A napokban tette közzé a KSH és az MNB is a legfrissebb lakásárindexét, melynek kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is elmondta véleményét, aki szerint a KSH jelentéséből kitűnik, hogy a lakások típusa is erősen befolyásolta a piaci árak tavalyi alakulását. Emellett a regionális változások is erősek, de ezúttal az olcsóbb országrészekben volt nagyobb az áremelkedés, miközben a budapesti agglomerációban még mindig árcsökkenés volt mérhető.
Az MNB után a KSH is közzétette 2023. IV. negyedévre vonatkozó frissített lakásárindexét, valamint adásvételekre vonatkozó számait. Ez alapján 2023-ban negyedével kevesebb lakást adtak el, mint egy évvel korábban, de az év folyamán lassuló ütemben visszaeső forgalom a IV. negyedévben már növekedésbe váltott. A teljes lakáspiac 2023. évi árszintje 5,8%-kal haladta meg az előző évit. A használt lakások éves szinten 5,0, az újak 11,5%-kal drágultak, mindkét érték elmaradt a korábbi évek gyorsabb ütemű áremelkedésétől. Az összevont lakáspiaci reálárindex a 2022. évi 6,8%-os emelkedés után 2023-ban 10%-kal alacsonyabb lett.
Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Míg az adásvételek számában a tavalyi utolsó negyedévben már látszott egy enyhe élénkülés, a lakásárakban ez még nem volt érezhető. A KSH legfrissebb, 2023 utolsó negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexe szerint a megelőző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,3 százalékkal emelkedtek az országos lakásárak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ez egy előzetes adat, ami az április 25-i felülvizsgálatkor még valamennyit változhat.
Örök kérdés, hogy az ingatlanpiac vagy a részvénypiac eszközei között érdemes-e nézelődni a magasabb hozam reményében. Ha visszatekintünk az ezredfordulóig, akkor vajon melyikkel jártunk jobban? Hogyan teljesített a magyar lakáspiac a magyar és az amerikai részvénypiacokhoz képest? Mi történt, ha valaki a 2008-as válság előtt vagy közvetlenül utána egy budapesti lakást, magyar részvényeket vagy különböző amerikai részvényeket vásárolt? Mostani elemzésünkben ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb lakásárindexét, melyből kiderül, hogy 2023 harmadik negyedévében minden településtípuson enyhén csökkentek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest. Budapesten 2,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, melynek révén a nominális éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Miközben a lakásárak csak kis mértében csökkentek, az adásvételek száma jelentősen visszaesett a tavalyi harmadik negyedévben. Miután a KSH frissítette a tavalyi harmadik negyedéves lakásárindexét kiderült, pontosan hogy változtak az új és a használt lakások árai, valamint az, hogy mennyivel esett vissza egy év alatt a lakáspiaci forgalom.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Megjelent a KSH legfrissebb, a tavalyi harmadik negyedéves adatokat tartalmazó előzetes lakásárindexe. Ez alapján továbbra is a lakásárak stagnálása látható: a megelőző negyedévhez képest 0,3 százalékos árcsökkenés, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,5 százalékos áremelkedés következett be. Fontos kiemelni, hogy a jövő hét második felében érkező frissítéskor ezek a számok még változhatnak, illetve az MNB is akkor teszi közzé a legújabb lakásárindexét.
Jelentősen nőtt az érdeklődés az eladó lakóingatlanok iránt az idei év elején, ami részben az új lakástámogatásoknak köszönhető. A megemelkedett ingatlankeresések száma leginkább az új lakásoknál volt látványos, jóllehet még így is csak minden huszadik vásárló keresgél az új lakások között. Mindez nem véletlen, ugyanis az új lakások ára évek óta nem volt olyan drága a használtakhoz képest, mint a tavalyi évben.
Gyakran szóba kerül, hogy a budapesti lakásárak mennyivel magasabbak a vidékieknél és a kistelepülések folyamatosan szakadnak le a fővárostól. De valóban ez a jellemző tendencia? Mennyire lehet általánosítani a települési jogállások szerint? Elemzésünkben az MNB számai alapján azt néztük meg, mennyire igaz a kistelepülések Budapesthez viszonyított lakáspiaci hanyatlása és mekkora ma az árolló a főváros és a vidék között.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
Közel kétmillió ember él ma Magyarországon lakótelepi lakásban, éppen ezért érdemes külön is foglalkozni ezzel a lakástípussal. A nemrég megújult KSH Ingatlanadattár alapján megnéztük, hol vannak az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepi utcái. Érdekesség, hogy előbbiben az 50 ezer forintot sem éri el a négyzetméterár, utóbbiban viszont az 1 milliót is meghaladja. Emellett arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy 2015 óta hogy változtak a lakótelepi lakásárak az országos átlaghoz képest.
Bár országos szinten alig változott az eladásra kínálat használt és új lakások ára októberben az egy évvel korábbihoz képest, Budapesten és a nyugat-dunántúli régióban jelentősebb változás következett be - derül ki az ingatlan.com októberi lakásárindexéből, ami az eladó lakóingatlanok kínálati árának változását mutatja be.
Felülvizsgálta előzetes számait a KSH, ami alapján magasabb adatfeldolgozottság mellett ismét közzétette legfrissebb, 2023 második negyedévére vonatkozó árindexét. A magasabb feldolgozottság ezúttal magasabb árakat eredményezett, a korábbihoz képest nagyjából 1 százalékkal felfelé módosult az átlag, vagyis az első negyedévhez képest szinte pontosan 1 százalékos árcsökkenés, a megelőző év azonos negyedévéhez képest pedig éppen 1 százalékos árnövekedés ment végbe nominálisan.
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Minden jel arra mutat, hogy Kamala Harris lesz a demokraták jelöltje.
Ezt kínálja a volt elnök, illetve a jelenlegi alelnök Európának és Ukrajnának.
A kezdeményezést a brit kormány indította el.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
