Egy ENSZ által készített új tanulmány szerint az elmúlt három évtizedben egy Indiánál is nagyobb méretű terület száradt ki a Földön. A kutatás rávilágít a klímaváltozás és az emberi tevékenységek okozta folyamatok miatt már a bolygó 40%-a száraz területnek minősül, még akkor is, ha a világ legnagyobb sivatagját, az Antarktiszt kivesszük az összevetésből - írta meg a The Guardian.
Az Európai Unió Copernicus Klímafigyelő Központjának friss adatai szerint az idei november volt globálisan a második legmelegebb a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva. Az elemzés szerint pedig nagyon úgy néz ki, hogy 2024 lesz minden idők legmelegebb éve - derül ki az intézet elemzéséből.
Átlagos hőmérsékletű volt az idei ősz, és ugyan az évszak csapadékösszege országosan kevéssel meghaladta az átlagot, de a néhány nagyon csapadékos időszak mellett hosszú, száraz periódus is volt 2024 őszén - közölte a HungaroMet Zrt.
Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
A 2024. november középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján országos átlagban 3,5°C volt, ami 1,9 fokkal elmaradt az 1991–2020-as átlagtól, ráadásul ez volt 13 éve a leghidegebb november - írja a HungaroMet a Facebookon.
Az idei év a legcsapadékosabb év volt Belgiumban a mérések kezdete óta, szerda reggel pedig megdőlt a korábbi, 2001-es csapadékrekord - jelentette a belga Királyi Meteorológiai Intézet (RMI) szerdán.
A globális klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők világszerte. Míg Izlandon rekordmeleg novemberi éjszakát regisztráltak, addig Kolumbiában pusztító áradások okoznak súlyos károkat. Eközben a Csendes-óceán nyugati részén szokatlanul aktív tájfunszezon bontakozott ki, amely különösen a Fülöp-szigeteket sújtja - számolt be a The Guardian.
Hétvégén látványos égi jelenségre számíthatunk: a Leonidák meteorraj maximuma közeleg, amely óránként akár 5-6 hullócsillag megfigyelését is lehetővé teheti a szerencsés észlelők számára - írja az Időkép az Ng.24-re hivatkozva.
November 11-én kezdtek el terjedni a hírek, hogy a kurahovei hőerőmű melletti hűtőtó zsiliprendszerét felrobbantották.
Ipari havazás volt Dunaújvárosban, emellett pedig többen is hószállingózást jelentettek Debrecenből és Tiszafüredről is - írja az időkép.hu
Három balkáni főváros, Belgrád, Szarajevó és Pristina került a világ 10 legszennyezettebb levegőjű városa közé közvetlenül Lahor, Újdelhi és Peking mögött egy pénteken publikált WHO-jelentés alapján.
Csütörtök este Tata térségében észleltek bolidarobbanást, amely hanghatásokat is okozott – osztotta meg a felvételeket az Időkép.
A Fudzsi-hegyen leesett idén az első hó, miután a mérések kezdete óta a leghosszabb hómentes időszakot élte át Japán ikonikus hegycsúcsa. A szokatlanul késői havazás összefüggésbe hozható az ország rekordmeleg nyarával és az azt követő enyhe ősszel - írja a BBC.
A Japánban található Fudzsi-hegy szokatlanul sokáig hómentes idén, ami aggodalomra ad okot a klímaváltozás hatásai miatt - írta a CNN.
Júliusban volt a legmelegebb, 30,9 Celsius-fokos a Szent Anna-tó vize a mérések alapján, és idén borította a legrövidebb ideig jég a székelyföldi vulkanikus eredetű tavat – közölte kedden mérések alapján a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara.
Az éghajlatváltozás jelentős szerepet játszott a 2022-es európai hőhullám halálos áldozatainak számában - derül ki egy új tanulmányból. A kutatás szerint az akkori forró nyár során bekövetkezett 68 000 hőség okozta halál több mint fele az ember okozta klímaváltozásnak tulajdonítható - jelentette a The Guardian.
Egy új, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy a sarkvidéki tengeri jég olvadása jelentősen befolyásolhatja az óceánok áramlatait A kutatók szerint a távoli múltban az északi tengerekbe áramló olvadékvíz már okozott jelentős változásokat az óceáni áramlatokban, ami Észak-Európában jelentős hőmérséklet-csökkenéshez vezetett és alapjaiban befolyásolta a Föld hőmérsékletét - jelentette a PHYS.org.
Október utolsó vasárnapján ismét visszaállítjuk az órákat egy órával, ezzel véget vetve a nyári időszámításnak. Ez a gyakorlat évtizedek óta zajlik, és bár kezdetben az energiafelhasználás csökkentése volt a cél, az utóbbi években egyre több kutatás igazolja, hogy az óraátállítás nemcsak, hogy kevésbé hatékony energiamegtakarítás szempontjából, hanem kifejezetten káros lehet az egészségre és a közbiztonságra is. Az Európai Parlamentben egy 67 fős képviselői csoport most azon dolgozik, hogy végleg eltöröljék ezt a gyakorlatot, a Bizottság és a Tanács pedig tárgyal a javaslatról.
Az Észak-atlanti-áramlat (AMOC) lassulására figyelmezteti szakértők egy csoportja nyílt levélben az Északi Miniszterek Tanácsát – írja a 24.hu az IFLScience alapján. Az Észak-atlanti bukóáramlatnak is nevezett áramlási rendszer összeomlása katasztrofális következményekkel járna bolygónk éghajlatára nézve.
A szén-dioxidot általában a globális felmelegedés egyik fő okozójaként ismerjük, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Földön uralkodó élhető hőmérséklethez kulcsfontosságú gázról beszélünk. Az élet kialakulásának egyik fontos eleme az égitestek légkörében megtalálható szén-dioxid mennyisége, amely képes az élet számára alkalmas szinten tartani a hőmérséklet szintjét. A Forbes cikke szerint ezen okokból kifolyólag sok olyan bolygó létezhet, amely elméletben alkalmas arra, hogy otthont adjon mikrobiális életformáknak, de az összetett, intelligens élet nem alakulhat ki rajtuk.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
