Januárban és februárban, vagyis hetekkel, hónapokkal a koronavírus-járvány kirobbanása előtt már figyelmeztette a Fehér Ház biztonsági tanácsát, majd Trump elnököt Peter Navarro kereskedelmi tanácsadó arra, hogy akár kétmillió halálesetet és több ezermilliárd dolláros gazdasági kárt okozhat Amerikában a koronavírus .
Leggyakrabban az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szerveinek megfigyelési tevékenységéről hallunk, de az európai államoknak is szükségük van rá, hogy információt szerezzenek arról, hogy mit terveznek a bűnszervezetek és a terroristák, és hogy kik vesznek részt ezekben. Másik oldalról a totális megfigyelő állam, különösen a posztkommunista régióban, jogosan váltja ki az emberek gyanúját. Az információk ráadásul nem mindig közvetlen megfigyelésből származnak, az állami szervek szeretnének minél több olyan adathoz is hozzáférni, amelyeket magánszervezetek saját tevékenységükhöz gyűjtenek és tárolnak. A bűnüldözési célú adatkezelések ugyan nem tartoznak az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), sem az az elektronikus hírközlési adatvédelmi (e-privacy) irányelv hatálya alá, a magánszervezetek adatgyűjtése viszont igen.
A szerbiai hírszerzés jelentős és széles körű orosz kémtevékenységet leplezett le - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtök esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. Az államfő a nemzetbiztonsági tanács ülése után nyilatkozott a sajtónak. Azt mondta, a hírszerzés kiderítette, hogy régóta volt együttműködés orosz kémek és a szerb hadsereg tagjai között.
John Bolton néhány nagy hibát követett el - mondta Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban újságíróknak a volt nemzetbiztonsági tanácsadóról, akinek menesztését előző nap Twitteren jelentette be.
Lövöldözés volt szerda délelőtt a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) központjában, ketten is megsebesültek, de végül kiderült, hogy nem terrorakcióról van szó.
Közzétette első nemzetbiztonsági stratégiáját Donald Trump elnök. A hidegháborús hangulatot idéző irományban Oroszországot és Kínát jelölik meg Amerika fő veszélyforrásának és úgy festik le a két országot, mint amelyek elnyomják népüket és unfair kereskedelmi praktikákkal, valamint katonailag is szeretnék növelni befolyásukat a nemzetközi térben, az Egyesült Államok kárára.
A Fehér Ház arra kérte az FBI-t, hogy nyilvánosan cáfoljon minden sajtóhírt, amely az Oroszországgal történt kapcsolatfelvételt taglalja, de ezt az FBI visszautasította. Az erről szóló értesülés ugyanakkor kiszivárgott, amely miatt élesen bírálta Donald Trump elnök a szervezetet, és közben egy újabb elképesztő "kérést" fogalmazott meg az amerikai sajtó felé: szerinte nem kéne névtelen forrásokkal dolgozni, mert ez táplálja az alaptalan információkat. Ezután ki is tiltottak számos sajtóterméket a Fehér Ház mai eseményéről, így például a New York Times-t, a CNN-t. Trump egyébként egy pénteki konferencia beszédében az amerikai történelem egyik legnagyobb haderőfejlesztésére tett ígéretet, aztán aláírt egy elnöki rendeletet az országos bürokráciacsökkentésről.
Egyelőre nem látszik, hogy mitől lesz igazán jobb az uniós pályázatok új állami értékelési rendszere, az viszont biztos, hogy az érintett pályázatoknál lassul az eredményhirdetés és az EU-pénzek kifizetése is - derül ki a Portfolio által végzett rövid piaci körképből. A szakértők azt is feszegetik, hogy valóban célszerű-e háttérbe szorítani azokat, akik már régóta végeznek pályázatértékelést állami alkalmazottként, illetve tényleg ki kell-e zárni a nem állami alkalmazottakat az értékelésből, ha közben vállalnák a nemzetbiztonsági megfigyelést. További felvetés, hogy a nyilvános pályázatértékelői adatbázis ellenére is kialakulhatnak összejátszások, illetve bizonyos pályázatértékelői klikkek. Két szakértő azt is felvetette: megfontolandó lenne az állami (kiemelt), illetve önkormányzati (területi) pályázatokra is kiterjeszteni az értékelési rendszert, mert az objektív és átlátható pályázatértékelésre ott is nagy szükség lenne. A szakértői válaszokat a cégnév kezdőbetűi szerinti abc-sorrendben mutatjuk, az új rendszer jellemzőiről az alábbi cikkekben írtunk bővebben:
A pénteken robbant amerikai kitiltási ügy kapcsán mára összehívták a magyar parlamentben a nemzetbiztonsági bizottság ülését, amely az eredeti tervekkel ellentétben mégis nyílt lett. Neveket azonban sem ezen, sem a parlament plenáris ülésén nem tudhattunk meg arról a listáról, amely tíznél kevesebb magyar magánszemélynek tiltja meg a beutazást az Egyesült Államokba. Lázár János, a magyar polgári hírszerzést is felügyelő miniszter többször is megismételte, hogy a kormány, így Orbán Viktor sem tudja a neveket, illetve továbbra is várják a baráti segítséget, azaz az információkat az Egyesült Államoktól az állítólagos korrupciós ügyek konkrétumairól. Délután az amerikai nagykövetség csak azt árulta el, hogy 6 személy van a listán, köztük köztisztviselők is. A legfotosabb eseményekről hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk.
Fontosabb részletek
Az Egyesült Államok tíznél kevesebb magyar magánszemélyt, kormányzati tisztviselőket és állítólag kormányközeli üzletembereket tett fel egy beutazást tiltó listára
Példátlan az EU- és NATO-tagállamok között, hogy magasrangú állami alkalmazottakat tegyen tiltólistára az USA
Neveket személyiségi jogi akadályok miatt nem mondhatnak a kormánynak sem
Az amerikaiak szerint bizonyítékaik vannak korrupciós visszaélésekre, de a konkrét okokat a kormánynak sem mondták el
Eddig nem tagadott hírek szerint a NAV elnöke és két beosztottja is rajta van a listán
Tagadták viszont az érintettségüket a Századvég Alapítvány vezetői
Az eddigi kormányzati megszólalók azt állították: nem tudják, hogy kik vannak a listán és azt sem, hogy ki és miért került rá
Lázár hangsúlyozta: senkit sem védenek meg és kész a kormány az orosz kapcsolat értelmezésére is, az oroszokkal való viszonyt pedig nem értékválasztás, hanem a gázszállításra való rászorultságunk diktálja
Bár az ügy továbbra is rejtélyes, de jelentős szerepet játszhatott benne a friss hírek szerint az, hogy egy kormányközeli cég korrupciós ajánlattal próbálta megkörnyékezni az egyik amerikai nagyvállalatot
Valószínű azonban, hogy az erőteljes amerikai lépéshez hozzájárult az is, hogy a magyar politika néhány lépését a nyugati szövetségi rendszerből való kilépésként értelmezi az USA
Molnár Zsolt, a parlamenti nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke hétfő délelőttre összehívta a testület ülését, amelyen a magyar tisztségviselők amerikai kitiltását szeretné tisztázni -írja az Index. Az ülésre meghívót kaptak a magyar titkosszolgálat vezetői mellett Lázár János és Pintér Sándor is.
A nemrég Bálnára átnevezett beruházás az utóbbi években sok viszontagságon ment keresztül. A nyáron nemzetbiztonsági ügynek minősítette át a beruházást az Országgyűlés Honvédelmi Bizottság, amely nagy segítséget jelentett a fővárosi vezetésnek és hatására első körben 760 millió forintos műszaki fejlesztést lehetett közbeszerzés nélkül megvalósítani. Ráadásul a holnap a Fővárosi Közgyűlés elé terjesztendő anyag szerint további, 481 millió forint értékű fejlesztést mentesíthetnek a közbeszerzési törvény alól - írja az Index.