kutatás

Felháborítóan sok pénztől esünk el, mégis feladtuk a multik megadóztatását

Elképesztő mértékű számviteli trükközést csinálnak a nemzetközi nagyvállalatok: 2015-ben például a külhoni profitjuk közel 40 százalékát menekítették át adóparadicsomokba. Ez pedig óriási bukta a nemzetállamoknak, akik közül a legnagyobb vesztesek között találjuk az EU-t - derült ki egy friss, új adatokon alapuló kutatásból. Ha a multik befizetnék rendesen az adót, akkor 20 százalékkal több társasági adóbevételhez jutnának az uniós országok. A dolog ugyanakkor annyira reménytelen, hogy az országok inkább csökkenteni kezdték a társasági adókulcsaikat, de mindez persze az adóparadicsomoknak mit sem árt. Nulla százalékos adókulccsal ugyanis nem lehet versenyezni.

Többet keresel, ha távol vannak a barátaid

Jó közel tudni a szeretteinket és a barátainkat, de az egésznek lehet egy furcsa árnyoldala is. Neves kutatók egy csoportja, a Facebook adataira támaszkodva arra jutott, hogy aki a barátai közelében él, az kevesebbet keres, és úgy általában is rosszabb az élete. Ellenben a távoli barátokkal rendelkezők gazdagabbak, sőt még tovább is élnek. Egyelőre azért ne szakítsuk meg a szomszéddal a kapcsolatot, mert az okozati szálakat ezzel nem tárták fel.

Boxeralsót viselsz? - Jót jelent, ha gyermekáldásra készülsz

Háromféle ember van a világon: a szenvedő, a küszködő, és akinek minden jól megy

Az emberek életbeli boldogulása egy olyan kérdés, amely mind hétköznapi, mind politikai, mind pedig tudományos szempontból kiemelkedően fontos. Emiatt elengedhetetlen, hogy valahogy mérni is lehessen ezt a jelenséget. A társadalomtudósok és a pszichológusok ezért számtalan olyan eszközt fejlesztettek ki, amivel az emberi boldogság mérhetővé és elemezhetővé válik. Az alábbiakban ezt a témát járjuk körbe, különös figyelmet szentelve az úgynevezett Cantril-létrának. Bemutatjuk azt is, hogy mennyire erős törésvonalak vannak a világon, és hogy kutatások szerint lényegében három csoportra oszthatóak az emberek.

Létszámbővítésre készül a magyar cégek fele, de honnan lesz ember?

A kis- és középvállalkozások 15%-a küzd jelentős munkaerőhiánnyal, 37% kis mértékűvel, 48% számára ez nem probléma - mutatja az UniCredit és az Inspira friss kutatása, amelynek bemutatóján elhangzott: nagyobbnak érzékeljük a munkaerőhiányt, mint amekkora valójában. A vállalkozások csaknem fele tervez létszámbővítést, ennek forrása azonban bizonytalannak tűnik. A fintech jelenséget mindössze 45% ismeri, és még a magas árbevételű cégek körében is magas a vele szembeni bizalmatlanság.

Megvan a válasz, miért nem akarnak Magyarországon maradni a bevándorlók

Kutatások szerint főleg három dolgon múlik, hogy boldogabb életre találnak-e a hazájukból menekülő vagy elvándorló emberek: 1. mennyire boldog hely a célország, 2. mennyire szörnyű körülményekből jönnek, 3. mennyire fogadják őket szívesen. Magyarország még kelet-európai viszonylatban is egy nagyon boldogtalan ország, és nem mellesleg a világ élvonalába tartozik a migránsok elutasításában. Ezek fényében hazánk egyáltalán nem egy ideális célország a bevándorlók számára. Mindez a Gallup több mint száz országra kiterjedő felméréseiből, illetve a World Happiness Report 2018-as jelentéséből derült ki, amiben kiemelten vizsgálták a migránsok boldogulását. Nagy átlagban egyébként elmondható, hogy boldogabbak lesznek a bevándorlók az új helyükön, csak éppen nem mindegy, hova mennek.

A magyar tényleg egy nagyon boldogtalan nemzet

Finnország a világ legboldogabb országa a 2018-as World Happiness Report szerint, míg Magyarország egészen hátul, a 69. helyen áll a rangsorban. A szomszédjaink jóval előkelőbb helyezéssel bírnak, vagyis a felmérések szerint igaz a közvélekedés: a magyarok tényleg nagyon borúsan látják az életet. Feltűnő egyébként, hogy általában azok az országok igazán boldogok, ahol magasak a jövedelmek, egészségesek az emberek, és nagyfokú szabadság van. Az alábbi cikkben a teljes rangsort áttekintjük, és a jelentés alapján megpróbálunk néhány alapvető következtetést is levonni az emberi boldogságról.

Bebizonyították, hogy mindig is a politika tette tönkre a pénzünket

Arról mindenki hallott már, hogy a történelem során mennyire sokféle pénz értéktelenedett el, vagy éppen ment teljesen tönkre. Azt viszont kevesen értik, hogy ennek pontosan mi is volt az oka. Egy friss kutatás 600 évnyi adatot gyűjtött össze, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Úgy találták, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem az olyan újítások vezettek a pénzek elértéktelenedéséhez, mint például a fedezet nélküli fiat pénzrendszer bevezetése. Sokkal inkább a politika tehet az egészről. Hatalmasak az országok közötti különbségek, és ott ahol kevésbé volt kordában tartva a hatalom, jóval gyorsabban értéktelenedett el az emberek pénze.

Még a magyar fiatalok körében is a készpénz az úr

A legfiatalabb generáció a legoptimistább, ha pénzügyekről van szó - derült ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Jelentéséből, amely a 18-24 év közötti fiatalok pénzügyi szokásait vizsgálta. A magyar fiatalok jellemzően váratlan kiadásokra és ingatlanvásárlásra takarékoskodnak legtöbbet.

Komplikált a kapcsolatod? Akkor te nagyon befolyásolható vagy

Közösségi hálók + okostelefonok + gépi tanulás = egy új korszak. Az a fajta digitális tér, ami az elmúlt évtizedben körénk épült, teljesen megváltoztatta az életünket. Az iphone-on görgetett Facebook új "központi idegrendszert" hozott létre az emberek számára, aminek a következményeit máig nem értjük teljesen. Ugyanakkor jelentős kutatásoknak hála egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy feltérképezzük az online emberi viselkedés törvényszerűségeit. Sinan Aral, az MIT kutatója ennek a kapcsán mesélte el, hogy jelenleg hol állunk. Az okozati szálak kreatív feltárásával már egészen sokat tudunk az álhírek terjedéséről, vagy éppen arról, hogy milyen módon befolyásolhatóak az emberek.

Professzor Sinan Aral a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon, hogy átvegye a neki ítélt Herbert Simon-díjat.

Egyedülálló neutronkutató labor épül Magyarországon

A világ első, részecskegyorsítón alapuló, optimalizált kompakt neutronforrást előállító laboratóriuma létesül a Fejér megyei Martonvásáron, az 1,8 milliárd forintos beruházáshoz 1,3 milliárd forint uniós forrást nyert a tulajdonos konzorcium.

Azt hiszed, hogy 5 év múlva jobb lesz az életed? Van egy rossz hírünk

Hol látod magad öt év múlva? Eléred ezt is, meg azt is, és boldogabb leszel, igaz? Hát el kell, hogy keserítsünk: nem leszel. Egy 166 országra kiterjedő kutatás szerint az emberek irreálisan optimisták a jövőjüket illetően. A Föld minden táján azt gondolják, hogy öt év múlva jobbra fordul az életük. Pedig nem fordul. Helyette a fiatalkori optimizmusuk fokozatosan kiveszik, hogy aztán 65 éves korukra már ne is várjanak többet az élettől. Ez minden országban így van, noha a dolog lefutásában, illetve a konkrét szintekben jelentős különbségeket látni. Kiderült például, hogy a gazdagabb országokban jobban érzik magukat az emberek, vagyis a pénz mégiscsak boldogít. A középkorúak viszont átmenetileg kiábrándultságot éreznek az ilyen országokban is, vagyis U-alakú az életük során a jóllét grafikonja. Nálunk, Kelet-Európában ez kicsit másképp van: itt az idősek vannak elkeseredve, noha az elmúlt években azért valamit javult a közérzetük. Nade mi a különbség a férfiak és a nők között ezen a téren? Cikkünkből a jelenség részletes bemutatásán túl ez is kiderül.

Ez egy nagyon is komoly kérdés: lemondanál ötmillió forintért az internetről?

10 ezer forintért egy hónapra letennék a Facebookot, de az e-mailezésről vagy a Google-keresésekről már csak milliókért mondanának le hosszabban az emberek. Egészen konkrétan majdnem 5 milliót ér az embereknek a keresőoldalak használata egy friss kutatás szerint. A pontos számoktól függetlenül is egyértelmű, hogy óriási értéket tulajdonítunk az olyan internetes alkalmazásoknak, amiket mással csak nagyon körülményesen lehetne helyettesíteni. Mindez jól rávilágít, hogy ezek a többnyire ingyenes termékek valójában mennyire értékesek is a számunkra, miközben a GDP-ben nem vesszük őket számításba.

Még az ufók is látják, hogy nő a gazdaságunk

Ha valaki az űrből ránéz a Földre, akkor az éjjeli fények változásából egészen pontosan felmérheti, hogy miként megy odalent a gazdaság. Mindez ráadásul nem pusztán valami haszontalan érdekesség, hanem remekül használható a GDP-növekedés helyettesítésére olyan országokban, ahol azt megbízhatatlanul mérik. A fejlődő világban ezzel sokszor a hivatalostól merőben eltérő számok jöttek ki, néhol még a változás irányát is felülírva. Immár tehát nem kizárólag a természettudósok privilégiuma a világűrbeli fények elemzése, noha a közgazdászok azért egyelőre csak a Földre figyelnek.

Miért gondolják a buta emberek okosnak magukat?

Találkoztál már olyan emberrel, aki mindig a legnagyobb határozottsággal szajkózza a saját butaságát? Nem vagyunk meglepve, ha igen, hiszen ez nemcsak, hogy gyakori jelenség, de még a területek közül sem válogat. Legyen szó tudományról, vezetésről, vagy éppen csak egy szöveg értelmezéséről, valamiért mindig van, aki a teljes sötétségből is büszkén magyaráz. Kutatásoknak hála, immár értjük az okát. Egy kognitív torzítás hatására minél kevésbé ért valaki egy dologhoz, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását. Méghozzá azért, mert a hozzá nem értés ellehetetleníti a helyes önértékelést is. Ha tehát legközelebb ilyen emberrel találkozunk, ne boruljunk ki, csak vegyük észre, hogy a Dunning-Kruger-hatással állunk szemben.