A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint az idei első negyedévben 39 vállalkozás jutott 1,347 milliárd forint összértékben tökéhez Magyarországon. A tranzakciók mindegyikét kockázatitőke-befektetők (venture capital) hajtották végre, magántőke (private equity) befektetés nem történt.
Akár már idén útjára indulhat a BÉT 20 milliárd forintos tőzsdefejlesztési alapja, ami 2017 és 2018 egyik legizgalmasabb befektetési sztorija lehet. Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója szerint a tőzsdefejlesztési program mellett a generációváltásból fakadó tranzakciók is élénkíthetik a hazai felvásárlási piacot idén, emellett az új Jeremie programról is megvannak az első részletek.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 97 befektetésen keresztül 87 vállalat részesült összesen 12,1 milliárd forint összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben. Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták. A befektetések 76 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az IT & elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott - derül ki a társaság friss közleményéből.
Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.
Május 31-én lejárt a Jeremie-források kihelyezésének határideje, a Világgazdaság értesülései szerint a 132 milliárd forintos keretösszeget sikerült teljes egészében kihelyezni a magyar cégekhez. Az NGM tájékoztatása alapján az új tőkeprogramok kialakításánál figyelembe veszik majd a szakma iránymutatásait, így több ponton is változásokra lehet számítani.
Több mint 600 nyilvános tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon 2010 és 2015 között a hazai M&A piacon. A tranzakciók becsült összértéke meghaladta a 9 milliárd dollárt, az EY M&A-tranzakciókat összefoglaló trendelemzése szerint további egyenletes bővülésre lehet számítani a magyar piacon - hangzott el a társaság mai sajtótájékoztatóján.
A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2015. évi jelentése szerint tavaly Magyarországon 132 befektetésen keresztül 109 vállalat részesült összesen 31,8 milliárd forint összértékű kockázati- és magántőke-befektetésben. A legaktívabb befektetők a Jeremie alapok voltak; ők adták a tőkebefektetések 75 százalékát. A befektetések 72 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.
Az illetékes minisztériumok már áldásukat adták arra a kormányrendelet-módosításra, amely a kockázati tőkealapok számára a forráskihelyezés határidejét 2015. december 31-ről 2016. május 31-re tolná ki - értesült a Világgazdaság. Ez azt jelentené, hogy a nyár végén jelzett kormányzati tervhez (fél éves eltolás június végére) képest öt hónapos haladékot kapnának az alapok, hogy a 7 éves ciklusra megkapott 132 milliárd forintot ki tudják helyezni.
Az MV Zrt.-t magába olvasztva az MFB fontos szerepet tölt be a 2014-2020-as programozási időszakban az EU-források kiosztásában - mondta Garamvölgyi Balázs, az MFB új EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A Jeremie Program eszközeinek kiírásában nem hoz óriási változásokat az új ciklus. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a kkv-k fejlesztésének fontosságáról beszélt. Szerinte nem mindegy, hogy a kormány a bankokkal tűzszünetet kötött vagy békét. Arra is felhívta a figyelmet: ne várjuk el, hogy a traktorról leszáll a bácsi és bejelentkezik a fia Facebook-jába és beadja a pályázatot. Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU Iroda vezetője saját felmérésük alapján úgy vélekedett, hogy az Erste Bank vállalati ügyfelei csak igen kis mértékben terveznek hitelt felvenni.
A 2008-ban alapított MediMass Kft bejelentette, hogy értékesítik az általuk kifejlesztett REIMS technológiát, a vásároló az a Waters Corporation, amellyel már három éve együttműködésben vannak. Az amerikai cég akvizíciója azt jelenti, hogy végre megvan a Jeremie-program második sikeres exitje. Többek között a cég befektetői között volt az Euroventures is - áll a társaság közleményében.
Komoly fejlődésen ment keresztül a hazai startup ökoszisztéma, egyre több olyan magyar vállalat van, amely nemzetközi szinten is meg tudja vetni a lábát. A kockázati tőkések is látnak lehetőséget a piacon, azonban körültekintőnek kell lenni. A PortfoLion már szinte minden kihelyezhető pénzről döntést hozott, a céljuk az, hogy szakmai befektetők vásárolják meg a cégeiket, de ennek még most nincs aktualitása - fejtette ki véleményét Molnár András, a PortfoLion vezérigazgató-helyettese a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Több mint 250 milliárd forintnyi uniós és piaci támogatást juttatott el mintegy 18 ezer magyar, mikro-, kis- és középvállalkozásnak április végéig az MV-Magyar Vállalkozásfejlesztési Zrt. a cég csütörtöki közleménye szerint.
Fónagy János szerint a Jeremie program hatékony eszköze a hazai kisvállalkozások fejlesztésének. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára erről a kkv-k fejlődését segítő európai uniós forrásokról rendezett konferencián beszélt csütörtökön Budapesten.
Döntött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Jeremie kockázati tőkeprogram friss nyerteseiről, az erről szóló közlemény a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. honlapján meg is jelent. Az eredeti tervek szerint 4 nyertest hirdettek volna ki, amelyek egyenként 3 milliárd forintos forrást kaphattak volna, azonban a jelentkezők magas száma miatt 8 alapkezelőt hoztak ki győztesként, ebből 4-et függő feltétellel. Utóbbiaknál még szükség van arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybiztos a szükséges forrásátcsoportosítást jóváhagyja.
A Jeremie-alapok kétségtelenül hozzájárultak a magyar startup közösség felvirágoztatásához, az Európai Uniós forrásokból is felállított alapok több tucat befektetést hoztak már, és a következő években minden adott ahhoz, hogy a kihelyezési aktivitás fennmaradjon. Az első sikeres exitre is sor került, a PortfoLion tavaly szállt ki az egyik biotechnológiai cégéből, amit egy svéd szakmai befektető vitt el. A Portfolio.hu-HVCA konferenciájának panelbeszélgetésében a tőkealap-kezelők arról is beszéltek, hogy a legnagyobb kihívás az, hogy a cégeket minél gyorsabban a nemzetközi piacra vigyék ki.
Bő egy hónappal ezelőtt kiírták a Jeremie kockázati tőke program új pályázatát, ez már sorrendben a harmadik kör, az Európai Uniós visszatérítendő forrásokat is beszámítva összességében 100 milliárd forintnál is több forrás nyílt meg több részletben az innovatív startup cégek számára. A MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. adatai szerint 2013 első negyedévében már befektetési döntést 93 cég (32 milliárd forint) esetében hoztak a tőkealap-kezelők, és a befektetési időszaknak koránt sincs vége. A 2013-as év azért is különleges, mert a második körös alapkezelők is aktívakká válnak a piacon. A program mindenképpen sikeresnek tekinthető, sorra alakulnak a nagy álmokat szövő cégek, a kockázati tőkének köszönhetően még évekig fennmaradhat az érdeklődés a cégek iránt. Ráadásul az EU a jövőben a visszatérítendő források felé akar elmozdulni, ami jó hír a magyar piac számára.
A most futó pályázatok 260 milliárddal támogatják az energiatárolók telepítését.
A mérés indulása óta nem mért ilyen rossz teljesítményt a K&H Bank.
Bevezetik az első vállalati hiteltermékeiket is.
Felgyorsítják és kibővítik az országos haváriaközpont tervét.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.