Nagyot javult a 2025-ös költségvetés stabilitása azzal, hogy a kormány - ha csak átmenetileg is, de - hosszú idő után visszatért a büdzsé őszi elfogadásának gyakorlatához. Ezzel ha nem is teljesen, de lényegesen mérsékelte a jövő évi költségvetésre leselkedő kockázatokat. Hétfő délután került a parlament elé a 248 + 76 oldalas törvényjavaslat, melynek legfőbb jellemzője a hiány csökkentése. Szokásos költségvetést értékelő részletes elemzésünk első részében a bevételi oldalt vizsgáljuk meg, ahol bár vannak adókiengedések (adókedvezmény növelés, különadó-csökkentés és kivezetés), mégis több adóemelés jellemzi, mely jelentős egyenlegstabilizáló hatást is kifejt. Ezt pedig végső soron, ha nem is közvetlenül, de közvetetten a fogyasztók fizetik meg.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé - jelentette be a Pénzügyminisztérium csütörtök délután.
Szeptemberben méretes többletet produkált a költségvetés, ám a részletes adatok nem adnak okot sok ujjongásra. Ami különösen érdekes, az az általános forgalmi bevételeknél bekövetkezett elakadás. Ezen a téren ugyanis egy hét hónapja zajló kedvező trendben jött szünet.
A következő napokban felpörögnek a 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos híráramlások, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy honnan indul a kormányzati tervezés, milyen főbb számokra alapoz és milyen lehetőségei vannak a jövő évi büdzsé mozgásterét illetően. Az biztos, hogy egyfajta harapófogóban van a kormány: egyszerre akarja javítani az egyensúlyt, valamint a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve új jólétjavító intézkedéseket tervez (például a családi adókedvezmény duplázása, vagy a frissen belengetett munkáltatói adócsökkentés). Ez pedig csak tovább feszíti a költségvetés egyensúlyát.
Szerdán esedékes Varga Mihály pénzügyminiszter bizottsági meghallgatása a parlamentben. Reggel a Költségvetési Bizottság előtt szólalt fel és válaszolt a képviselők kérdéseire. A teremben jelen volt Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A tárcavezető beszédében hangoztatta, hogy az idei 4,5%-os GDP-arányos költségvetési hiánycél tartható, a kormány év közben több egyenlegjavító döntést is hozott. A kormány várakozása szerint idén az átlagos infláció 3,5% körül lehet. A miniszter azt is előrevetítette, hogy a kormány november 15-ig beterjeszti a 2025-ös költségvetést a parlamentnek, amely várhatóan december közepén zárhatja le a vitát a törvényjavaslatról. Varga Mihály pénzügyminiszter ott lesz a Portfolio október 17-i gazdasági csúcskonferenciáján.
Orbán Viktor miniszterelnök lemond költségvetési konszolidációs ígéreteiről, hogy kiadási hullámot indítson el - tudta meg a Bloomberg hírügynökség a helyzetet ismerő forrásoktól. A költségvetési politikában tervezett váltás a novemberi amerikai elnökválasztás és az ország hitelminősítői felülvizsgálata után következhet be. A hírügynökség úgy tudja: lakásvásárlásra vonatkozó adókedvezmények is lehetségesek. Frissítés: a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta a hírt, álhírnek nevezte azt.
A kormány először közölt hivatalosan új inflációs becslést a 2025-ös évre vonatkozóan. Ez pedig már jó kiindulási alap ahhoz, hogy a nyugdíjasok megismerjék a 2025-ben várható nyugdíjemelés mértékét.
Idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ban pedig 2,9%-ra csökkenti a kormány a költségvetés hiányát - jelezte az Inforádió Aréna műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a deficit csökkentése érdekében lépéseket kell tenni, mert ez magától nem következik be. A tárcavezető azt is elárulta, hogy milyen inflációval tervezik a 2025-ös évet.
Két legyet ütne egy csapásra a kormány a legújabb gazdaságpolitikai intézkedésével. 2025-ben ugyanis - valószínűleg két lépésben - megduplázná Orbán Viktor a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét. Ezzel egyszerre célozza a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását és megfordítását, valamint a gazdasági növekedés megtámogatását a lakosság lehetséges fogyasztásbővülésén keresztül. Az tény, hogy a lépés hatására több százezer család járhat jól havonta több tízezer forinttal, nagy kérdés ugyanakkor, hogy miből lesz erre pénze az államnak, de még nagyobb kérdés talán, hogy hogyan reagál erre a lakosság és oldódik-e végre az óvatossági motívum.
Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.
Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
Gyanús tárgyat találtak a londoni Gatwick reptéren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Roszgvargyija több tízezer fegyveressel van jelen Ukrajnában.
Szerinte ezek az országok már Ukrajna oldalán harcolnak.
A MÁV szervezetátalakítása miatt is szükséges a módosítás.
Egy fontos diplomáciai ügyben viszont tisztázta magát a kabinet.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
