Vasárnap, október 1-jén, hatályba lépett az uniós karbonvámról szóló szabályozás (CBAM) jelentéstételi szakasza, így az érintett hat szén-dioxid-intenzív iparág importőrei máris érzik az adminisztrációs terheket, de később ennek globális szintű hatásai és következményei lesznek. Ez a téma is szóba került a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferencián, amely a klímacélok és az orosz fosszilis energiahordozókról leválás együttes kihívásait is körbe járja.
A német vegyipar és az autóipar aggodalmát fejezi ki az Európai Unió szén-dioxid határvámjának (CBAM) közelgő bevezetése miatt. A Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint a vállalatok nincsenek felkészülve az új karbonvám bevezetésére. Pedig az Európai Bizottság múlt héten közzétett végrehajtási rendelete egy hosszú próbaidőszakot határoz meg.
Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.
Jelentős változásokat hozhat a következő években az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kijátszását, a magas karbonlábnyomú szennyező tevékenység harmadik országokba történő kiszervezését megakadályozni hivatott úgynevezett CBAM rendszer. A karbonvámnak is nevezett szisztéma az EU-s termelők versenyhátrányának csökkentését segítheti, ugyanakkor a jelentős importhányaddal működő feldolgozóipar számára komoly költségnövekedést is okozhat.
Az energiaválság, a szénerőművek reneszánsza, a politikai döntések és a pénzügyi piacok sokkhatásai a karbonkvóták piacát sem kímélte, a kvótaárak elképesztő volatilitást mutattak az elmúlt másfél évben, ezzel arra kényszerítve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat - vagyis azokat az ipari termelőket és energiavállalatokat, akik az uniós kibocsátás-kereskedelmi szabályozás alá tartoznak - hogy sokkal tudatosabban tervezzék a működésüket. Rajtuk kívül, egyre több iparág szereplője fog a szén-dioxid-kibocsátási szabályozások alá bekerülni, nekik most az a feladatuk, hogy a pénzügyi piacok, a szabályozások, az energiapiac, az innovációk területén egyszerre jeleskedjenek, fenntartva a minél kisebb károsanyag-kibocsátású, de profitábilis üzletmenetet. Nem kis feladat, de a felkészülés és a kvótapiacokra hatást gyakorló tényezők ismerete segítséget jelenthet. Ezzel a céllal rendezett workshopot a Holt Global Group és a Pact Capital, akik április 18-án részt vesznek a Vállalati Energiabeszerzés és április 25-én a Sustainable Tech konferencián is.
Ideiglenes megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) Brüsszelben, az úgynevezett uniós karbonvám 2023 októberétől lép életbe, eleinte egyszerűsített követelményekkel. A karbonvám lényege, hogy egyes termékek - vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, stb. - unión kívüli behozatala során egy illetékkel ösztönözzék a magas szintű éghajlatvédelmi előírásokat - áll az Európai Tanács közleményében. Egyszerűbben szólva, hogy ne rontsák a belső piacok versenyhelyzetét az EU területére beérkező olcsó, de magas szén-dioxid-kibocsátással járó termékekkel.
Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra - mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság klímaügyi főigazgatóságának igazgatója a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának nyitóelőadásában.
Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Az Európai Unió határain kívülről importált villamos energiára is kivetné az Európai Bizottság az új, 2023-ban bevezetendő uniós karbonvámot - derül ki a Bizottság rendelettervezetéből. Ez egyebek mellett a magyar áramimportot is érintheti, azon belül is elsősorban az Ukrajnából behozott, rendkívül karbonintenzíven megtermelt villamos energiát, amely ellátásunk jókora részét teszi ki.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
