A koronavírus-járvány egyik legfőbb – és némileg figyelmen kívül hagyott – következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma – állapítja meg az ING friss elemzése, amely szerint ez a fő oka annak, hogy eurózónában mostanra jelentős munkaerőhiány, annak következtében pedig erős bérnyomás alakult ki.
Számos előnnyel jár az Izlandon bevezetett „négynapos” munkahét, és ezért mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka már szintén átállt a rövidebb munkahétre – derül ki a BBC összefoglalójából.
Nagy stressznek vannak kitéve a fiatal munkavállalók a befektetési banki területeken, ezt bizonyítja, hogy a Goldman Sachsnál junior pozícióban lévők azt kérték a felsővezetéstől, hogy csökkentsék valahogy a terhelést és a heti 95 óra munkát – írja a Financial Times.
Az Európai Unióban bődületes különbségek mutatkoznak az egyes tagországban tapasztalható munkaórák átlagos költségének tekintetében. Ha forintosítva vizsgáljuk, akkor bár az EU-ban átlagosan 9 946 forintjában kerül a munkáltatóknak 1 órányi munka, ám a sereghajtó Bulgáriában egy átlagos munkaóra költsége csupán 2 155 forint, míg Dániában 16 051. Magyarországon pedig mindösszesen 3 555 forint, ami az EU negyedik legalacsonyabb száma, holtversenyben Lettországgal.
Két évvel ezelőtt Pócsik László, egy hernádi autórestauráló-műhely ügyvezetője úgy gondolta, megérett a helyzet arra, hogy bevezesse a négynapos munkahetet. A miértre prózai a válasz: Hernád Kecskemét és Budapest között fekszik félúton, mind a két településnek jelentős munkaerő-elszívó hatása van. „A kkv-szektor nehezen tud versenyezni egy multinacionális cég juttatási rendszerével, ezért ki kellett találnom valamit, hogy megtartsam a munkaerőt” – mondta a Portfolio-nak. A rendszer bevált: a munkáltató és a munkavállalók is elégedettek, a munka hatékonysága miatt nőtt a profitabilitás. Az utóbbi években egyre többet hallani arról, hogy a rövidebb munkahét és a rugalmas munkavégzés a jövő, ezek segíthetnek a munkaerő-megtartásban és a gazdaság felpörgetésében. Utánajártunk, van-e esély arra, hogy a négynapos munkahét jobban elterjedjen Magyarországon és milyen hatásai lennének.
Négynapos munkahetet tesztelt a Microsoft japán leánya, és azt tapasztalták, hogy óriási termelékenység-növekedés következett be a dolgozóiknál – számol be a hírről a CNBC.
A milliárdos Jack Ma szerint az embereknek elég lenne csupán 12 órát dolgozniuk egy héten, ha hasznosítani tudnánk a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket - számol be a hírről a Bloomberg.
Az európai banki és alapkezelői szervezetek szeretnének minél több női dolgozót bevonzani a férfiak által dominált pénzügyi szektorba, ennek érdekében még az az ötlet is felmerült, hogy rövidítenék a tőzsdei kereskedési időt, ezzel is rugalmassabbá téve a munkát - számol be a hírről a Financial Times.
Európában a munkavállalók negyede számol be arról, hogy munkahelyi stressznek van kitéve, illetve a munka károsan hat az egészségére. Magyarországon a táppénzes napok számának 60 százalékát munkavégzéssel összefüggő mozgásszervi megbetegedések adják, míg az EU-ban ez az arány 48 százalék.
Tizennégyen meghaltak a támadásban.
A Covid-időszak utáni bikapiac legszebb napjaira emlékeztette a befektetőket a Trump-trade.
Oroszország veszteségei is nagyok.
Az űrrepülést és a hadászatot is forradalmasíthatja a fejlesztés.
Teljes katasztrófától tartanak a fekete-tengeri területen.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
