A svéd kormány nem írna ki népszavazást a NATO-csatlakozásról
A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be a skandináv ország miniszterelnöke csütörtökön.
A svéd kormány nem tervez népszavazást kiírni a NATO-csatlakozásról, amennyiben a parlament jóváhagyja a belépést – jelentette be a skandináv ország miniszterelnöke csütörtökön.
Akár már áprilisban megszavazhatja a finn parlament, hogy az Oroszországgal határos észak-európai ország kérje felvételét a NATO-ba. Könnyen előfordulhat azonban, hogy Finnország csak az év végén válhat NATO-taggá, miután a csatlakozási eljárás hónapokat vehet igénybe. Továbbá az sem a gyors NATO-belépést valószínűsíti, hogy a finnek felvételére várhatóan a szintén NATO-tagságot fontolgató Svédországgal együtt kerül sor, amelynek kormányzó pártja leghamarabb csak május közepére hoz döntést a kérdésben. Miután a felvételi eljárás megindítása és a tényleges NATO-taggá válás között hónapok telhetnek el, már feltehetően folynak arról háttéregyeztetések, hogy a NATO milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani ebben az átmeneti időszakban – amikor még nem érvényesíthető a katonai szövetség kollektív védelemre vonatkozó elve – Finnország, illetve Svédország számára Oroszországgal szemben. A Kreml ugyanis az utóbbi hónapokban többször is kifejezte, hogy következményeket vonna maga után a két észak-európai ország NATO-csatlakozása.
Oroszország szerint Finnország és Svédország "ellenfélnek" számítana, ha csatlakoznának a NATO-hoz - számolt be a brit Sky News.
Ha Svédország és Finnország belép a NATO-ba, Oroszország nukleáris fegyvereket csoportosíthat át a Balti-tenger térségébe – jelentette be Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki most az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese.
A finn parlament a jövő héten vitatja meg, hogy az ország csatlakozzon-e a NATO-hoz, hiszen teljes jogú "tagság nélkül a NATO nem garantálhatja Finnország biztonságát" - jelentette be Sanna Marin finn miniszterelnök szerdán Stockholmban, Magdalena Andersson svéd kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Svédország és Finnország esetleges csatlakozása a NATO-hoz nem hozna stabilitást Európának – jelentette ki a Kreml szóvivője a Reuters beszámolója szerint.
A The Times értesülései szerint Finnország és Svédország már idén nyáron csatlakozhat a NATO-hoz - számolt be a Sky News.
Az orosz tárgyalódelegáció vezetője szerint amennyiben Kijev teljesíti a kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen.
Oroszország és Ukrajna szorosan együttműködik a semleges státusz ügyében, számolt be egy az orosz tárgyalódelegáció egyik tagja - írja a Sky News.
Négy kérése van Oroszországnak Ukrajna felé, ha ezeket teljesítik, leállítja Moszkva az országban zajló „különleges katonai műveleteket” – mondta Dimitri Peszkov Kreml-szóvivő a Kyiv Independent tájékoztatása szerint.
Még sosem volt akkora támogatottsága a NATO-csatlakozásnak Ukrajnában, mint 2022 februárjában. Az Oroszországról tudósító Ben Aris szerint Vlagyimir Putyin kontraproduktív hatást ér el.
Juansher Burchuladze védelmi miniszter szerint a NATO-hoz való csatlakozás az egyetlen módja annak, hogy Grúzia megőrizze területi integritását. Burchuladze a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való brüsszeli találkozója után beszélt erről.
A NATO-n kívüli országokra nem terjed ki a szövetség által a tagországoknak nyújtott kollektív biztonsági garancia - hangsúlyozta hétfőn megjelent cikkében James Heappey, a fegyveres erőkért felelős brit védelmi államtitkár.
Lehet, hogy lemondunk a NATO-hoz való csatlakozási tervünkről, mert rugalmasnak kell lennünk a katonai szövetséghez való csatlakozási célunkat illetően – gyakorlatilag ezt jelentette ki a BBC-nek adott nyilatkozatában Ukrajna Egyesült Királyságba akkreditált nagykövete. Ez hatalmas engedmény lenne Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és hozzájárulhatna az orosz-ukrán háború elkerüléséhez. Frissítés! Röviddel azután, hogy ezt a kijelentést tette a nagykövet, máris jelentősen finomította üzenete tartalmát, amit ebben a külön cikkünkben írtunk meg.
Az orosz vezetés az utóbbi hetekben az ukrajnai válság kapcsán többször is kijelentette, hogy nem elfogadható számukra a NATO keleti bővítése. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a vörös vonalat Ukrajna NATO-tagsága jelenti, a bővítés leállításának követelése Svédországot és Finnországot is érintené, amelyek bár egyelőre katonailag semleges országok, a lakosság körében egyre népszerűbbé válik a NATO-tagság. December végén az orosz külügy nyíltan kijelentette, nem hagynák válasz nélkül, ha a két ország csatlakozna az észak-atlanti szerződéshez. A fenyegetés azonban csak olaj volt a tűzre, és újra felélesztette a belpolitikai vitát Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A tagságot korábban ellenző vezető politikusok is siettek kijelenteni: országuk szuverén joga eldönteni, hogy szeretnének-e a szövetséghez tartozni. Nyitott kérdés, hogy a két ország ténylegesen csatlakozni fog-e a NATO-hoz, azonban többek között az ukrajnai válság miatt is vélhetően egyre szorosabb lesz együttműködésük a katonai szerződéssel.
Az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonások újra felélesztették a vitát Finnországban, hogy csatlakozzanak-e a NATO-hoz, dacolva Moszkva követeléseivel az észak-atlanti szövetség európai terjeszkedésének leállítását illetően – írja a Financial Times.
Biztonságpolitikáról, gazdasági együttműködésről és politikai kapcsolatokról tárgyalt Németh Zsolt az Egyesült Államokban, Washingtonban. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a külügyminisztériumban, a szenátusban az európai albizottság elnökével és a kongresszusban a magyar baráti tagozat elnökével folytatott egyeztetést.
A névvita lezárultával Macedónia és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamai szerdán aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a leendő Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
Bár a vasárnapi népszavazáson az emberek 91,5%-a szavazott Macedónia nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatására az euróatlanti integráció érdekében, de a jogosultaknak csak a 36,9%-a voksolt, így érvénytelen lett a népszavazás. Ez az ellenzék és az államfő által is szorgalmazott bojkottal is összefügg, illetve azzal, hogy a választási névjegyzéket már évek óta nem frissítették, így sok olyan név is benne van, aki már elvándorolt az országból. Mivel nem volt ügydöntő a népszavazás, várhatóan a parlament nekikezd a görög-macedón megállapodás nyomán az alkotmánymódosításnak, de annak átviteléhez nincs meg a kormánynak a szükséges kétharmados támogatás, így a helyzet akár előrehozott választások felé is sodródhat.
Tejességgel reális célkitűzésnek nevezte Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese pénteken egy kijevi biztonságpolitikai fórumon. Az eseményen az amerikai NATO-nagykövet megdorgálta Magyarországot:
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
