Szeptemberben 15 bázisponttal megemelheti az egynapos betéti kamatot az MNB, ugyanis a ma megjelent inflációs adat után várhatóan nő majd a nyomás a jegybankon - olvasható a JP Morgan keddi elemzésében.
Hétfőn délután már 1,5%-os esést váltott ki, hogy az eskütétele előtt hozzányúlt Recep Tayyip Erdogan török elnök a jegybankelnök mandátumához, aztán este kijött az új kormány névsora, benne a pénzügyminiszternek megtett vejjel, amire további 3%-os lírazuhanás következett be a késő esti órákban.
Még azelőtt megjelent a hivatalos török közlönyben egy elnöki rendelet a jegybankelnökre vonatkozóan, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök beiktatási ceremóniájára ma délután sor került volna. A rendelettel máris törölték, hogy a török jegybankelnök mandátuma 5 évre szól és annak végén újra jelölhető. Később az is kiderült, hogy Erdogan közvetlenül fog majd egy új jegybankelnököt jelölni, 5 évre. Az első értesülésekre, amelyek jelentős bizonytalanságot okoztak, a líra közel 2%-kal esett az euróval szemben, ami a forintot is magával húzhatta, majd később valamelyest vissza tudott erősödni.
Május óta jelentősen gyengült a forint a vezető devizákkal szemben, amely mögött a nemzetközi folyamatok mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ultra laza monetáris politikája állt, illetve az, hogy a jegybank nem is szándékozik szigorítani a monetáris kondíciókon még egy ideig. Miközben az MNB egyelőre kitart az alacsony kamatszint és a nem konvencionális eszközök fenntartása mellett, a piac már kamatot emelt.
A 330-as szint felett zárt a délután 5 órási ármegállapítás alapján ma a forint az euróval szemben, azaz új történelmi mélyponton. A mai esésben a küszöbön álló német kormányválság is lényeges szerepet játszott, amelynek újabb felvonása ezekben az órákban zajlik Angela Merkel német kancellár Horst Seehofer CSU-elnök és belügyminiszter tárgyalásán. Ma egyébként már sorozatban a hatodik egymást követő kereskedési nap volt, amikor a forint esett az euróval szemben. Ilyen hosszú periódusra ilyenre évente 1-3 alkalommal került sor az elmúlt években és utoljára idén februárban volt egy ilyen szériája a magyar fizetőeszköznek.
Csakis a futamidő végéig rögzített kamatozású hitelek védenek meg a törlesztőrészlet emelkedésétől. Bár ezek drágábbak a többi lakáshitelnél, ma már több banknál is elérhetők. Aki viszont változó kamatozású hitelt választ, könnyen pórul járhat a következő években.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a forint folytatódó gyengülése ellenére - hacsak a folyamat üteme nem gyorsul ugrásszerűvé - továbbra sem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rövid távon kamatemeléshez folyamodna. Egyes citybeli vélemények szerint ugyanakkor jövőre és 2020-ban már kamatemelés várható az MNB részéről.
A következő hetekben további forintgyengülés jöhet, így a harmadik negyedévben akár 335-340-ig is emelkedhet az euró árfolyama - vélik a JP Morgan elemzői. Az amerikai bank meglátása szerint, ha ez bekövetkezik, akkor az az MNB-t is lépésre kényszerítheti, a piac már azzal számol, hogy a tervezettnél hamarabb jöhet kamatemelés a Monetáris Tanácstól.
Erősen elköteleződött az inflációs célja mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, azonban a keddi kamatdöntést követő kommentárban kihangsúlyozott egy olyan elemet, amit eddig is tudtunk, de nem volt az ablakban. Azt egyelőre nem lehet eldönteni, hogy ennyi elég lesz-e a forint erősödéséhez, első reakcióként a 320-as szint felé indult vissza a jegyzés a három és féléves mélypontról. Hosszabb távon abban bízhatunk, hogy lecsillapodik a nemzetközi piacokon tapasztalt feszültség.
A monetáris tanács szerint végig, a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján a jelenlegi laza monetáris kondíciók már nem tudnak fennmaradni - kommentálta a Portfolio kérdésére a keddi kamatdöntést az MNB. Az újabb nyilatkozatra kezdték el venni a forintot.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a piaci szereplők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülése után elsősorban azt fogják figyelni, hogy a testület közleményének retorikája reagál-e a forint legutóbbi árfolyammozgásaira.
Makroadatokban nem fogunk dúskálni a héten, de a jegybankokra továbbra is érdemes lesz figyelni. Nekünk persze az MNB keddi döntése lesz a legfontosabb, de a héten jön az EKB szokásos éves nagy konferenciája, a brit jegybankárok pedig a kamatról döntenek.
Vége szakadhat a központi költségvetés kamatkiadásainak évek óta tartó csökkenésének. A jövő évi tervek szerint 2019-ben minimálisan emelkedhetnek a kamatkiadások, amire legutóbb 2014-ben volt példa - derül ki a költségvetés szerdán benyújtott tervezetésből. Ez elsősorban a hazai és a nemzetközi hozamkörnyezetnek köszönhető, a jelenlegi nyomott szintről már nem tudnak sokat csökkenni a hozamok, sőt inkább emelkedésre lehet számítani.
Az eszközvásárlási program kétlépcsős kivezetéséről döntött csütörtökön az EKB, az év végére teljesen leépítik a vásárlásokat, de azt ígérik, legalább jövő nyárig nem szigorítanak.
A jelenlegi laza monetáris politikai irányultság összhangban van az inflációs cél elérésével, ezért nincs ok visszavenni ebből a lazaságból - mondta csütörtökön a Reutersnek Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja. A döntéshozó elismerte, hogy az EKB mai döntése fontos a kilátások szempontjából, illetve folyamatosan nyomon követik az olajár és a forintárfolyam alakulását.
A vártnak megfelelően 25 bázisponttal emelte a kamatot szerdán a Fed, de ami ennél fontosabb, már négy emeléssel számolnak idén.
A francia Société Générale bank két felsővezetője is utasítást adott a londoni bankközi kamatlábak, pontosabban a dollár Libor manipulációjára, bizonyítják most nyilvánosságra került bírósági dokumentumok a Financial Times szerint.
A legutóbbi 300 bázispont után újabb 125 bázisponttal emelte az egyhetes hitelkamatot a török jegybank csütörtökön - jelentették be kora délután. A piac ennél kisebb szigorításra számított, így a hírre rögtön szárnyalni kezdett a líra.
A törlesztőrészlete miatt több százezer magyar jelzáloghiteles család olvashatja aggódva ezekben a napokban az Olaszországgal kapcsolatos híreket. Nem csak azokat: idén már egyre több ízelítőt kapunk abból, milyen is lesz, amikor az alacsony kamatkörnyezet egyszer csak véget ér. Megnéztük, ki mekkorát bukik ezzel, és azt találtuk, hogy egyelőre paradox módon azoknak a lakáshiteleseknek a helyzete romlik inkább, akik a hosszú távon rögzített kamatozás mellett döntöttek. A hitelfelvétel előtt állókkal most még kíméletesebbek a bankok.
A jelenlegi 13,5%-ról legalább 20%-ra kellene emelni a bankok számára nyújtott hitelek kamatát ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a török líra zuhanását - vélik a Commerzbank elemzői. A német bank szerint két választása van a török jegybanknak: vagy önként meglépi ezt, vagy pedig nem marad más választása, mint a tőkekorlátozás.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mutatunk hat érdekes ábrát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
