Közel 25 milliárd forintnyi forrást vont be a Magyar Fejlesztési Bank első társadalmi célú kötvényeinek aukcióján, a kibocsátással olyan projekteket szeretnének finanszírozni, amelyek pozitív társadalmi hatást fejtenek ki - közölte a Magyar Fejlesztési Bank közleményéből.
Keddtől indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram. Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások 0%-os fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához.
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos fix kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – jelentette be a Magyar Fejlesztési Bank. A 155,54 milliárd forint keretösszegű program az MFB Pont Plusz hálózaton keresztül, az MBH Bank és a Gránit Bank megkülönböztetett fiókjaiban lesz elérhető.
Egy ország gazdasági életét számos szereplő mozgatja, alakítja az államtól kezdve a finanszírozó pénzügyi intézményeken át a vállalatokig és a lakosságig. Ebben a körben világszerte, Európában és a régiónkban is egyre nagyobb szerep jut a fejlesztési bankoknak, köztük a Magyar Fejlesztési Banknak is. Ezek az intézmények már hosszú ideje rendre fontos küldetést teljesítenek – nehéz külső körülmények között a stabilitást, „békeidőben” a hosszú távú növekedést támogatják.
Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) első zöldkötvény kibocsátását: a Budapesti Értéktőzsdén lebonyolított aukció eredményeképpen csaknem 11 milliárd forint összegű forrást gyűjtött az MFB, amely segítséget nyújt a zöld beruházásokat megvalósító vállalkozások finanszírozásában - közölte a pénzintézet hétfőn az MTI-vel.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
Hamarosan megkezdődik a KKV Technológia Plusz Hitelprogram társadalmi egyeztetése, amely több mint 155 milliárd forintnyi, 0 százalékos uniós hitelt biztosít a legalább 5 főt foglalkoztató és egy lezárt üzleti évvel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A 10 és 100 millió forint között igényelhető, Budapesten kívül felhasználható hitelből finanszírozott projektek elszámolható költségének legalább a fele eszközbeszerzés kell, hogy legyen.
Az MNB 28,5 millió forintos bírságot szabott ki az MFB-nek és felügyeleti intézkedéseket vár el a pénzintézettől - derül ki a BÉT-en közzétett közleményből.
A korábbiakhoz képest egyszerűsített formában érhetők el az MFB-nél az uniós támogatások, azonban sok szempontból jóval szigorúbbak a jelenlegi 2021-2027-es ciklus szabályai, mint az előző hétéves költségvetés programjainál voltak. Főként az RRF-források esetében igaz ez – mondta el Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója részletes előadásában a várható és már zajló uniós támogatási programokról a Portfolio EU Források 2024 konferenciáján. Kiemelte az előző időszak forrásmennyiségét és a végrehajtási struktúra változásait, majd részletesen kifejtette a pénzügyi eszközök és azok tervezett felhasználásának részleteit.
A második negyedévben indul 130 milliárd forintos keretösszeggel az uniós forrásból finanszírozott KKV Technológia Plusz Hitelprogram a beruházások támogatására a GINOP Plusz program keretében. A 0%-os kamatozású, 10 és 100 millió forint közötti összegben felvehető MFB-hitel az MBH Bank és a Gránit Bank által üzemeltetett MFB Pontokon lesz elérhető.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban, amelyből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesz a kormány, és a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél nulla százalékos kamatlábról határoztam – jelentette be egy kedd reggeli sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a 84 ezer milliárd forintos éves GDP-hez képest a 910 milliárdos tétel már „érzékelhető nagyságrend”.
Az előző évekhez képest sokkal nagyobb mértékben növekedett tavaly a két nagy állami bank, az EXIM és a Magyar Fejlesztési Bank, így a kettő együtt 7256 milliárd forintos mérlegfőösszeget ért el, ami Magyarország harmadik legnagyobb bankjának felelne meg – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a két hitelintézet mai sajtótájékoztatóján. Idén azt várja Nagy Márton minisztériuma a két banktól, hogy 1 százalékponttal járul hozzá a GDP-növekedéshez. Ennek érdekében a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 200 milliárd forint keretösszeggel folytatódik, az MFB pedig idén 396 milliárd forintnyi EU-forrás folyósítását valósítaná meg. A repülőtér megvételében is nagy szerepet szánnak a két banknak, egyharmad részben az ő hitelükből valósulhat meg a vásárlás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég kinevezett helyettes államtitkára bekerült az MFB igazgatóságába.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
A diákhitelezés intézményrendszerének átalakításáról szóló rendeletmódosítási javaslatot bocsátott társadalmi egyeztetésre a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azzal a céllal, hogy az MFB kapacitásainak a kihasználásával, bizonyos párhuzamosságok megszüntetésével költséghatékonyabban működhessen a diákhitelrendszer.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó, azaz a zöld átállást segítő projektek támogatásáról szóló finanszírozási megállapodást írt alá Luxemburgban. Az EIB által biztosított, 100 millió euró keretösszeg lehetőséget biztosít az MFB számára, hogy széles körben nyújtson finanszírozást olyan beruházásokhoz, melyek hozzájárulnak az üvegházhatású kibocsátás, illetve az energiaköltség csökkentéséhez, így a versenyképesség és a fenntarthatóság további, jelentős megerősítéséhez - olvasható az MFB közleményében.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az MBH Bank és a Gránit Bank képviselői aláírták az MFB Pont Plusz vállalati hálózat üzemeltetéséről szóló szerződést - adta hírül az MFB csütörtökön.
Lezárult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közbeszerzési eljárása, melyet a hitel típusú visszatérítendő európai uniós források közvetítését végző MFB Pont Plusz vállalati hálózat kialakítására hirdetett meg. A nyílt, európai uniós eljárás eredményeként az MBH Bank és a Gránit Bank meghatározott fiókjaiban lesznek elérhetők a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára meghirdetett uniós forrású hitelprogramok a 2021-2027-es finanszírozási ciklusban - derül ki az MFB közleményéből.
A magyar kormány egy új rendelettervezetben átírná a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRP) végrehajtásához kapcsolódó alapvető szabályokat és módosítana a felelős intézmények határkörén is.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverésre bocsátja az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank székhelyét – írja az rtl.hu.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Harcos politikát folytatott a SEC élén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Odaszóltak indítás előtt Amerikának.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
