A magyarok igénylik a fenntartható vásárlást jutalmazó kezdeményezéseket. A Visa megbízásából készített, fenntarthatósághoz kötődő szokásokat vizsgáló Ipsos kutatásból kiderült, hogy megkérdezettek 70%-a értékelné, ha kedvezmények, visszatérítések járnának a környezetbarát termékek választásáért.
Európa-szerte kapkodnak a hőszivattyús rendszerek iránt, olyannyira, hogy a gyártók az ellátási láncokban kialakult nehézségek miatt nem tudják tartani a lépést a kereslettel, amelyet a korábbi fenntarthatósági irányelvek mellett, most már az orosz gázról való leszakadási törekvések is fűtenek. A hőszivattyú ugyanis nemcsak zöld megoldás, de költséghatékony fűtési alternatíva is lehet: egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer az üzemeltetési költségek terén is veri a gázfűtést. Az Immergas Hungária Kft. szakértője szerint a magyar piacon is egyre népszerűbbek a prémium kategóriás termékek, amelyek helyigénye jóval kisebb, így nem kell számukra gépészeti helyiséget kialakítani a hasznos lakótér rovására.
Ha az HBO úgy dönt, hogy második évadot is rendel a Besúgóból, akkor a sorozatbeli Kilián Kollégiumnak biztosan költöznie kell majd. A forgatás nagy részének helyszínéül szolgáló Corvinus Ménesi úti épületében ugyanis már javában zajlanak a felújítási munkálatok. A hetvenes évek végén épült, jellegzetes szocialista épület 2023-ra kívül-belül megújul: egy igazi zöld oktatási és innovációs központ lesz a Ménesi Campusból, sok közösségi térrel, kollégiummal, sportolási lehetőséggel és a legmodernebb technikával felszerelt adattérrel.
A beruházási költségeket, a kialakítás kedvező feltételeit, a működtetés kiadásait tekintve is optimális megoldást jelentenek a hőszivattyús megoldások, amelyek révén lényegesen hatékonyabban oldható meg a háztartások és középületek fűtése, illetve hűtése is. Az árammal működő, éppen ezért akár napelemes rendszerekkel is kombinálható hőszivattyúk olyan mértékben csökkenthetik a háztartások energiaigényét, hogy az uniós klímavédelmi célok miatt is várhatóan előírás lesz a kazánok mellé, vagy önállóan telepíteni a technológiát már 2025-től kezdve.
A digitalizáció mára már elengedhetetlen része az életünknek, jelen van minden iparágban, és az okos eszközökön keresztül a mindennapjainkat is átszövi. A valós idejű adatok megértése éppúgy elengedhetetlen az éppen zajló energiaátmeneti folyamatban, mint a karbonkibocsátás-csökkentési törekvések terén, és mindezekhez kapcsolódóan az építőiparban is, ahol egy jól megválasztott eszközzel rengeteg pénzt és időt spórolhatunk bármilyen épület megvalósítása során. A szóban forgó, jól megválasztott eszköz nem más mint a BIM, vagy digitális iker alapú működés, ami a ráépülő komplex szoftverkörnyezet segítségével felgyorsítja a kommunikációt, leegyszerűsíti az építést és drasztikusan csökkenti az építési hibák számát. Így kevesebb konfliktust, pótmunka költséget és határidőcsúszást kell elszenvedni az építkezéseken, ráadásul segít az üzemeltetés optimalizálásában, amivel egyszerre okoz közvetlen megtakarítást a beruházónak, hatékonyabb működést az üzemeltetőnek, valamint kevesebb hulladékot és CO2-kibocsátást, egyszóval fenntarthatóbb épített környezetet a társadalomnak.
Bár a mélyépítés, mint az építőipar egyik speciális területe, jelentős környezetterheléssel jár, mindez nem jelenti azt, hogy nem művelhető fenntartható módon. A környezeti hatások pontos felmérése, a tudatos tervezés révén elérhető takarékosság és a fenntarthatóság fókuszú innováció együttesen eredményezheti új, nemzetközi szintű sztenderdek megjelenését az ágazatban.
Üzleti szempontból is megéri fenntarthatónak lenni, a versenyelőny és a fogyasztói elvárások is már támogatják a vállalatok fenntarthatósági átállását, nem beszélve a megspórolt energia-, vagy esetleg szállítási költségekről, valamint a munkavállalók elégedettségéről. Két skandináv vállalat, a VELUX és az IKEA mutatta be egy mai beszélgetésen, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság és ez miként csapódik le a működésükben.
Az elmúlt két évben csaknem 16 darab, összesen félmilliárd forint értékű energiahatékonysági beruházást indított el az Indotek Group. Ezáltal a cég nagyságrendileg 600 tonnányi szén-dioxiddal csökkentette ingatlanai éves károsanyag-kibocsátását. A jövőben is a fenntartható ingatlanok kialakítása a céljuk, jelenleg 25 korszerűsítési és fejlesztési projektjük van előkészítés alatt.
Az adatok mérése és megosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellátáci láncok és bármely vállalat karbonmentesítése megtörténhesen. Mégis lehetetlen kihívásnak tűnik, hogy egy nagyvállalat a több száz, vagy akár ezer beszállítójáról minden kibocsátási adatot tudjon, úgy, hogy minden beszállítónak további partnerei és beszállítói vannak, vagyis újabb több száz céges karbonlábnyomot kellene számításba venni. És így gördül tovább az adatigény az egyre kisebb és kisebb cégekre. Erre a problémára reagálva hozta létre a Boston Consulting Group és a CDP a mesterséges intelligencián alapuló platformjukat, ami közös kibocsátási adatmegosztásra hívja az ellátási láncok minden egyes szereplőjét.
Sokszor halljuk, hogy az épületek a bűnösök (vagy inkább a használóik, lakóik) az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy meghatározó részéért (harmadáért), mégis lassúnak tűnik az ingatlankorszerűsítések megvalósulása. Az új építéseknél a szabályok és a fejlett technológiák már biztosítják, hogy például egy új családi ház kisebb energiafelhasználás mellett "szolgálja ki" az ottlakókat, mint egy 50 évvel ezelőtt épült társa, ám az új és a régi ingatlanállomány arányát tekintve még bőven van tennivaló. A szomorú hír pedig az, hogy még a több millió forintos - ami egy család életében nem kis kiadásnak számít - teljes fűtéskorszerűsítés mellett is csak párat léptünk előre: a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása kedvező tendencia, ám ha ez eltűnik, akkor például a villamosenergia-fogyasztása lesz nagyobb az épületnek. Amíg ezeknek nincs megújuló alapja, addig keservesen lassan haladunk csak a zöld úton.
Ma még nem kötelező a mezőgazdaság számára a kvótakereskedelemben való részvétel, de az agráriumra nehezedő egyre erőteljesebb társadalmi nyomás, és egyre magasabb szintű piaci elvárás is abba az irányba tereli a legnagyobb agrárcégeket, hogy tegyenek valamit karbonkibocsátásuk mérséklésére. A témában szakértőnek számító Vertis szerint egyaránt járható út az üvegház-gázok kibocsátásának mérséklése, és azok ellentételezése is – vélhetően a legjobb módszer pedig a két megoldás kombinálása. A karbonlábnyom csökkentése nem egyszerű, de a mezőgazdaságban is megoldható, ráadásul egyre nyilvánvalóbb piaci előnyökkel is jár.
Jelentős szerepet kaphat Európa széndioxid-mentes energiellátásában a hidrogén, amelynek zöld és kék jelzőkkel illetett előállításában is nagy lehetőségek rejlenek. A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint a hidrogén 2050-re a világ energiaszükségletének akár negyedét is fedezheti, ráadásul a következő évtizedben a hidrogén ára 70 százalékkal csökkenhet az olcsó megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament és a világ vezető energiacégei is látnak fantáziát az ezirányú fejlesztésekben.
Elbukták első igazi tesztjüket azok az alapkezelők, akik a zéró kibocsátásról tettek ígéretet – számol be a hírről a Bloomberg.
Képmutatással vádolják a világ vezetőit, mivel a COP26 klímacsúcs alatt ellepték Glasgow környékét a magánrepülőgépek. A hatalmas szennyezés mellett a kiszolgáltatott közösségek kirekesztése miatt is támadás érte a szervezőket.
Környezetvédelmi stratégiájának részeként tovább csökkenti karbonlábnyomát a Vodafone Magyarország. A vállalat teljes, összesen több mint 400 autóból álló gépjárműflottáját elkezdte környezettudatos modellekre cserélni, melynek első lépéseként 106 darab ŠKODA Octavia IV plug-in hibrid gépjárművet vett át a Porsche Hungaria-tól.
Egyedi szén-dioxid kalkulátort fejlesztett a svéd impact-tech startup, a Doconomy, a klímavédelem ösztönzésére, és hogy lehetővé tegye a termékek közötti választást azok ökológiai lábnyoma alapján. A 2030 Kalkulátor létrehozásában a pozsonyi székhelyű technológiai vállalkozás, a Vacuumlabs volt a segítségükre.
Egyre több vállalat veszi komolyan a karbonlábnyoma csökkentésének fontosságát. Most egy ruhaipari szereplő, a C&A adta közre a 2019-es jelentését, melyből kiderül, hogy 2019-ben 29%-kal csökkentették a cég működése során kibocsátott szén-dioxid mennyiséget.
Olyan grandiózus célt tűzött ki maga elé a társadalom 10, illetve 30 éves távlatban, ami a jelenlegi stratégiákkal, gyorsasággal és technológiákkal aligha lesz teljesíthető. Hiába indultak el az országok, a vállalatok és a magánemberek is a klímatudatosság útján, ha egyszer csak elfogy az út, mire bárki is célba érne. A fenntarthatóság sürgető problémáját jól szemlélteti egy pár héttel korábbi bejelentés: Kína elnöke célul tűzte ki, hogy 2060-ra karbonsemlegessé válik az országuk, ehhez az energiaszektor újrastrukturálását és a szénerőművek kivezetését tervezik a következő 40 évben. Nagy lépés egy kritikus időszakban, de vajon elég lesz? A tragikus válasz, hogy valószínűleg nem. Legalábbis egy komplex, a teljes gazdaságot és folyamatait bevonó lépéssorozat nélkül. A teljes kibocsátásunk csupán 55 százalékát teszi ki az energia, a maradék 45 százalék magától nem tűnik el, a fennmaradó rész miatt van szükség a megújuló anyagok használatára, a karbonlábnyom csökkentésére, a megfelelő hulladékkezelésre, és mindezekhez a körforgásos gazdaság melletti elköteleződésre. Ezekről beszélgettünk Dr. Ürge Lászlóval, a DBH Investment igazgatósági tagjával.
Az elmúlt évtizedben rendkívüli módon felerősödtek az éghajlatváltozás kézzelfogható hatásai és ezzel párhuzamosan globálisan is megindult egy közös tenni akarás. Minden egyén, cég, iparági szereplő a saját mindennapjaiban, működésében tudja (ha egyáltalán akar) csökkenteni a kibocsátását - adott esetben a költségeit is - és ezzel hozzájárulni a klímasemleges célok eléréséhez. A Portfolio első fenntarthatósági konferenciája, a Sustainable World 2020, nemcsak nevében és témájában szól a fenntarthatóságról, hanem a szervezés első pillanatától kiemelt figyelmet kapott a minimális környezeti terhelés. Ahol pedig elkerülhetetlen volt a kibocsátás, ott karbonlábnyom számítás után a semlegesítéssel érjük el, hogy a konferencia Zero Karbon lehessen. De hogyan is működik ez a gakorlatban? Riesz Lóránt, a PANNON Pro Innovációs Kft. Zero Karbon elnevezésű Programjának projektfejlesztési vezetője mutatja be milyen adatok kellenek a számításhoz, és hogy kell elképzelni a semlegesítést.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
