Az elmúlt 23 év második legnagyobb költségvetési többlete jött össze idén szeptemberben. A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint ugyanis 234,2 milliárd forintos pluszt mutatott a kilencedik hónapban az államháztartás egyenlege. De nem is ez a lényeg, ugyanis: ezzel kilenc hónap után 2600 milliárd forint körül áll a pénzforgalmi deficit, ami azt is jelenti, hogy az utolsó három hónapban valami nagyon érdekes dologra készülhet a kormány, mert az új terve szerint még 2100 milliárd forintnyi deficitet termelhet az utolsó negyedévben.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
A KSH által kedd reggel közzétett kormányzati szektor adatai szerint az idei második negyedévben 469 milliárd forintos mínusszal zárt az államháztartás, ami a GDP 2,3%-ának felel meg. Ilyen alacsony negyedéves deficitet két éve nem láttunk és ezzel az adattal a kormányzati szektor négy negyedéves egyenlege -5,4%-ra javult.
Sok kicsi sokra megy, de sokat is el tud vinni - bizony így lehetne jellemezni, hogy miért is ugrott idén augusztusban korábban soha nem látott szintre a nyolcadik havi költségvetési hiány. Ami szembetűnő, hogy a "nettó áfabevételek" látványosan javultak az előző hónapban, de még ez sem volt elegendő, hogy a büdzséről alkotott nagykép érdemben megforduljon.
Összesen 26 milliárd forintot ad a kormány a rendőrségnek még idén a felhalmozott tartozások rendezésére - derül ki a csütörtök esti közlönyből.
Idén augusztusban 414,4 milliárd forintos deficittel zárt a költségvetés, ami a valaha volt legnagyobb nyolcadik havi hiány. Vagyis a júliusban látott kellemes meglepetés csak átmeneti volt a büdzséfolyamatokban. A PM egy érdekes félmondatot is elejtett a rövid közleményben: "a kormány figyelemmel kíséri a költségvetési mutatók alakulását és amennyiben szükséges, további intézkedésekkel tartja a kitűzött hiánycélt".
Idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ban pedig 2,9%-ra csökkenti a kormány a költségvetés hiányát - jelezte az Inforádió Aréna műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a deficit csökkentése érdekében lépéseket kell tenni, mert ez magától nem következik be. A tárcavezető azt is elárulta, hogy milyen inflációval tervezik a 2025-ös évet.
Szinte félelmetes, amit a kormány művel a költségvetés kiadási oldalán, gyakorlatilag nem volt növekedés júliusban az előző év azonos időszakához képest. Ez mindenképpen kellett ahhoz, hogy meglepő méretű többlet jöjjön össze a büdzsében, de a bevételi oldalon is vannak érdekességek, ilyen az áfabevételek alakulása. Ez akár egyfajta reménysugár is lehet a kormány számára, aki bízik a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás felépülésében és ezáltal a költségvetés "automatikus" befoltozásában.
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata arról, hogy 50 milliárd forinttal megcsapolja az idei költségvetés általános tartalékát. Ennek az összegnek több mint a felét a Beruházási Alap nyerte meg, de arról nincs információ, hogy pontosan milyen célra adja oda ezt az összeget a kormány. Bemutatjuk, hogy miért is különös ez a döntés.
213 milliárd forintos többlettel zárta a július hónapot az államháztartás a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint. Ez a valaha volt második legnagyobb szufficit az év hetedik hónapjában. Pontos magyarázat egyelőre nincs a váratlanul kedvező adatra, ugyanis a kamatkiadások és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg még nőtt is tavaly júliushoz képest (hiszen a kórházak például 60 milliárd forintos extra pénzhez jutottak). Az előzetes adatok alapján arra tippelünk, hogy a bevételi oldal menthette meg júliusban a büdzsét, az adók vagy extraprofitadók beérkezése nagyobb összegben, vagy akár uniós pénzek formájában. Ami biztos: két hét múlva kiderülnek a részletek és akkor okosabbak leszünk.
A lakosság jövedelme utáni befizetések (személyi jövedelemadó és járulékok), a 2024 januári jövedéki adóemelés, valamint a kiadások féken tartása menti a költségvetés idei gyászos teljesítményét. A büdzsé teljesítményére ugyanis az áfabevételek szenvedése alapvetően nyomja rá a bélyegét.
Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
