Új korszak indult vasárnap az uniós karbonvám miatt, a cégek máris érzik a terhet

Új korszak indult vasárnap az uniós karbonvám miatt, a cégek máris érzik a terhet

Vasárnap, október 1-jén, hatályba lépett az uniós karbonvámról szóló szabályozás (CBAM) jelentéstételi szakasza, így az érintett hat szén-dioxid-intenzív iparág importőrei máris érzik az adminisztrációs terheket, de később ennek globális szintű hatásai és következményei lesznek. Ez a téma is szóba került a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferencián, amely a klímacélok és az orosz fosszilis energiahordozókról leválás együttes kihívásait is körbe járja.

Nem is hatályos, már sikító frászt kapott a német ipar az új EU-s szabályozástól

Nem is hatályos, már sikító frászt kapott a német ipar az új EU-s szabályozástól

A német vegyipar és az autóipar aggodalmát fejezi ki az Európai Unió szén-dioxid határvámjának (CBAM) közelgő bevezetése miatt. A Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint a vállalatok nincsenek felkészülve az új karbonvám bevezetésére. Pedig az Európai Bizottság múlt héten közzétett végrehajtási rendelete egy hosszú próbaidőszakot határoz meg.

Jön a karbonvám, közzétette a szigorú szabályokat az Európai Unió

Jön a karbonvám, közzétette a szigorú szabályokat az Európai Unió

Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.

Fogy az idő: nyakunkon a karbonvám

Fogy az idő: nyakunkon a karbonvám

Jelentős változásokat hozhat a következő években az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kijátszását, a magas karbonlábnyomú szennyező tevékenység harmadik országokba történő kiszervezését megakadályozni hivatott úgynevezett CBAM rendszer. A karbonvámnak is nevezett szisztéma az EU-s termelők versenyhátrányának csökkentését segítheti, ugyanakkor a jelentős importhányaddal működő feldolgozóipar számára komoly költségnövekedést is okozhat.

A bankpánik a karbonpiacot sem kímélte: csak úgy cikáznak a hírekre a legnagyobb kibocsátók költségei

A bankpánik a karbonpiacot sem kímélte: csak úgy cikáznak a hírekre a legnagyobb kibocsátók költségei

Az energiaválság, a szénerőművek reneszánsza, a politikai döntések és a pénzügyi piacok sokkhatásai a karbonkvóták piacát sem kímélte, a kvótaárak elképesztő volatilitást mutattak az elmúlt másfél évben, ezzel arra kényszerítve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat - vagyis azokat az ipari termelőket és energiavállalatokat, akik az uniós kibocsátás-kereskedelmi szabályozás alá tartoznak - hogy sokkal tudatosabban tervezzék a működésüket. Rajtuk kívül, egyre több iparág szereplője fog a szén-dioxid-kibocsátási szabályozások alá bekerülni, nekik most az a feladatuk, hogy a pénzügyi piacok, a szabályozások, az energiapiac, az innovációk területén egyszerre jeleskedjenek, fenntartva a minél kisebb károsanyag-kibocsátású, de profitábilis üzletmenetet. Nem kis feladat, de a felkészülés és a kvótapiacokra hatást gyakorló tényezők ismerete segítséget jelenthet. Ezzel a céllal rendezett workshopot a Holt Global Group és a Pact Capital, akik április 18-án részt vesznek a Vállalati Energiabeszerzés és április 25-én a Sustainable Tech konferencián is.

Készülhet az építőipar - Megdrágítja az EU az olcsó és környezetkárosító termékek behozatalát

Készülhet az építőipar - Megdrágítja az EU az olcsó és környezetkárosító termékek behozatalát

Ideiglenes megállapodás született az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról (CBAM) Brüsszelben, az úgynevezett uniós karbonvám 2023 októberétől lép életbe, eleinte egyszerűsített követelményekkel. A karbonvám lényege, hogy egyes termékek - vas, acél, cement, alumínium, műtrágya, stb. - unión kívüli behozatala során egy illetékkel ösztönözzék a magas szintű éghajlatvédelmi előírásokat - áll az Európai Tanács közleményében. Egyszerűbben szólva, hogy ne rontsák a belső piacok versenyhelyzetét az EU területére beérkező olcsó, de magas szén-dioxid-kibocsátással járó termékekkel.

Beatriz Yordi: a klímasemlegesség elérését úgy kell megvalósítani, hogy senkit sem hagyunk hátra

Beatriz Yordi: a klímasemlegesség elérését úgy kell megvalósítani, hogy senkit sem hagyunk hátra

Az Európai Bizottság még július 14-én mutatta be az új uniós klímacsomagot, amely számos javaslatot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne elérni 2030-ra a korábban kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést. Ehhez számos területen szükséges a szigorítás beleértve a villamosenergia-termelést, a közlekedést, a fűtést és az ipari termelést. Emellett javítani kell az energiahatékonyságot, növelni kell a megújulók részarányát és támogatni az alternatív megoldásokat, mint amilyen a tiszta hidrogén vagy a biomassza. Fontos azonban, hogy a klímasemlegesség elérése egy szociálisan fair átmenet legyen, ahol senkit sem hagyunk hátra - mondta el Beatriz Yordi, az Európai Bizottság klímaügyi főigazgatóságának igazgatója a Portfolio Sustainable World 2021 konferenciájának nyitóelőadásában.

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.

Bejelentették az uniós klímacsomagot, durva változásokat vezetnének be a döntéshozók

Bejelentették az uniós klímacsomagot, durva változásokat vezetnének be a döntéshozók

Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.

Érzékenyen érintheti a magyar áramimportot az Európai Unió új terve

Érzékenyen érintheti a magyar áramimportot az Európai Unió új terve

Az Európai Unió határain kívülről importált villamos energiára is kivetné az Európai Bizottság az új, 2023-ban bevezetendő uniós karbonvámot - derül ki a Bizottság rendelettervezetéből. Ez egyebek mellett a magyar áramimportot is érintheti, azon belül is elsősorban az Ukrajnából behozott, rendkívül karbonintenzíven megtermelt villamos energiát, amely ellátásunk jókora részét teszi ki.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.