A digitalizáció jogi kockázatai, az emberi jogok érvényesülése és a technológia biztonságos használata állt a 2021-es Közép-Európai Közjegyzői Kollokvium előadásainak fókuszában. A felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a digitalizáció az összes alapvető jogunkat érinti, és számos egyelőre megválaszolatlan új kérdésre kell a jognak választ találnia. Az adat-alapú technológiák ugyanakkor egyszerűsíthetik az ügyintézést, javítják a közjegyzői eljárásokat és jogrendszer megismerésében is új távlatokat nyitnak.
Kevesebb pénzbehajtási eljárás indult idén, mint a gazdasági békeidőnek számító 2019-ben - írja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataira hivatkozva a csütörtöki Magyar Nemzet.
Még mindig házilag, a legtöbbször letölthető szerződésminták alapján készül az ingatlanbérleti szerződések 80 százaléka a közjegyzők tapasztalatai szerint, ami súlyos buktatókat rejt magában mindkét szerződő félnek - írja a Közjegyzői Kamara közleményében. A jogszerűtlen kikötéseket és egymásnak ellentmondó szabályokat tartalmazó szerződésekkel az a fő probléma, hogy éppen akkor – jogvita esetén – nem nyújt valódi védelmet egyik félnek sem, amikor szükség lenne rá.
A világjárvány miatt minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, okiratokat elektronikus formában is elfogadják, sőt azokat akár személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. Jóllehet a közokiratok távolról történő biztonságos aláírásnak egyelőre Magyarországon nincsenek meg a technikai és jogi feltételei, az elektronikus okiratok két-három éven belül így is teljesen felválthatják a papíralapúakat. Ehhez elsősorban az elektronikus aláírás, vagy az egyéb biometrikus azonosítási megoldások gyors terjedésére van szükség, amit viszont gátol, hogy a magyar állampolgárok mindössze negyede igényel elektronikus aláírást, holott azt bárki ingyenesen megtehetné az új típusú személyigazolvány készítésekor.
Milliók múlhatnak rajta, mégis kevesen tudják, mi a különbség foglaló és előleg között – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, hangsúlyozva: mindenképpen érdemes belenézni az ingatlan-nyilvántartásba, mielőtt foglalót fizetünk.
Három év pereskedés helyett három hónap alatt, közjegyző előtti egyezséggel zárult nemrégiben egy beszállító és egy nem fizető vállalkozó jogvitája, akik ezzel nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt is megspóroltak maguknak. Noha a jogviták alternatív rendezése gyorsabb és költséghatékonyabb, egyelőre mégis kevesen élnek a lehetőséggel, miközben ez a megoldás mentőövet jelenthet a cégek számára a világjárvány okozta gazdasági-piaci környezetben.
Tóth Ádám személyében magyar elnököt választott a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE).
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon – főként ki nem fizetett rezsiszámlák, parkolási bírságok és banki tartozások miatt –, miközben az adósok kevesebb mint öt százaléka vitatja a követelést és mond ellent.
A koronavírus-járvány miatt továbbra sem lehet megtartani a hagyatéki eljárásokhoz kapcsolódó tárgyalásokat - mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese csütörtök reggel a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Tíz százalékkal több, összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult tavaly az egy évvel korábbihoz képest, az adósok 90 százaléka nem vitatta a tartozását – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) statisztikai adataiból. Tízből hét esetben indult végrehajtás és 5,5 százalékban indult per.
Reagált a Magyar Országos Közjegyzői Kamara arra a cikkünkre, amelyet a közjegyzői munka jelzáloghitelezésben lehetséges kiváltásáról jelentettünk meg pénteken. Az alábbiakban a MOKK álláspontjának teljes szövegét közöljük, és mivel az álláspont cikkünket is kritikával illeti, beszúrjuk a Portfolio reakcióját is.
A július elsején hatályba lépett közjegyzői díjrendelet nem drágította a lakáshitelezést, hanem jelentős kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek - reagált az InfoRádiónak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodavezető-helyettese a Portfolio pénteki cikkére.
Sok karácsonyfa alatt nem csak egy könyv vagy egy parfüm lesz december 24-én este: vannak, akik számára az ajándékozás milliós ékszert, egy új autót, esetleg egy különleges festményt jelent. Nekik (is) érdemes tisztában lenni az ajándékozásra vonatkozó törvényi szabályozással, ami nagyrészt attól függ, hogy mit, kinek, és milyen értékben adunk. Az ajándékozási szerződés írásbeli megkötése jó megoldás lehet - egyre többen élnek ennek a lehetőségével.
A következő évtizedekben gyökeresen átalakíthatja a jog minden területét a technológia, azonban a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása és a blokklánc-rendszerek terjedése ellenére a humán tényező továbbra is nélkülözhetetlen eleme marad a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt - hangzott el a Jog jövője címmel megrendezett 30. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, Szegeden.
Egyre népszerűbbek Magyarországon az alternatív jogvita-rendezési megoldások, azaz az olyan intézményesített jogi lehetőségek, ahol a vitás feleknek lehetősége van bírósági tárgyalás és költséges pereskedés nélkül megállapodásra jutni. Az elmúlt években megsokszorozódott az olyan tipikusan a perelkerülést szolgáló eljárások száma, mint az előzetes bizonyítás és a szakértői kirendelés, és egyre többen fordulnak mediátorhoz is. A pozitív folyamat újabb lökést kaphat azáltal, hogy januártól már nemcsak a bíróságon, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, ha vita van a felek között, de meg akarnak egyezni. Az egyezségi eljárásban hozott végzés ráadásul lényegesen erősebb biztosítékot jelent az "önkéntességen" alapuló mediációnál: ha azt valamelyik fél nem tartja be, vele szemben közvetlen végrehajtásnak is helye lehet.
Sokan gondolják tévesen, hogy csak a tömegesen adatokat kezelő, vagy címlistákat építő szervezetekre vonatkozik az Európai Unió május 25-e óta kötelezően alkalmazandó adatvédelmi rendelete, a GDPR. Valójában szinte minden vállalkozás, még a legkisebbek is kezelnek személyes adatokat, egyszerűen azzal, hogy akár csak egyetlen munkavállalót is foglalkoztatnak. Fontos tudni, hogy az új, korábbinál lényegesen szigorúbb adatkezelési szabályok az alkalmazottak jogait ugyanúgy védik, mint az ügyfelekét: őket is tájékoztatni kell arról, hogy milyen adataikat, meddig és milyen célból kezeli a munkáltató. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértői segítségével jártuk körül, hogy mire kell ügyelniük a munkáltatóknak.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
