz képest legalább 1,1 millió fővel kevesebb járulékfizetővel - nem lehet biztosítani az addigra kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott szinten 2030-ban. Később még rosszabb lesz a helyzet, hiszen a 2040-es években nyugdíjba hömpölyög az utolsó nagy létszámú magyar generáció, a Ratkó-unokák nemzedéke is, akik után rémisztő demográfiai sivatag szárítja ki a járulékfizetési potenciált.
Két, a brit kormánynak készített egymástól független elemzés is arra jutott, hogy emelni kell a nyugdíjkorhatárt - számol be a hírről a BBC.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
