Francia kutatók szerint csökken az arc vonzereje, ha nő a vércukorszint és az inzulin, így reggelire jobb elfelejteni a péksüteményt és a gyümölcslevet – számol be a hírről a The Guardian.
A kenyér inflációja az egyik legfájdalmasabb az élelmiszer-dráguláson belül, ugyanis jövedelmi szinttől függetlenül - már csak kulturális okok miatt is - minden háztartás kosarában megtalálható, azt helyettesíteni nem nagyon lehet. Magyarországon a kenyér európai és régiós összevetésben is brutális mértében drágult az elmúlt években.
Az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek és a marhahús is bekerül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online Árfigyelő rendszerbe. Így január közepétől már összesen 78 termékkategóriában hasonlíthatják össze az árakat a vásárlók - derül ki a GVH közleményéből.
Enyhén drágult az idei bécsi karácsonyi vásár a tavalyi árakhoz képest: elsősorban az ételekért kell többet fizetni, a kenyérrel kínált kolbász például 6-7 euró helyett idén már 8 euróba kerül – derül ki a Telex tudósításából.
A brit Lidl úgy döntött, hogy egy panasz nyomán átnevezi egyik kenyerét, hogy egyértelművé tegye: az elsősorban nem kovászos kenyér - számolt be a Grocery Gazette.
Június 1-jétől, azaz mától elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben, az élelmiszereknél 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül, amely lenyomta a hazai gabonaárakat. Tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül - hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
A kenyérárak októberben tovább drágulnak a liszt ára miatt - nyilatkozta az RTL Híradónak a Magyar Pékszövetség elnöke.
Magyarországon 66 százalékkal volt drágább a kenyér augusztusban, mint egy évvel ezelőtt - derült ki az Eurostat adataiból. Ezzel messze nálunk volt a legnagyobb drágulás az EU-ban, a második helyezett Litvániában csupán fele ekkora volt a kenyérár-emelkedés.
Ha időben nem jön meg a csapadék, akkor a jövő évi termés is veszélybe kerül, hiszen nem tudnak műtrágyázni, talajt előkészíteni és vetni a gazdák - jelezte Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.
Ezer forintnál is többe kerül nehány héten belül a legolcsóbb kenyér kilója, a jobb minőségűek pedig még drágábbak lesznek - írja a Telex, amely a drágulást az alapanyagok és az energia árának rohamos emelkedésével magyarázza.
Az energiaköltségek emelkedése, az aszály és a gyenge gabonatermés következtében akár 30-40 százalékkal is tovább drágulhat a kenyér a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége számításai szerint – hangzott el az ATV HÍradójában.
Az egyik leginkább dráguló termék Magyarországon a kenyér, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fehér kilójáért már májusban átlag 577 forintot kértek. 47%-kal többet, mint egy évvel korábban - hangzott el az RTL Híradóban, amelyből az is kiderült, hogy a zsemle darabja átlagosan 45 forint, ez pedig majdnem másfélszeres növekedés tavalyhoz képest.
Az energiaárak elszabadulása és az aszály már-már megoldhatatlan feladat elé állítja a malom- és sütőipari szereplőket. A cégvezetők szerint aki nem tudja ezeket a pluszköltségeket minél gyorsabban elismertetni az áraiban, az gyorsan tönkremehet.
Továbbra is visszatartják a búzát a gazdák, emiatt pedig tovább emelkedik a gabona és a liszt ára is, szerdától pedig árat emelnek a malmok, ezért a kenyér és péksütemény jelentősen drágul majd - derül ki az ATV riportjából. A gazdák a megnövekedett energiaárak miatt szeretnék emelt áron eladni a készleteiket.
További drágulások várhatóak, amelyek mind begyűrűznek a kenyér árába, a 400 forintos lélektani határ fölé tolva azt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
