A NATO védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy további katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, főképpen a légvédelem területén - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Brüsszelben.
Péntek reggel Irán harmadik legnagyobb városánál, Iszfahán közelében működésbe lépett a légvédelem, miután idegen támadó eszközöket észleltek a légtérben. Az eset riadalmat keltett szerte a világban, mivel minden eddiginél közelebb hozta egy kiterjedt közel-keleti háború rémét Izrael és Irán között. Az incidens azonban számos kérdést felvet, ezekre keressük a választ elemzésünkben.
Ma reggel valószínűleg limitált támadást hajtott végre az izraeli légierő Irán ellen, megtorolva a múlt vasárnapi katonai akciót. Felvételek jönnek az incidensről.
Egy vezető iráni katonai parancsnok szerint az Iszfahánban hallható robbanások azután történtek, miután a légvédelem lövéseket adott le egy „gyanús objektumra” – írja a CNN.
Ehud Olmert, Izrael volt miniszterelnöke arra kérte kormányát, hogy tartózkodjon az Irán által a hétvégén végrehajtott támadásokra adott katonai választól, hangsúlyozva, hogy Izrael már megbüntette Teheránt - írta meg a CNN.
A hétvégi, Izrael ellen indított támadás után szépen lassan kezdenek előkerülni az Irán által kilőtt drónok és rakéták maradványai. Az IDF most egy ilyen fegyvert mutatott be.
Tegnap részletes cikket közöltünk arról, milyen forgatókönyveket vizsgálhat Izrael háborús kabinetje megtorlásként a vasárnap hajnali támadásra; most éppen úgy néz ki, lesz ellentámadás, de Irán területe ellen nem indul közvetlen csapás. A forradalmi gárda „elitjének” számító Kudsz-erők tagjai viszont aligha érezhetik magukat biztonságban, ami azért nem feltétlen megnyugtató, mert a mostani eszkaláció is főleg annak köszönhető, hogy Izrael két hete Damaszkuszban épp a Kudsz-erők tábornokait ölte meg. Irán példátlan megtorlással fenyegetőzik, ugyanakkor jól látható, hogy a nagy szavak ellenére a síita hatalom nagyon nem szeretne háborúzni Izraellel.
Az Irán által Izraelre kilőtt ballisztikus mintegy fele vagy el sem indult, vagy lezuhant, mielőtt elérte volna a célpontját – számolt be róla az ABC News.
Amikor Irán az április 1-jei damaszkuszi légicsapás után bejelentette, hogy bosszút fog állni Izraelen, több lehetséges forgatókönyvről is olvasni lehetett a sajtóban, az egyik legnépszerűbb pedig az volt, mely szerint Teherán drónok, rakéták és robotrepülőgépek (cirkálórakéták) tömeges bevetésével fogja megpróbálni túlterhelni a zsidó állam légvédelmét. A végeredmény Irán számára inkább kiábrándító lehetett, ebben azonban számos tényező közrejátszott. Nézzük, melyek azok.
Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) vasárnapi jelentésében arról írt, hogy Ukrajna jóval nagyobb területe és jóval szerényebb légvédelmi képességei miatt sokkal nehezebben tudja megvédeni magát a rakéta- és dróntámadásokkal szemben, mint Izrael.
Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután - jelentette a miniszterelnöki hivatal.
Az X-en (régebbi nevén Twitter) terjednek azok a felvételek, amelyen az látható, hogy a Földtől mintegy 500-1000 kilométeres távolságban, az exoszférában semmisítette meg az izraeli légvédelem az iráni ballisztikus rakétát.
Irán több tucat drónt indított Izrael területe ellen, a pilóta nélküli repülőgépek órák múlva (a legújabb becslések szerint izraeli idő szerint hajnali 2-kor) érhetik el a zsidó állam légterét. Szombaton már érezhető volt a rendkívül kiélezett helyzet: Izrael teljes készültségbe helyezte katonaságát, Joe Biden amerikai elnök megszakította hétvégi útját, hogy visszatérjen a Fehér Házba azonnali egyeztetésre.
A kiújuló izraeli-iráni konfliktus fejleményei ebben a percről-percre frissülő cikkünkben követhetőek nyomon.
Valószínűleg megkapja Ukrajna a DragonFire nevű légvédelmi lézerfegyvert, a technikai eszköz azonban 2027-re lesz csak harcképes – mondta Grant Shapps brit védelmi miniszter az Independent cikke szerint.
Az orosz csapatok nagy valószínűséggel elfoglalták a hetek óta ostromolt donbaszi Pervomajszke falut, folytatva lassú, de biztos előretörésüket a régióban. Egy zárt ajtós kongresszusi megbeszélésen Washingtonban kijelentették: mindössze napok választják el az ukrán légvédelmet attól, hogy kifogyjanak a lőszerből. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten, Irán gyakorlatilag bármelyik percben megtámadhatja régi riválisát, Izraelt. Mivel a két ország nem közvetlenül határos, szinte biztosan nem lesz szárazföldi invázió, akkor se, ha Teherán tényleg úgy dönt, hogy indulhat a damaszkuszi követség elleni támadásért foganatosított megtorlás. A nagy távolság ellenére így is van Iránnak jópár fegyvere, mellyel lényeges károkat tudnak okozni Izraelnek, szemügyre vettünk ezek közül hármat, amelyik kifejezetten veszélyes.
Ukrajna lényegében kifogyott a légvédelmi rakétákból, az orosz katonai repülés szinte háborítatlanul tud dolgozni az ország légterében. Azzal, hogy a Nyugat hagyta, hogy a dolgok idáig fajuljanak, hatalmas hibát követett el – osztotta meg gondolatait X-oldalán Julian Röpcke német OSINT-elemző, a Bild újságírója.
Az Interfax Ukrajna szerint az orosz támadások következtében teljesen megsemmisült a Kijev melletti Trijpilszka erőmű - jelentette a Sky News.
Ma is közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium hírszerzési osztálya. Ezúttal az orosz légvédelem barátitűz-incidenseiről írtak.
Hatalmas robbanás történt az éjjel a Rosztov megyében található Morozovszk légibázis térségében, az ukránok drónnal támadták meg az orosz katonai létesítményt. Károkról egyelőre nincs hír.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A cél egy egységes európai adattér létrehozása.
Bíróság elé viheti az ügyet a két ország, súlyosak lehetnek a következmények.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
