A harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk városa a humanitárius katasztrófa szélére sodródott: napok óta nincs áram és vezetékes víz a megyeközpont jelentős részében, szünetel a szemétszállítás, nem működnek sem a vezetékes, sem a mobiltelefonok, az internet sem érhető el.
Negyedéves alapon 2,3%-kal, míg éves összevetésben 4,7%-kal esett az ukrán gazdaság - tette közzé ma délelőtt az ukrán statisztikai hivatal. Ez jelentős részben az áprilisban elindult kelet-ukrajnai harci eseményekkel, az amiatt leállt, vagy akadozó gazdasági folyamatokkal függ össze.
Az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok között hónapok óta dúló összecsapások jelentősen befolyásolják a két megye, Donyeck és Luhanszk gazdasági életét - derül ki a Reuters helyszíni összefoglaló anyagából. A hírügynökség beszámolójában annak járt utána, hogy a véres harcok hogyan emésztik fel a régió gazdasági erejét. A régió helyzete Magyarország szempontjából sem mellékes.
Igen kemény kijelentéseket tett ma délelőtti sajtótájékoztatóján az ukrán és a holland miniszterelnök, közben minden csatornán nőtt a hétvége óta a nyomás az oroszokra, akik akár újabb nyugati szankciókkal is kénytelenek szembenézni. Mindezek tükrében ma délelőtt szokatlan sajtótájékoztatón szokatlanul határozottan sürgette Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy a kelet-ukrajnai szeparatisták garantálják a roncsok közelében a nemzetközi független vizsgálóbizottság tagjainak biztonságát. Mivel az áldozatok kétharmada holland, az ukránok átengednék a vizsgálat koordinálását Hollandiának. Közben a harcok újra kitörtek Donyeckben, az ukrajnai hadsereg szeparatista-ellenes akciója pedig áttörést ért el Luhanszk település mellett.
Fontosabb részletek
Az ukrán belügyminiszter szerint nem állítják le a terrorellenes hadműveletet Kelet-Ukrajnában, közben a szakadár donyecki régió vezetője a minél előbbi saját hadsereg (és a hrivnya helyett "valamilyen más" fizetőeszköz) létrehozását szorgalmazza. Ez önmagában is akár súlyos konfliktust vetít előre, de az, hogy meglőtték az önjelölt donyecki kormányzót, a jelenlegi hatalmas feszültséget is jól jellemzi. A nyugati hatalmak az ukrán kormánnyal együtt a május 25-i ukrán elnökválasztás viszonylag nyugodt megrendezésére koncentrálnak, közben a Gazprom a gázon keresztül szorongatja Ukrajnát, az oroszok pedig bejelentették: 2020 után szakítanak az amerikaiakkal a közös űrprogramban. Közben a románok "bepöccentek" az orosz kormányfő-helyettes hétvégi kijelentése miatt.
Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.
Válaszul a Tel-Avivot ért dróntámadásra.
Széleskörű összefogással sikerült megtalálni végül a megoldást.
Friss híreink a háborúról szombaton.
Az ENSZ szerint kemény tél vár Ukrajnára.
"Eltarthat egy ideig, amíg minden utas eljut az úti céljához."
Állítólag meg akarja várni a visszalépéssel Benjamin Netanjahut.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
