Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csütörtökön. Közölte: az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el. Az eseményen az is kiderült: a kormány elviekben ámogatja VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a legkisebb minimális keresetek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbér esetében 15 százalékot, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.
A csütörtökön kiszivárgott információk szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2024-ben akár 15 százalékkal is emelkedhet idehaza a minimálbér. Ez egybecseng az eddigi kormányzati nyilatkozatokkal is. Ami pedig valódi újdonság, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetése alapján az idei évre körvonalazódik egy egyszeri bérkompenzáció.
A reálbérek emelkedése adhat újabb lendületet a magyar gazdaságnak, jövő januártól pedig a minimálbér 10-15 százalékos emelkedése látszik a tárgyalások alapján – mondta pénteken nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szentendrei gyáravatón.
Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása – értesült a napi.hu. A lépés akár harmadával is megemelheti jövőre a legkisebb kereseteket.
Több mint egy millió embert foglalkoztató kérdés dőlt el csütörtök délután: a VKF tárgyalópartnerei ugyanis megállapodtak a minimálbér és garantált bérminimum 2023-as összegéről, és ezzel kiderült, hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bárminimum összege január elsejétől. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
A cikkünk címében feltett kérdésre egyelőre nincs válasz, a már megjelent statisztikák mozaikdarabjaiból azonban néhány következtetés már levonható arról, milyen kezdeti hatást gyakoroltak az év eleji állami juttatások a megtakarítások piacára.
Kritikus szakaszhoz értek a 2022-es minimálbérrel kapcsolatos hazai fejlemények. Egyre biztosabb, hogy 200 ezer forint lesz a bruttó minimálbér jövőre, erről már a jövő héten egyeztetnek Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői. Közben az is eldőlni látszik, hogy a kormány hogyan kompenzálja a nagy béremelés miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásokat. Ennek kapcsán bemutatjuk, hogy a bruttó 200 ezer forintos minimálbér esetén mennyi marad a dolgozók zsebében és ez mennyivel lehet több az idei évhez képest.
220-225 ezer forintnak kellene már jövőre lennie a magyar minimálbérnek, míg a garantált bérminimumnak 270-275 ezer forint környékén kellene lennie - fejtette ki az RTL Klub Híradójának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
A jelenlegi járványadatok egyáltalán nem indokolják szigorítások bevezetését – jelezte Novák Katalin egy keddi sajtótájékoztatón. Az eseményen elhangzott az is, hogy a most lezárult nemzeti konzultáció alapján 90% feletti a támogatottsága a 200 ezres minimálbérnek, az szja-visszatérítésnek és a hitelmoratórium meghosszabbításának. Konkrét intézkedést ezekkel kapcsolatban egyelőre nem jelentettek még be.
Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!
Mennyivel nő a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum 2021-ben? Hány forinttal emelkedik a nettó minimálbér és a bérminimum? Mennyivel marad több a borítékban? Két táblázatban foglaltuk össze a lényeget.
Februártól négy százalékkal, majd júliustól - ha a feltételek teljesülnek - további egy százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege - írja a Magyar Nemzet. Ez a megállapodástervezet körvonalazódik a munkaadók és a szakszervezetek közötti hétfői ülés előtt, az egyezséget azonban nem mindenki fogadja el.
Olyannyira megmerevedtek az álláspontok a minimálbér-tárgyalásokon, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán résztvevő tárgyalófelek mindegyike által elfogadható megállapodás helyett egy, a többségi konszenzust tükröző egyezség születhet. A kormány pedig az ebben szereplő béremelés mértékét hirdetheti ki az idei évben - tudta meg a Portfolio. Ha ez a felállás valósul meg, és ez a VKF jövő hétfői ülésén már el is dől, akkor a bruttó minimálbér 4%-kal emelkedhet 2021-ben, amely így 167 400 forint lehet.
A december 30-i közlönyökben megjelent határozatdömping közepette megjelent a rendelet a 2020-as minimálbér és garantált bérminimum szabályairól.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
