A Wall Street Journal beszámolója szerint annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök elődeihez képest kimagaslóan sokat tett a klímavédelem területén, a választók, köztük a demokraták bázisát alkotó fiatalok ebből nem sokat érzékeltek. A Biden-kampány változtatni szeretne ezen az elnök klímaváltozás ellen tett lépéseit hangsúlyozva.
Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.
A közvélemény-kutatások összesített átlaga alapján hónapok óta nem volt ilyen szoros a verseny a hivatalban lévő amerikai elnök, Joe Biden és az újrázni szándékozó elődje, Donald Trump között. A héten volt, hogy kevesebb, mint egy százalék választotta el a két jelöltet egymástól, ami statisztikai döntetlennek tekinthető, hiszen jócskán a hibahatáron belül található. Az elnökválasztáson azonban nem az nyer, aki országos szinten több voksot szerez – ahogy ezt 2000-ben és 2016-ban is saját bőrükön tapasztalták a demokraták –, hanem a tagállamokban kell összegyűjteni 270 elektori szavazatot. A legnagyobb versenyhelyzettel az úgynevezett csatatérállamokban találkozhatunk, itt viszont a felmérések szerint egyelőre nem sikerült Bidennek behoznia a lemaradását.
Az Egyesült Államok leghíresebb politikus dinasztiája, a Kennedy család újabb sarja jelentette be tavaly, hogy pályázik az elnöki pozícióra. 2023 áprilisában Robert F. Kennedy Jr. a demokrata elnökjelöltségért indult harcba, októberben azonban meggondolta magát, és azóta függetlenként kampányol. Bár a 70 éves ifjabb Robert F. Kennedy az elnökjelöltséggel apja példáját követi, a demokratákhoz hű Kennedy család mégsem áll egyöntetűen mögötte. A nézetei miatt többen nyíltan kritizálják rokonukat, és helyette ellenfelét, Joe Bident támogatják. Amióta Kennedy a múlt héten bejelentette alelnökjelöltjét is, és mivel harmadik jelölthöz képest évtizedek óta nem látott magasságokban van a támogatottsága, egyre többen teszik fel a kérdést: a számos buktató ellenére vajon belepiszkálhat az eddig Biden és Trump párharcaként leírt 2024-es elnökválasztás végkimenetelébe?
Az AP számolt be egy új kutatás eredményeiről, amely szerint az Egyesült Államok mély politikai törésvonalai ellenére az amerikaiak többsége egyetért abban az alapvető kérdésben, hogy mit jelent amerikainak lenni. Az ország demokráciájának állapotáról azonban negatívabban vélekednek a választók, ami egy kutató szerint annak is betudható, hogy a szélsőséges nézőpontokat hirdető politikai vezetők nem képezik le jól a mérsékeltebb többségi társadalom álláspontját.
Az amerikaiak kevéssel több mint harmada támogatja Izrael katonai fellépését a Gázai övezetben, ami jelentős csökkenés tavaly novemberhez képest, amikor még ötven százalékuk állt Izrael mögött. Főként a demokraták lemorzsolódásával csökkent az amerikaiak kiállása Izraelért - derül ki a Gallup közvélemény-kutató március első felében készített felméréséből.
Egy friss felmérés szerint a franciák több mint fele (52 százalék) gondolja úgy, hogy az ország nem áll készen az idei nyári olimpia és paralimpia megrendezésére.
A mostanra gyakorlatilag lezárult demokrata előválasztás nem sok izgalmat tartogatott: Joe Biden amerikai elnök minden egyes államban elsőként futott be a célvonalba, és hivatalosan is elég delegáltat gyűjtött a párt jelöltségének megszerzéséhez a 2024-es elnökválasztáson. Ám Biden sorozatos diadalainak árnyékában felsejlik egy olyan hiányosság, amely, ha nem kezelik, igazán fájdalmassá válhat: amellett, hogy Trump egyre több függetlent és színesbőrűt, különösen munkásosztálybelieket csábít át magához, a fiatal szavazók körében is csökken Biden támogatottsága. Ez pedig az elnök Izrael-politikájának is köszönhető.
Simon Harris felsőoktatásért és innovációért felelős miniszter lehet a lemondását tegnap bejelentő Leo Varadkar utódja ír miniszterelnökként, azaz taoiseachként. A Fine Gael párt vezetését is átadó Varadkar tegnap jelentette be váratlan távozását - írja a BBC. A legnagyobb ellenzéki párt, amely a felmérések szerint a következő kormányt alakíthatja majd, viszont választás kiírását követeli.
A brit parlament mai ülésén azonnali választások kiírását követelte Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője a kormányfőtől, Rishi Sunaktól. Starmer gyávának nevezte Sunakot, amiért halogatja a választást. Eközben a Konzervatív Párton belüli források is arról pletykáltak, hogy elindult a szervezkedés Sunak leváltására - írja a BBC.
Miközben az Egyesült Királyság a Konzervatív Párt korábbi vereségeire emlékeztető gazdasági kihívásokkal küzd, Rishi Sunak miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a következő választást az év végére halasztja. A gazdasági mutatók, különösen a munkanélküliséget és az inflációt kombináló Misery Index (nyomor-index), a megélhetési költségek folyamatos válságát és a közelmúltban bekövetkezett recessziót tükröző, borús képet festenek. Sunak dilemmája abból ered, hogy a választásokat úgy időzítse, hogy azok egybeessenek a várható gazdasági fellendüléssel – írja a Bloomberg.
Az amerikai hírszerzési jelentés szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vezetői pozíciója veszélyben van, mivel a közvélemény kritikusan viszonyul kormányának képességéhez - írta a CNN.
Theresa May volt brit miniszterelnök bejelentette pénteken, hogy nem fog újraindulni a következő parlamenti választáson. May ezzel véget vet 27 éves parlamenti pályafutásának, amelyből hármat miniszterelnökként töltött. Kormányzása elsősorban a Konzervatív Párton belüli, a Brexit mikéntjéről szóló vérig menő vitákról marad emlékezetes, amibe végül bele is bukott.
A hétvége folyamán újabb közvélemény-kutatást hoztak nyilvánosságra a 2024-es amerikai elnökválasztással kapcsolatban. A New York Times által publikált adatok megerősítették azt a véleményt, amiről a demokraták legszívesebben nem is hallanának: az amerikaiak többsége szerint Joe Biden túl idős, hogy hatékony elnök legyen, ráadásul ebben a korábban Bidenre szavazók többsége szintén egyetért. Ha ez nem lenne elég, a felmérés részletes bepillantást nyújt abba, hogy Biden támogatottsága pont a demokrata választói koalíció legfontosabb csoportjaiban zuhant be: a fiatalok, a nők és a feketék körében is kevesebben szavaznának rá most, mint négy évvel ezelőtt, illetve történelmi fordulat állhatott be a latinók preferenciájában is. A jelenleg nyerésre álló és választói bázisát egyre bővítő Donald Trump szimpatizánsai ezzel szemben sokkal lelkesebben állnak a republikánus jelölt újraválasztásához, mint demokrata társaik. A számok arról tanúskodnak, hogy van is okuk rá.
A magyarok abszolút többsége szerint hazánk Trump győzelmével járna jobban az Amerikai Egyesült Államok novemberben esedékes elnökválasztásán. Egy új felmérés szerint a kormánypárti szavazók körében elsöprő Trump elnök támogatottsága, miközben az ellenzéki választók 48 százaléka szerint Joe Biden újabb elnöki ciklusa tenne jobbat Magyarországnak - olvasható a Real-PR 93 legfrissebb felmérésében, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.
Nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték pénteken első fokon Sebastian Kurz volt osztrák kancellárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) egykori elnökét egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett hamis tanúvallomás miatt.
Egy friss felmérés szerint a tavaly júniusi 94 százalékról mostanra 79 százalékra csökkent azon ukránok aránya, akik „baráti országnak” tekintik Lengyelországot – írja a The Kyiv Independent. Magyarország a megkérdezettek 52 százaléka szerint Ukrajnával ellenséges ország.
A Financial Times beszámolója szerint Joe Biden amerikai elnök rekordmennyiségű kampányadományt gyűjtött össze, így összesen 130 millió dollárral futhat neki az elnökválasztási évnek. A demokrata elnökjelölt azonban nem nyugodhat meg a közvélemény-kutatásokon mért alacsony népszerűsége és az életkora miatt egyre többször felmerülő kétségek miatt.
Hétfő óta nagy közvélemény-kutatás formájában méri fel a kormány a számára legfontosabb közéleti és gazdasági kérdésekben a társadalom preferenciáit. Az Index információja szerint a jövő hét közepére születnek meg az eredmények, amelyek akár már a február 21-i frakcióülésen döntések alapját képezhetik.