A magyar területfejlesztési politika az utóbbi évtizedekben jelentős eredményeket ért el a régiók közötti különbségek csökkentésében, különösen a kisebb települések gazdasági stabilitásának javításában. Azonban ha kisebb területi egységek, járások szintjén nézzük az országot, akkor erősebb különbségek látszódnak a felzárkózásban – mutatta be Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára a Portfolio, Euractiv és Blue Door Consulting által szervezett 1st Bruxinfo Day konferencián tartott előadásában. Külön hangsúlyt fektetett azokra az erőfeszítésekre, amelyeket a régiók közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a 2004-es EU-csatlakozás óta az állam tett, valamint arra, hogy a kisebb települések gazdasági stabilitása és az ott élők életminősége javítására jövőre elindul a kormány 65 milliárdnyi pluszforrást biztosító Versenyképes Járások Programja.
Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezetének bemutatásakor Banai Péter Benő, a magyar Pénzügyminisztérium államtitkára az EU soros elnökségét képviselve ismertette, a tervezet 191,5 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 146,2 milliárd eurós kifizetést tartalmaz, figyelembe véve az orosz-ukrán háború és a migrációs válság hatásait. Azonban egyes területeken költségcsökkentéseket irányoz elő. Johannes Hahn uniós biztos kritikával illette a Tanács kiadáscsökkentéseit, amelyek szerinte veszélyeztethetik az EU versenyképességét és innovációját.
Mario Draghi, az Európai Bizottság különmegbízottja, az Európai Központi Bank korábbi elnöke az Európai Parlament előtt világos figyelmeztetést intézett az államszövetséghez: az Európai Uniónak sürgősen egy versenyképességi reformra van szüksége, különben súlyos következményekkel kell szembenéznie. Erősebb fellépést szorgalmaz Kínával szemben, elmélyíteni az EU integrációját a tőkepiaci unió létrehozásával, korlátozná az állami támogatásokat, egyszerűsítené az uniós szabályozást, miközben növelné az innovációba történő befektetéseket. Összességében számos olyan lépést sürget, amelyek a magyar kormány eddigi gazdaságpolitikájával ütköznek.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
A versenyképesség és a területfejlesztés között szoros kapcsolat van, ezért az Európai Unióban a kohézió kulcsfontosságú tényező a gazdasági növekedés fenntartásában, mivel a szociális és területi különbségek csökkentése növeli az országok versenyképességét. Azonban a relatív fejlettségben látható különbsége miatt egy újfajta, átfogó megközelítésre van szüksége a fejlesztéspolitikában – mondta el Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. Jelezte, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy mind a főváros, mind a vidéki régiók fejlődése összhangban legyen az uniós kohéziós politikával, azonban azt új koncepció mentén kell végrehajtani.
Tavaly már voltak tagállamok, amelyek a hétfőn induló magyar soros elnökség elhalasztását kérték, de Brüsszelben nem várnak konfrontatív helyzeteket a következő félévben. A kormány által választott prioritások jól illeszkednek az Európai Unió már megkezdett menetrendjébe, a versenyképesség például olyan téma, amely minden tagállam számára egyre fontosabb kérdéssé válik, és teljesen illeszkedik az EU-s agendába. Sok, a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselő és diplomata mondta azt, hogy ez az időszak enyhítheti a feszültségeket a felek között, még akkor is, ha a felszínen a politikai kommunikáció konfliktusos lehet.
Húsz év után még mindig sikertörténetnek látszik az Európai Unió nagy, 2004-es bővítése, azonban már felszínre jöttek problémák a tagállamok felzárkózásánál. Sok ország már a magas hozzáadott értékű ipari beruházások felé fordult, de ebben Magyarország egyelőre a kivételek között szerepel. Az EU-ban már reformot sürgetnek a kohéziós politika átalakítására.
A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Magyar kormányzati és brüsszeli uniós források is megerősítették a Portfolio-nak, hogy fontos tárgyalásra készülnek csütörtökön. Az Európai Bizottság részéről Didier Reynders és Johannes Hahn biztosok várják Navracsics Tibor területfejlesztési és Bóka János EU-ügyi minisztert. A kondicionalitási eljárásban és az Erasmus-ügyben is fordulat lehet.
Az Európai Unió 10 vezetőjéből álló csoport informális találkozót tartott, hogy megvitassa a bővítésnek a tömb jövőjére gyakorolt hatásait. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran szólal fel új EU-tagállamok felvétele mellett, legutóbb két hete követelte a balkáni országok felvételét, de a találkozóra nem hívták meg.
Elkerülhetetlen az adóreform a gazdaság helyreállítása érdekében a koronavírus-járványt követően - hangsúlyozta a spanyol miniszterelnök a La Sexta országos kereskedelmi televíziónak adott interjúban.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Miután kedden a kohéziós támogatások 2020 utáni részletszabályait fedte fel az Európai Bizottság, ma az új Európai Szociális Alap bemutatásán volt a sor és a testület azt javasolta, hogy egy megerősített alap érdekében öt eddigi pénzügyi forrást vonjanak össze. Az így létrejövő "Európai Szociális Alap Plusz" (ESZA+) keretösszegére pedig 101,2 milliárd eurót javasol. Erre jönne még rá 1,6 milliárd eurós kerettel a hatékonyabb Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA), illetve 947 millió eurós összeggel a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek Alap.A mai és tegnapi további bejelentések:
374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.
A termékek glutént tartalmaznak, az allergén nincs feltüntetve a termékek jelölésén.
Mutatjuk a friss hozamokat.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
