Egy esetleges konfliktus Iránnal "nem tartana sokáig" - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fox televízió üzleti csatornájának adott interjújában. Az elnök azt hangoztatta: háború esetén az Egyesült Államok erőfölényben lenne, de a konfliktusban szárazföldi erők nem vennének részt.
Egyre feszültebb a helyzet a Perzsa-öböl körül, miután két tankerhajót súlyos támadás ért, amelynek lebonyolításával az Egyesült Államok Iránt vádolja. Bár Donald Trump elnök állítólag nem akar háborút a perzsa országgal, több magas rangú tanácsadója is támogatná a rezsimváltást, ráadásul nemrég az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót is az öbölbe vezényelt. Ha netán közvetlen konfliktusra kerül sor a két ország közt, a modern történelem egyik legvéresebb és legpusztítóbb háborúja lehet az eredménye, ami akár évekig, ha nem évtizedekig is elhúzódhat. Megnéztük, milyen az iráni hadsereg felszereltsége és milyen eredménnyel zárulhat egy NATO-iráni konfliktus.
Jack Ma, az Alibaba milliárdos alapítója a davosi World Economic Forumon figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés lehet az a tényező, ami a harmadik világháború kirobbanásához vezet majd. Elmondása szerint még mindig hisz benne, hogy a technológia fejlődése jó dolog az emberiség számára, azonban nagy felelősség nehezedik a technológiai óriásvállalatokra, hogy ne forduljanak rosszra a dolgok.
A 20. század végétől kezdve brutális fejlődésnek indultak a kelet-délkelet-ázsiai országok, élükön Kínával, mostanra pedig meghatározó szereplői lettek a világgazdaságnak. Növekvő gazdasági befolyásukat jól mutatja, hogy a világ GDP-jén belüli részesedésük 25 év alatt két és félszeresére nőtt (10%-ról 24%-ra), miközben az elmúlt évszázad meghatározó (fejlett, nyugati) nagyhatalmait tömörítő G7 részesedése 66%-ról 44%-ra csökkent. A szemünk láttára zajlik tehát egy gigantikus átrendeződés a világszínpadon, amelynek keretében az USA által vezetett nyugati világrend folyamatosan veszít befolyásából az ázsiai országok javára. Nyugtalanító lehet, hogy korábban a történelem során, amikor ehhez hasonló pólusváltás történt, ritkán került sor békés hatalomátvételre. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a világgazdaság szoros összefonódása miatt egy nyílt háborús konfliktus sem az Egyesült Államok és szövetségeseinek, sem pedig a feltörekvő, maguknak egyre nagyobb befolyást kivívni akaró országoknak nem érdeke.
Miközben a világ nagyhatalmai egyre durvább szuperfegyvereket fejlesztenek, katonáikat van, hogy több mint száz éve hadrendben lévő fegyverektípusokkal látják el. Ennek oka persze részben az, hogy vannak olyan harci eszközök, amelyeknél jobbat 70-80 éve nem sikerült összerakni - vagyis fölösleges is lenne őket lecserélni. Bemutatunk tíz ősrégi fegyvertípust, harcieszközt ami még mindig szolgálatban van.
Miközben sokan aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok (illetve szövetségesei) és Észak-Korea közt fegyveres konfliktus alakul ki, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a konfliktus békés véget ér. Bármi is legyen, a volatilitás valószínűleg növekszik majd, az instabilitás pedig okozhatja a fogyasztói bizalom visszaesését. Az Oxford Economics szakemberei megvizsgálták, milyen gazdasági hatásai lehetnek a konfliktus különféle kimeneteleinek.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki orosz és kínai vállalatokra és magánszemélyekre, amiért olyan emberekkel üzleteltek, akik Észak-Korea atomprogramját segítik. A büntetések célja, hogy üzleti partnerein keresztül fojtsa meg Amerika Észak-Korea nukleáris ambícióit.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás egy "borzasztó" üzlet, ezért minél hamarabb újra kell tárgyalni, vagy meg kell semmisíteni - mondta el a Reutersnek adott exkluzív interjújában. Az amerikai elnök emellett a Dél-Koreába telepítendő rakétavédelmi rendszerért cserébe 1 milliárd dollárt vár a dél-koreai államtól. A követelések időzítése valószínűleg tudatos, a háborútól tartó dél-koreai vezetők ugyanis a szokásosnál is jobban rá vannak szorulva az amerikaiak segítésére, amit az elnök minden jel szerint igyekszik kihasználni.
Az oroszellenes szankciók kritériumainak és jogi alapjának kiszélesítésére készülnek hétfői tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek, az ukrán válság kitörése óta első ízben cégeket és jogi személyeket is célba véve. A gazdasági szankciókra azonban továbbra sem tartják elérkezettnek az időt a tagállamok, hivatkozik EU-forrásokra a BruxInfó.
Meghosszabította a határidőt.
Világos, hogy konfliktus van az amerikai vezetők között.
Kimerülőben az amerikai készletek.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
