Mivel a magyarok több, mint 90 százaléka első lakásként nem új lakásba költözik, hanem használtba, ezért a lakásmobilitásban kiemelt szerep jut a használt lakásoknak - nyilatkozta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A pénzügyminiszter emellett az építőipari kapacitáshiány problémájáról és annak lehetséges megoldásairól is beszélt.
Valósággal felforgatta az újlakás-piacot a néhány héttel ezelőtti bejelentés, miszerint 2019 végétől nem tervezi a kormány az 5 százalékos áfakulcs meghosszabbítását az új építésű lakások esetében. Varga Mihály akkor úgy fogalmazott, hogy a kedvezmény alapvető célja az volt, hogy a "népességfogyás lassuljon, forduljon meg, demográfiai változás legyen, amit a lakások építésével kössenek össze. Az ingatlanbefektetők és a külföldi lakásvásárlók támogatása nem volt célja a kormánynak". Ebből már akkor is lehetett sejteni, hogy ha a lakásáfa meg is szűnik, valamiféle kompenzáció várható helyette, amiről most további részleteket közölt a Figyelő.
A tavalyi év közepe óta több európai főváros lakáspiaca is a kifulladás jeleit mutatja. A hosszú évek óta emelkedő norvég és svéd lakásárak a 2017-es évben csökkenni kezdtek, ami különösen a két fővárosban, Osloban és Stockholmban volt látványos. Emellett a brit fővárosban is hasonló jeleket látunk, így a kérdés az, hogy a csökkenő irány megjelenik-e a közeljövőben más európai városok lakáspiacán is - olvasható a Scope Investor Services elemzésében.
Féléveket csúszó építkezések, a saját pénzükért pereskedő vásárlók és elérhetetlen kivitelezők. Elsőre azt gondolnánk, hogy a tíz éve kezdődött válság rémtörténeteit halljuk, ezek azonban mind az elmúlt hónapokban a Portfolio Ingatlan szerkesztőségébe érkezett olvasói levelek történeteiben szerepelnek. Szerencsére nem ez az általános tendencia, ám tény, hogy a munkaerőhiány, a kivitelezési költségek emelkedése és a lakásáfa miatti kapkodásban egyre nagyobb a hibázás lehetősége. Mindezt a pórul járt újlakás-vásárlók által megírt személyes kálváriák is bizonyítják, figyelmeztetve ezzel a többieket, hogy a mostani piacon a korábbiaknál is legyenek körültekintőbbek a tekintetben, hogy kitől, hol és milyen feltételekkel vásárolnak új építésű lakást.
A tavaly tavaszi Portfolio Ingatlanmagazint lapozgatva jött szembe egy hirdetés, amelyben az egyik lakásfejlesztő a XIII. kerületi projektjében hatalmas betűkkel hirdette, hogy kulcsrakész lakások már 16 millió forinttól elérhetők. Az ár akkor meglehetősen magasnak tűnt egy új építésű garzonlakásért, másfél év elteltével azonban azt látjuk, hogy Budapesten csak elvétve találni 20 millió forint alatt új lakást, a 16 milliós árcédula pedig már az olcsóbb kerületekben is csak álom. A számok láttán egyre többekben merül fel a kérdés, hogy hol lehet az áremelkedés vége, ki az, akinek a mostani árszinteken is megéri új lakást venni, és egyáltalán meddig tarthat a mostani lakáspiaci szárnyalás. A kérdésről a hazai szakma elismert szereplőit kérdeztük meg, akik egy kérdőíves felmérés során most is elmondták véleményüket arról, hogy mi várható az év hátralévő részében a hazai lakáspiacon.
Lassult a hazai lakásárak emelkedése - derül ki a Takarék Csoport indexéből. A drágulás mértéke európai összevetésben már csak az ötödik legmagasabb volt 2017 első három negyedévében, míg egy évvel korábban még Magyarország állt az élen. A budapesti lakások ára jóval nagyobb mértékben ment feljebb, mint a vidékieké, ami megfelel az általános európai trendeknek. Ez a különbség alapvetően annak tudható be, hogy az árakra jelentősen hat a város vagy az adott városrész fejlődése, a közlekedési lehetőségek, valamint egyéb speciális tényezők, például a vízpartok vagy az egyetemek közelsége.
Mostantól a lakosság számára is elérhető a Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazás. Ügyfélkapus belépést követően a rendelkezésre álló bűnügyi, társadalmi, gazdasági és statisztikai adatokból olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy mennyivel csökkent a bűncselekmények száma Magyarországon az elmúlt években, hol volt a legalacsonyabb az egy főre jutó ittas vezetések száma, vagy melyik járásban történt a legtöbb lakásbetörés - olvasható a Lechner Tudásközpont oldalán.
Új lakás vásárlása előtt a praktikus tanácsok mellett érdemes a piaci folyamatokat is tanulmányozni, amelyben az egyes szakértők véleményei is sokat segíthetnek. Ezúttal hat szakembert kérdeztünk meg arról, hogy szerintük mik azok a legfontosabb dolgok, amiket tudni kell a jelenlegi újlakás-piacról.
A Duna House ismét közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2018 júniusában, országosan 13 098 ingatlan adásvétel bonyolódott. Ezzel kis mértékben továbbra is a tavalyi értékek felett vagyunk, de a válság előtti maximumoktól még elmaradnak a számok.
Lakásvásárlás és eladás előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyit is adjunk, kérjünk az adásvétel során a lakásért úgy, hogy az ne legyen sem túl, sem pedig alul árazva. Az elemzésekben szereplő adatok segíthetnek a helyes ár kialakításában, de nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes lakás más és más, így akár egy utcán vagy társasházi épületen belül is jelentős árkülönbségek lehetnek.
Nemrég arról írtunk, hogy Budapesten az árak emelkedésével párhuzamosan tavaly csökkenni kezdett az adásvételek száma. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan változott a tranzakciószám vidéken. A választ a NAV forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép adta meg.
Nehéz lenne olyan új építésű lakásokról az elmúlt fél-egy évben írt cikket találni a neten, amely ne érintené a munkaerőhiány, illetve az ebből következő késedelmes átadások problémáját. Nincs mit szépíteni a helyzeten, ezzel a gonddal gyakorlatilag az összes ingatlanfejlesztőnek és kivitelezőnek meg kell küzdenie, tudásához és tapasztalatához képest több vagy kevesebb sikerrel. A vevőket az egészből leginkább két dolog érdekli: akik lakásvásárlás előtt állnak szeretnék bebiztosítani, hogy időben megkapják a megvásárolt lakást, akik pedig már leszerződtek és szembesülnek a csúszással, arról érdeklődnek, hogy milyen kártérítést kaphatnak a késedelmes teljesítésért.
Hüvelykujj-szabály ugyan nincs rá, de a piacon minigarzonként általában a 15 és 25 négyzetméter közötti összkomfortos lakásokat értik. A minigarzonok manapság különösen a befektetők körében keresettek, így nem véletlen, hogy az ilyen, jól kiadható lakások négyzetméterára általában meghaladja a környék átlagárait. Csábító ajánlat lehet egy alacsony árú és fenntartási költségű ingatlan, főleg, ha jó helyen is van, de nem árt különösen körültekintőnek lenni. Számtalan jogi bukfenc állhat a vásárlás útjába - derül ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb közleményéből.
Magyarországon nagyon sok az óriási családi ház, amik gyakorlatilag senkinek sem kellenek. Fenntartásuk egy vagyonba kerül, felújításuk úgy szintén, és még eladni is nehéz őket. Ráadásul a lakásokhoz képest folyamatos a relatív értékvesztésük, vagyis minél tovább vár valaki a költözéssel, a házért kapott összeg egyre kevesebbre lesz elég a lakások piacán. Összességében tehát az óriási méretű családi házak tulajdonosai könnyen a 22-es csapdájában érezhetik magukat.
A fővárosban átlagosan 3 százalékot, azaz 1 millió forintot lehet alkudni a használt lakások árából, de a legdrágább kerületekben - mint például az V. - akár 5 százalék is lehet az árengedmény - olvasható az Ingatlan.com felmérésében. Az alku ellenére is voltak azonban kiugróan drága tranzakciók, amelyek pontos listáját az Otthon Centrum gyűjtötte össze a saját adatbázisa alapján.
Hihetetlen a Magyarországon tapasztalható lakásár-emelkedés, a jelentős rali még Európában is kiemelkedőnek számít. Bár a lakásvásárlók meglehetősen rosszul érezhetik magukat a brutális árváltozást látva, valójában nincs okuk a panaszra. Hazánk ugyanis azon kevés országok közé tartozik, ahol a lakásár-jövedelem arány még így is kedvezőbb, mint 2010-ben volt.
Vajon mitől függ, hogy egy lakás ára felfelé vagy lefelé tart? Miért értékelődik fel az egyik környék, és válik egyre olcsóbbá egy másik? Ezek a kérdések sokkal összetettebbek annál, hogy egy-egy szóval válaszoljunk rájuk, de közelebb kerülünk a megoldáshoz ha elkezdjük összegyűjteni azokat a tényezőket, amelyek biztosan hatással vannak a lakáspiac alakulására.
Korai lenne már most a lakásáfa kulcsáról dönteni - válaszolta egy kérdésre múlt héten Varga Mihály a 2019. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat beterjesztését követően. A kedvezményes áfakulcs 2019. december végéig van érvényben, a szakma nagy része szerint azonban a döntés halasztása tovább növeli a bizonytalanságot. Nem véletlen, hogy a fejlesztők emellett állnak ki, a kormány szempontjából pedig azt kellene átgondolni, hogy a kedvezményes áfával továbbra is a piac összes szereplőjét tervezi támogatni, vagy célirányosan egyes csoportok - például a családok - lakáshoz jutását segítené. A kérdésről a piac négy szakértőjét kérdeztük meg, valamint bemutatjuk az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület álláspontját is.
Budapest egészében 7 százalékkal csökkent tavaly a lakástranzakciók száma, ami azt jelenti, hogy nagyjából 35 ezer lakás cserélhetett gazdát. Mindössze öt kerületben (XX., XXIII., XIX., XVI., XVIII.) bővült a forgalom 2 és 8 százalék közötti mértékben és ezek mindegyike a főváros olcsóbb, Pest déli, illetve keleti peremi városrészei. A legnagyobb csökkenést az V. kerület szenvedte el - derül ki a NAV forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképből.
A vállalat történetében először, belép a IX. kerület újlakás-piacára is a Cordia. A fejlesztő több projekt keretében 1300 új lakást tervez felépíteni Közép-Ferencvárosban.
A Nyugat pedig nem is igazán titkolja.
Teljes jogú tagként felveszik Romániát és Bulgáriát a Schengen-övezetbe.
A WIN Capital a világ legnagyobb hajóstársaságával hozott létre közös vállalatot.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
