Napjainkban a járműipar történetének egyik legnagyobb változásán megy keresztül, ugyanis a hosszú évtizedek óta használt belső égésű motorokat egyre inkább felváltják a hibrid és elektromos hajtásláncok. Még ha az utóbbi hónapokban meg is tört az elektromos autók értékesítése, a jövőben várhatóan tovább emelkedik az értékesítési arányuk. Magyarországon a járműipar a kulcságazatok közé tartozik, így a gazdaság fejlődésének szempontjából alapvető fontossággal bír, hogy ne legyünk vesztesei ennek az átállásnak, sőt, az iparágban történő változások lehetőséget kínálnak arra, hogy esetleg még erősebb pozícióval rendelkezzen az ország az európai autógyártásban. Ebben a cikkben azt járom körül, milyen szerepet tölt be Magyarország Európában és hogyan változik a szerepe a zöld átmenet során.
Uniós összevetésben az ötödik legnagyobb mértékben emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek 2024 első negyedében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat friss felméréséből.
Gyakran hangzik el, hogy az új lakások árazása a kivitelezési költségek emelkedése miatt szállt el ennyire. Tény, hogy mind a munkaerő-, mind az anyagok dinamikusan drágultak az elmúlt években, de vajon milyen arányban áll ez az új lakások drágulásával? Hogy pontosan mi is történt a piacon, azt a KSH kivitelezési költségeket bemutató számai és az Eltinga által rendszeresen elkészített Budapesti Lakáspiaci Riport újlakás-árainak összevetésében mutatjuk be.
Az elmúlt évek a jelentős béremelkedésről szóltak a magyar gazdaságban, emiatt egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: meddig tudják kigazdálkodni a cégek a fizetésemeléseket? Ezzel kapcsolatban az MNB nemrég megjelent Fizetési mérleg jelentésében van egy érdekes ábra, mely szerint hiába emelkednek a bérek, az exportra termelő cégek számára azt jelentős részben ellensúlyozzák más tényezők, többek között a forint tavalyi gyengülése. Vagyis az exportcégek árversenyképessége ez alapján összességében nem romlott.
2017 utolsó negyedévében az egy munkaórára jutó munkaerőköltség 8,6%-kal nőtt, ez Románia és Bulgária mögött a harmadik leggyorsabb növekedési ütem volt az Európai Unióban - jelentette az Eurostat.
A munkabérek emelkedése és az alapanyagok drágulása miatt nagyot drágultak a készházak, tavalyhoz képest 40-70 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak - tudta meg a kormányközeli Magyar Idők. A probléma persze a krónikus munkaerőhiányból ered, ami miatt sok csúszás is van az építkezések befejezésében.
Óriásit nőttek a bérköltségek a régióban az elmúlt egy évben, ami jelzi, hogy szép lendületet vett a bérfelzárkózás. Az EU 28 országa közül Magyarországon drágult a második legnagyobb mértékben a munkaerő, csak a románok hagytak le minket, de ők nem is kicsivel.
Magyarországon egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett az egy munkaórára jutó munkaerőköltség 2016 negyedik negyedévében, amivel a foglalkoztatás szempontjából az 5. leggyorsabban dráguló ország vagyunk az EU-ban.
Az EU-n belül egyértelműen a közép- és kelet-európai országokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, ezt támasztotta alá az Eurostat pénteken megjelent második negyedéves munkaerőköltség-statisztikája is. Romániában és Lettországban drágult a leginkább a munkaerő az elmúlt egy évben, de persze Magyarország is viszonylag elől van a listán.
A lassan krónikussá váló munkaerőhiány miatt a cégek rákaptak a diákmunkásokra, sokszor olyan posztokat is diákokkal töltetnének be, amikben korábban főállású kollégák dolgoztak - írja a Népszabadság. Az egyik diákszövetkezet vezetője szerint a diákok már átlagosan 15-20 százalékkal többet keresnek a minimálbérnél.
Az elmúlt évtizedben az euróövezethez képest lényegesen drágult a munkaerő költsége a közép-kelet-európai országokban, de még így is elég olcsó ahhoz, hogy vonzó célpont legyen a befektetők számára - állapítja meg a JPMorgan. Azonban nem minden régiós országban volt jelentős a drágulás: Magyarország van például a leginkább lemaradva a munkaerőköltségek konvergenciájában és annak mostani szintje csak nálunk alacsonyabb a 2008-as értékénél.
Családi adókedvezmények igénybevétele nélkül bruttó jövedelmének igen nagy részét kénytelen egy minimálbéres kereső Magyarországon átadni az államnak, legalábbis ha a hasonlóan magas minimálkeresetet garantáló országokat nézzük - derül ki az OECD egy friss tanulmányából. Sőt, a munkára rakódó összteher is nálunk a legmagasabb az összes tagország közül.
A 2012-ben 310 ezer forint volt egy teljes munkaidős munkavállaló átlagos munkaerőköltsége, ami 4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH adataiból. Az átlagot a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, nonprofit vállalkozások és a közszféra intézményei adták. Az egyes ágazatok között óriási különbségek vannak, a legalacsonyabb és legmagasabb átlagos munkaerőköltségű között három és félszeres a különbség.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Szokatlan indulattal idézte fel az ukrán elnök a 30 éve történteket.
A vidéki ingatlanfejlesztés stratégiai előnyeiről beszélt az Innovinia vezetője.
Az államfő Herbert Kickl FPÖ-vezért bízta meg, hogy folytasson kormányalakítási tárgyalásokat.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
