Lehet-e hinni a rekordeladásokból származó optimizmusnak, vagy mégis van ok arra az aggodalomra, hogy a műtárgypiac hatalmas lendülete a végéhez közeledik? A The Art Newspaper évértékelője.
Ez a cikkünk nem részletezi a legújabb ingatlanpiaci trendeket és előrejelzést sem ad az előttünk álló évről, így akit inkább ezek a témák érdekelnek azoknak más cikkeinket ajánljuk. Aki azonban szívesen nézeget képeket látványos épületekről, az minden bizonnyal értékelni fogja azt a galériát, melyet a Hype&Hyper cikkében találtunk.
Életműrekordokat hozott a Virág Judit Galéria szezonzáró árverése. Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében (címlapképünkön) című festménye 300 millió forintért kelt el, a festő egyik legmerészebb, hibátlan tájképét száz éven át nem láthatta a közönség, külföldről került haza. Az árverés másik szenzációja Vaszary János egyik utolsó remekműve volt - az Alassiói strand (Alassiói tengerpart) című, 1938-ban készült festménye 165 millió forintért cserélt tulajdonost - tájékoztatta a galéria a Portfolio-t.
A pozitív élményszerzés fontossága számos területen válik egyre hangsúlyosabbá, lassan már az élményalapú munkahely fogalma sem tűnik teljesen idegen kifejezésnek. Magonyi Andreas Zsolt kommunikációs és gazdaságpszichológiai szakemberrel, az „Üzlet, kultúra és tudomány” társaság egyik alapítójával beszélgettünk a kulturális értékteremtésről és a művészeti élmények multifunkciós hatásairól.
Kortárs árverést tart december 9-én az ország legrégebbi képzőművészeti magazinja, az Új Művészet a Zsdrál Art Galéria segítségével. Rudolf Anicát, a lap vezető szerkesztőjét kérdeztük arról, mi egy művészeti lap szerepe a kortárs piacon, és mi áll az aukció ötletének hátterében.
Két klasszikus magyar remekművet mutatott be a Virág Judit Galéria. Rippl-Rónai József és Vaszary János festményeit majd’ 100 éve nem láthatta a közönség, mindkettő a december 19-i árverésen kerül kalapács alá - tájékoztatta a galéria a Portfolio-t. Rippl-Rónai A geszti kastély kertjében című képe 1912 körül készült, kikiáltási ára 160 millió forint, becsült értéke pedig 300-400 millió forint, míg Vaszary tengerparti alkotása 65 millió forintról indul és a becsértékét 120-160 millió forint között határozták meg.
Globálisan 5,3 százalékkal, 9,6 milliárd euróra növekedtek 2021-ben a világszerte beszedett szerzői jogdíjak, de még nem érték el a pandémia előtti, 10 milliárd euró fölötti szintet.
A hónap eleje a művészeti vásároké volt. Míg itthon az Art Market Budapest tartotta lázban a művészeti színteret, Londonban teljes lendülettel készültek a Frieze nyitóünnepségére. Október 12. és 16. között a Regent's Park sátrai dübörögtek az izgalomtól, miközben az esemény látogatói élvezték a várva várt művészeti vásár látványos standjait, a szcéna tehetségeinek gazdag tárlatait.
2022. október 7-én BUILDING ON ART / A MŰVÉSZETRE LEHET ÉPÍTENI címmel szakmai találkozó zajlott le az Art Market Budapest kísérőeseménye, az Inside Art nemzetközi művészeti konferencia keretében a Bálna Budapest épületében. A szakmai eseményen az alapítók bejelentették a BUILDING ON ART, HUNGARY elnevezésű együttműködési platform létrehozását, amelynek célja, hogy a magyarországi beruházások esetében elterjedt gyakorlattá váljon műalkotások valamilyen formában történő befogadása.
Harmadik évadával jelentkezik a SzínházTV, mely a hazai színházak előadásait teszi elérhetővé online platformon. Legegyszerűbben úgy lehetne bemutatni ezt a platformot, hogy ami a mozinak a Netflix, az a színháznak a Színház TV. Az energiaársokk következtében megemelkedett költségek a színházi szektort is nehéz helyzetbe sodorta, mindenki a túlélési stratégiáját rakja össze, de az online közvetítések - a pandémiai lezárásokhoz hasonlóan - most is mankói lehetnek a kőszínházaknak, és láthatóvá tudják tenni az előadásaikat - többek között erről is beszélt Radnai Márk, színház- és filmrendező, a SzínházTV alapítója a Portfolio Checklist keddi adásában.
A Ludwig Múzeum szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot! A szingularitás határán” című kiállítása az ember-gép, az emberi és mesterséges intelligencia új relációit mutatja be művészeti eszközökkel, és igyekszik rávilágítani a szingularitás, azaz a technológia és ember közötti viszony drasztikus és gyors megváltozására, az „irányítói szerep” átrendeződésére. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a megnyitón látható performansz volt, amelyet egy valódi kiborg, Neil Harbisson tartott. A született színvakságát egy technológiai megoldással ellensúlyozó művész a hangok és színek reflexióit mutatta be egy speciális zongorán. A Portfolio a művésszel és alkotótársával, Pol Lombarte-ral készített interjút a saját kiborggá válásukról, a művészi nyilatkozatukról, és a technológia-emberi test viszonyáról.
Az Art Market Budapest jóvoltából néhány napra az idei évben is Budapest válik Európa egyik legvonzóbb kortárs képzőművészeti találkozóhelyévé: 2022. október 6-9. között a vásár 4 kontinens közel 30 országából érkező 116 kiállítója 500 feletti művész több ezer alkotásával várja a közönséget a Bálna Budapest épületében. A rendkívüli kiállítói érdeklődésre is tekintettel Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vására az idei évben a népszerű Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren épül fel. A művészeti seregszemle számtalan kísérőprogramja között ugyancsak a Bálna Budapest ad otthont Art Photo Budapest néven Közép- és Kelet-Európa egyetlen nemzetközi fotóművészeti vásárának, az Inside Art nemzetközi művészeti konferenciának, illetve a 360 Design Budapest design kiállításnak is. Az Art Market Budapest díszvendége 2022-ben Szerbia, Maja Gojković szerb miniszterelnök-helyettes, Kulturális és Tájékoztatási Miniszter védnökségével MOST.SERBIA címen a vásáron résztvevő tucatnyi kiállító mellett külső helyszíneken létrejövő kiállításokkal és eseményekkel kiegészített művészeti fesztivál jön létre. Az Art Market Budapest továbbra is a hazai és nemzetközi művészeti élet meghatározó szereplőit és legfrissebb alkotásait felvonultató Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál partnere, a fesztivál kiemelt nemzetközi képzőművészeti elemeként jelentősen hozzájárul Budapest kulturális turisztikai vonzerejéhez.
A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?
Elindultak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) első, teljes egészében angol nyelvű mesterképzései a Photography MA és az Interaction Design MA. Utóbbi szakterület hiánypótló az egyetem és a közép-kelet-európai régió számára is. A Portfolio Fogarasy Tamás szakvezetőt kérdezte a részletekről.
A Christie's nyerte el a Microsoft néhai társalapítójának, Paul Allennek a gyűjteményét - jelentette be az aukciósház. A 150 mű várhatóan 1 milliárd dollár feletti összleütési árat érhet el az aukciósház novemberi árverésén New Yorkban.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésévél egyre közelebb kerül az emberiség ahhoz a ponthoz, amikor a gépek fölött elveszti a kontrollt, és egy teljesen újfajta ember–gép reláció jön létre. A szingularitásnak nevezett holtponti állapot utáni időkre a társadalom egyáltalán nincs felkészülve, nincs egyetértés abban sem, hogy ez hosszú távon előnyös vagy inkább hátrányos az emberi civilizáció számára. A diskurzus jóformán el sem kezdődött, a szélesebb körű párbeszéd még várat magára. A művészi kifejezés azonban alkalmas lehet arra, hogy a jelenségre szélesebb körben is felhívja a figyelmet. Ezért a budapesti Ludwig Múzeum „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” címmel rendez nemzetközi kiállítást, amely rávilágít az emberiségre elkerülhetetlenül váró folyamatokra. Igyekszik a közbeszéd részévé tenni a szingularitás jelenségét. A szeptember 16-án nyíló kiállítás kapcsán a Portfolio Készman Józsefet, a tárlat kurátorát kérdezte a lehetséges egzisztenciális és társadalmi hatásokról és a művészi kifejezésben rejlő lehetőségekről.
Hamarosan átadják a Corvin Sétány mentén épült utolsó lakóépület, a Cordia által jegyzett Grand Corvin második ütemét is. Az épület befejezésével végéhez közelít Közép-Európa legnagyobb városrész-megújítási projektjének egyik legfontosabb fejezete. A cég a projekt melletti tűzfalra a Színes Város Csoporttal közösen a Pál utcai fiúk egy részletét eleveníti meg.
Vasárnap este, a Budapesti Kongresszusi Központban rendezte a Virág Judit Galéria téli árverését, amelynek szenzációja, Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye volt. A festőóriás művei közül alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen, amelyből kettő abszolút rekordot ért el.
Selyemből, 24 karátos aranyból, gyémántokból és Swarovski kristályokból készült ünnepi pulóvert árul egy brit művész, állítása szerint a világ legdrágább pulcsija lehet a közel 40 ezer dollárba kerülő ruhadarab. Cikkünkben megkérdezzük olvasóinkat: ti szívesen hordanátok az extravagáns "ronda pulcsit"?
Életműrekordot jelentő, 160 millió forintért kelt el Vaszary János San Remo című festménye a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. A helyszínen és online zajló hibrid árverésen 159 tételre lehetett licitálni, a Vaszary-rekord mellett, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának darabja, az Utcai zenészek is kiemelkedő, 48 milliós áron cserélt gazdát.
Interaktív, díjmentes online előadás
Cikkünk folyamatosan frissül.
Azt ígérte, hamarosan további részleteket is megoszt majd.
Ha nem lesz megállapodás, újabb háború jöhet,.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
