Budapesten két évtized alatt közel duplájára nőtt az üres lakások aránya, így az ezredforduló utáni 84 ezerhez képest mára 160 ezer fővárosi lakás áll üresen - írja a KSH számai alapján a Telex. Országosan viszont már 570 ezer lakás áll üresen, ami a teljes lakásállomány közel 15 százaléka. Cikkünkben egy interaktív térképen is bemutatjuk, hogy az egyes településeken hány üres lakás van és az mekkora részét adja a teljes állománynak.
Bár a CSOK Plusz egy jó irány a lakásvásárlásban és az otthonteremtésben, de az energiahatékonyságnak is legalább ilyen fontos szempontnak kellene lennie - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.
Régóta napirenden van az ingatlanok energetikai tanúsítványrendszerének átalakítása és mostanra egyre közelebb kerül a bevezetése is. Novemberben ugyanis hatályba lépnek azok az új épületenergetikai szabályok, melyek értelmében 2024 januárjától az ingatlanok eladásához, bérbeadásához és új épületek építéséhez is szükség lesz az új típusú tanúsítványra. Hogy mi ennek az átfogó célja, illetve pontosan miben jelent változást a jelenlegi rendszerhez képest, arról szakértőket kérdeztünk, listák szerinti bontásban összefoglalva a legfontosabbakat.
Bár az új építésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól, és a fától függ a magyar otthonok melege. A népszámlálás legutóbb publikált adatai a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, valamint területi egyenetlenségeit is mutatják. Eszerint az ország legtöbb területén még beláthatatlan ideig része lesz a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés, és esetleg a tüzelőfelhalmozás is. Holott a tiszta energiaforrások alkalmazása mellett ezek egyikére sem lenne szükség - hívta fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont közleménye.
A legutóbbi népszámlálás szerint a tavalyi év végére Magyarország lakásállománya megközelítette a 4,6 milliót, amit az idei évben feltehetően át is lépett. A KSH ezzel összefüggésben egy látványos gyűjteménnyel állt elő, ami térképeken és ábrákon mutatja meg a lakásállomány tulajdonságait és területi különbségeit, valamint a lakásépítések legérdekesebb statisztikáit. Az alábbiakban ezekből szemezgettünk, tíz ábrán mutatva be a hazai lakáspiaci folyamatokat.
A 2022. évi népszámlálás lezárulta után mindössze 10 hónappal már a végleges adatokat ismertetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felmérésből kiderült, hogy összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac.
A 2022-es népszámlálás már nyilvánosságra hozott adatai alapján úgy tűnik, hogy klímaforradalom zajlik a hazai lakáspiacon. A számok azt sugallják, hogy hamarosan lesznek olyan területek, ahol az otthonok és a bérlakások elvárt komfortjához ugyanúgy hozzátartozik majd a léghűtés, mint a vízöblítéses mellékhelyiség vagy a melegvíz-szolgáltatás. A folyamatot az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a körülmények sajátos együtt állása indította el az évtized elején.
A legtöbb állami támogatás kivezetése után megcsappant a magyarok a felújítási kedve, a válaszadók mindössze 54 százaléka tervez energiai korszerűsítését az elkövetkezendő években - derült ki az Újház friss felméréséből. Látványos ábrákon mutatjuk meg, milyen felújításokkal csökkentenék leginkább a rezsiköltségüket a hazai lakástulajdonosok és mi kellene ahhoz, hogy elindítsák a korszerűsítést.
Tavaly közel 4 millió lakásban éltek Magyarországon, ezekből mintegy 200 ezer épült 2010 után, derült ki a 2022-es népszámlálás eddig nyilvánosságra hozott adataiból. Ám az egyes vidékeken igencsak eltérő ütemben újult meg a lakásállomány ebben a tizenkét évben. Gyakran az is régiónként változott, hogy jellemzően milyen és mekkora új otthonokra volt kereslet az egyes területeken - foglalta össze az OTP Ingatlanpont elemzése.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Bár a tavalyi év első fele még erősnek bizonyult a hazai lakáspiacon, az év második felében már elindult a kereslet visszaesése, ami együtt járt a tranzakciószámok csökkenésével is. Hogy az országban hol, mely területeket érintette ez legjobban és hol tudott élénkülni a piac, azt az OTP Jelzálogbank számai alapján mutatjuk be, térképeken is ábrázolva az éves változásokat és azt, hogy a járásokban egy év alatt a teljes lakásállomány mekkora része cserélt gazdát.
A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig kevesebb lakó jut - közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ahogy korábban írtuk, a kormány arra készül, hogy átalakítja az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványainak rendszerét. A várható módosítás eredményeként ingatlaneladáskor nem lesz kötelező elkészíteni az energetikai tanúsítványt, ugyanakkor a vevő kérheti azt az eladótól. Bár a tervezet kapcsán még nem jelentek meg a pontos részletek, több, témában érintett szakértőt is megkérdeztünk arról, hogy véleményük szerint milyen előnyei vagy hátrányai lehetnek a tervezett intézkedésnek.
A tavalyi évben 20 540 új lakás épült Magyarországon, azonban az idei évben ennél alacsonyabb lehet a végső szám. A Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben megkérdezett szakértők 2023-ra átlagosan 16 700, 2024-re pedig mindössze 15 400 új lakás felépítését vetítik előre. Hogy valóban ilyen irányba indult-e el a trend, az csütörtökön kiderül, amikor a KSH közzéteszi idei első negyedéves lakásépítési számait, addig viszont nézzük a szakértői várakozásokat.
A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.
2011 és 2022 között valamivel több mint 200 ezerrel nőtt a magyar lakóingatlan-állomány és a nyugatra tartás volt a magyarok otthonkeresésének jellemző iránya – ezt mutatják a legutóbbi népszámlálás már nyilvánosságra került eredményei. Az OTP Ingatlanpont elemzője szerint ez a vándorlási tendencia rányomta bélyegét a lakáspiac utóbbi évtizedének jellemző folyamataira is.
Országosan 334 ezer fővel csökkent a népesség az előző népszámlálás óta, ami 11 év alatt 3 százalékos népességfogyást jelent. Mindössze két olyan megyénk van, ahol nőni tudott a népesség, de olyanra is van példa, ahol a csökkenés 10 százaléknál is nagyobb volt. Mindez a lakásállomány alakulására is rányomta a bélyegét, miután az elnéptelenedő térségekben szinte egyáltalán nem épültek új lakások. Mi történt a népességgel és a lakásállománnyal az elmúlt bő egy évtizedben?
Becslések szerint a felhasznált energia felét meg lehetne takarítani azzal, hogy csak akkor van hideg/meleg egy adott épületben amikor ott vagyunk. Ehhez ráadásul nem is kell új lakásba költözni, minimális felújítási költséggel bármelyik lakásban megoldható, de az új lakásoknak már ezek a rendszerek is a részeik. A fenntarthatóság azonban nemcsak az épületenergetikát jelenti, hanem már az ingatlanfejlesztések koncepciójának kialakításakor megjelenik, ahol viszont Magyarországon több mint 30 éve van egy súlyos hiányosság.
Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.
A rezsiköltségek emelkedésének hírére nyáron még csak valószínű volt, de az év végére már a számszerűsíthető jelei is megmutatkoztak annak, hogy az enyhe tél ellenére is felértékelődik az energiahatékonyság szerepe és a piac figyelme mindinkább az olcsóbban fenntartható lakások felé fordul. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, tartós lehet ez a trend, fennmaradhat akkor is, ha már enyhül az emelkedő fenntartási költségek okozta kezdeti bizonytalanság.
