Megtorpantak a lakásárak 2024 második negyedévében a KSH legfrissebb, előzetes adatai alapján. Az első és a második negyedév értéke között szinte egyáltalán nincs különbség, az éves áremelkedés mértéke pedig 9,8 százalék. Ez ugyanakkor még egy előzetes adat, ami a későbbi felülvizsgálatkor módosulhat, mint ahogy az történt a korábbi negyedévekben is. A lakásárak jövőbeli alakulásával meghívott szakértőkkel kiemelten foglalkozunk az október 9-i „Százmilliárdok jelenhetnek meg a lakáspiacon” című online Signature Klubunkon.
Frissítette a KSH a néhány héttel ezelőtti, 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét. A sokkal magasabb feldolgozottság ezúttal magasabb lakásár-növekedést eredményezett, így 2023 első és 2024 első negyedéve között országosan 9,1 százalékos, 2023 utolsó és 2024 első negyedéve között pedig 5,2 százalékos áremelkedés következett be.
Megjelent az MNB legfrissebb, 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe, ami szerint egy év alatt 7,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon. Ez nagyon hasonló a KSH által előzetesen mért 7,1 százalékos szinthez. A településtípusok közül ezúttal a községek teljesítettek jobban, ahol a budapestinél és a vidéki városokban mértnél is intenzívebb volt a drágulás. A területi különbségeket figyelve pedig egy régiónk volt, amelynek városaiban továbbra is kétszámjegyű, azaz 10 százalék feletti az éves drágulás mértéke.
Nemrég tette közzé a KSH 2024 első negyedévére vonatkozó lakásárindexét, amiből kiderül, hogy kis mértékben újra gyorsulni kezdett a lakásárak emelkedése. Ezzel együtt az első negyedéves számok mostanra az unió többi országában is elérhetővé váltak, így megnéztük, mit jelent a magyarországi 7,1 százalékos éves áremelkedés a kontinens többi országához képest. A korábbi évekhez képest talán még soha nem voltak ilyen eltérő irányok az EU egyes országainak lakáspiacain.
Kis mértékben tovább gyorsult a lakásárak éves emelkedése. A KSH legfrissebb, idei első negyedéves, előzetes adatai alapján 2023 első és 2024 első negyedéve között 7,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak Magyarországon, ami magasabb, mint a korábbi negyedéves 6, vagy az azt megelőző negyedév 4,7 százalékos értéke. Az új és a használt lakások árváltozása között is látványos a differencia. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami a július 29-i felülvizsgálatkor még valamennyit változhat.
Korábbi cikkünkben a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérkép alapján bemutattuk már a hazai termőföldpiac aktuális számait, ezúttal viszont azt néztük meg, szűk másfél évtizedes időtávon vajon a termőföld vagy a lakóingatlan volt-e a jobb befektetés. Nézzük, melyiknek mennyivel nőtt ezalatt az ára!
A napokban tette közzé a KSH és az MNB is a legfrissebb lakásárindexét, melynek kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is elmondta véleményét, aki szerint a KSH jelentéséből kitűnik, hogy a lakások típusa is erősen befolyásolta a piaci árak tavalyi alakulását. Emellett a regionális változások is erősek, de ezúttal az olcsóbb országrészekben volt nagyobb az áremelkedés, miközben a budapesti agglomerációban még mindig árcsökkenés volt mérhető.
Az MNB után a KSH is közzétette 2023. IV. negyedévre vonatkozó frissített lakásárindexét, valamint adásvételekre vonatkozó számait. Ez alapján 2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, de az év folyamán lassuló ütemben visszaeső forgalom a IV. negyedévben már növekedésbe váltott. A teljes lakáspiac 2023. évi árszintje 5,8%-kal haladta meg az előző évit. A használt lakások éves szinten 5,0, az újak 11,5%-kal drágultak, mindkét érték elmaradt a korábbi évek gyorsabb ütemű áremelkedésétől. Az összevont lakáspiaci reálárindex a 2022. évi 6,8%-os emelkedés után 2023-ban 10%-kal alacsonyabb lett.
Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Míg az adásvételek számában a tavalyi utolsó negyedévben már látszott egy enyhe élénkülés, a lakásárakban ez még nem volt érezhető. A KSH legfrissebb, 2023 utolsó negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexe szerint a megelőző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,3 százalékkal emelkedtek az országos lakásárak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami az április 25-i felülvizsgálatkor még valamennyit változhat.
Örök kérdés, hogy az ingatlanpiac vagy a részvénypiac eszközei között érdemes-e nézelődni a magasabb hozam reményében. Ha visszatekintünk az ezredfordulóig, akkor vajon melyikkel jártunk jobban? Hogyan teljesített a magyar lakáspiac a magyar és az amerikai részvénypiacokhoz képest? Mi történt, ha valaki a 2008-as válság előtt vagy közvetlenül utána egy budapesti lakást, magyar részvényeket vagy különböző amerikai részvényeket vásárolt? Mostani elemzésünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb lakásárindexét, melyből kiderül, hogy 2023 harmadik negyedévében minden településtípuson enyhén csökkentek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest. Budapesten 2,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, melynek révén a nominális éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Miközben a lakásárak csak kis mértében csökkentek, az adásvételek száma jelentősen visszaesett a tavalyi harmadik negyedévben. Miután a KSH frissítette a tavalyi harmadik negyedéves lakásárindexét kiderült, pontosan hogy változtak az új és a használt lakások árai, valamint az, hogy mennyivel esett vissza egy év alatt a lakáspiaci forgalom.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Megjelent a KSH legfrissebb, a tavalyi harmadik negyedéves adatokat tartalmazó előzetes lakásárindexe. Ez alapján továbbra is a lakásárak stagnálása látható: a megelőző negyedévhez képest 0,3 százalékos árcsökkenés, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,5 százalékos áremelkedés következett be. Fontos kiemelni, hogy a jövő hét második felében érkező frissítéskor ezek a számok még változhatnak, illetve az MNB is akkor teszi közzé a legújabb lakásárindexét.
Jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó lakóingatlanok iránt az idei év elején, ami részben az új lakástámogatásoknak köszönhető. A megemelkedett ingatlankeresések száma leginkább az új lakásoknál volt látványos, jóllehet még így is csak minden huszadik vásárló keresgél az új lakások között. Mindez nem véletlen, ugyanis az új lakások ára évek óta nem volt olyan drága a használtakhoz képest, mint a tavalyi évben.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
El kell adniuk a Chrome-ot?
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Farkast kiáltott Ukrajna?
Kecskeméten tett bejelentést Lázár János.
Furcsa eszközöket fedeztek fel az orosz katonák.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
