Az UBS vezérigazgatója szerint az infláció elleni küzdelem még tart, és a befektetők túlzottan optimisták lehetnek az amerikai jegybank várható lépéseivel kapcsolatban - tudósított a Cnbc.
Nem változtatott a jegybank a kamatokon, de kinyitotta a kaput a szeptemberi kamatcsökkentés előtt. A közleményben már nem csak az inflációs kockázatokról van szó, hanem arról is, hogy a jegybanknak mindkét mandátumának eleget kell tennie és ezért mindkét irányú változásokra kell már figyelniük.
Már közel 2 éve csökkenésnek indult a világban az infláció, a jegybankok többsége mégis nagyon óvatos. Érdemes végignézni, hogy a világ vezető jegybankjai milyen problémákkal szembesülnek, és hogyan próbálják meg ezeket kezelni. Ennek megértése sokat segíthet a kötvény-, de akár a részvénybefektetéseinkben is.
Egyetlen hónapra csábult csak el a jegybank, így a februári 100 bázispontos kamatcsökkentés után holnap újra 75 bázisponttal vágja az irányadó rátát - véli a Portfolio által megkérdezett elemzők többsége. A lazítási cikkcakk elbizonytalanította a közgazdászokat, hiszen a tábor messze nem egységes: van, aki szerint a jegybank most még kitart a 100-as tempó mellett, mások szerint eljött az ideje, hogy tartósan alacsonyabb fokozatba kapcsoljon a Magyar Nemzeti Bank. Abban viszont teljes az egyetértés, hogy közeleg az intenzív kamatcsökkentési időszak vége.
Értesüléseink szerint az elmúlt napokban befektetői háttérbeszélgetéseken a Magyar Nemzeti Bank vezetői tisztább képet vázoltak fel a várható jegybanki kamatpályáról. A tegnapi jelzések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a forint árfolyama leállt a 400-as szint ostromával és erősödésnek indult.
A magyar kormány a jövőre magasabb inflációs szintet vár, mint a jegybank. Két tényező, a kamatpálya és a bérek alakulása, határozza majd meg ezt a várható inflációt – mondta Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. A minimálbér és garantált bérminimum emelése már ismert, és a miniszter szerint egy összességében 10-12 százalékos béremelkedés esetén az infláció az 5-6 százalékos sávba kerülhet. A politikus arról is beszélt, hogy év végéig lezárhatják a ferihegyi reptér akvizícióját. Bejelentette, hogy az ipari áramárat is csökkenthetik.
Csütörtökön jelentette be a kormány, hogy meghosszabbítja a lakosságra, illetve a kkv-kra vonatkozó kamatstopot, előbbit 2024. június 1-jei, utóbbit április 1-jei hatállyal. Ezt pénteken annyiban pontosították, hogy a kkv-k esetében a meghosszabbított kamatstop április 1-től kivezetésre kerül, azaz ezután már a piaci feltételeknek megfelelően változhatnak a meglévő hitelek - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
Ma délelőtt áttörte az 1,1-et az euró a dollárral szemben, az amerikai deviza ezzel egy fontos szintet vitt át. Tavaly ősszel még paritás alá erősödött a dollár, nagyot fordult azóta a világ.
Az orosz agresszió kezdete előtt 5-6% közöttre várta a piac az irányadó kamat csúcsát Magyarországon. Ezt a mai újabb 50 bázispontos szigorítással gyakorlatilag elérte a jegybank. Itt azonban még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, legalábbis az egyre fokozódó inflációs kockázatok és a forint gyengülése miatt a piaci szerint már a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatot a jegybanknak.
Az eltérő monetáris politikai irányvonalak és kamatpálya-várakozások következtében a dollár-index 2014-2015 folyamán mintegy 20%-ot emelkedett, ez a folyamat azonban most megszakadni látszik. A dollár további erősödésének könnyedén gátat szabhat a márciusi Fed kamatdöntő ülés során hangoztatott lassabb kamatemelési ciklus. Persze akadnak még olyanok, akik töretlenül hisznek a zöldhasúban.
Úgy néz ki, hogy minden korábbi jel ellenére mégsem fogalmaz meg szigorúbb elvárásokat a munkaerőpiaccal szemben a Fed. Logikusnak tűnt volna a lépés, hiszen a mennyiségi lazítás lassítását követően a forward guidance eszköze további megerősítésre szorulhat, hogy a hosszú kamatokat kordában tartsa. Ezt pedig korábban két nagy publicitást kapó Fed tanulmány is propagálta, méghozzá konkrétan azt javasolva, hogy az elvárt munkanélküliségi ráta 6,5-ről 6 százalékra csökkenjen. A legfrissebb fejlemények szerint, bár valóban hosszan nulla közeli szinten maradhat az irányadó még a 6,5 százalékos cél elérését követően is, a cél megváltoztatását mégis elvetette a döntéshozók többsége.