A Biden-kormányzat aggodalmát fejezte ki Irán esetleges atomfegyver-fejlesztési törekvései miatt. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap bejelentette, hogy tájékoztatja Donald Trump megválasztott elnök csapatát a kockázatokról - közölte a Reuters.
Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda vezetője megfenyegette Izraelt, hogy nagy árat fizet a Szíria szuverenitása elleni agresszióért, amelyet Bassár el-Aszad kormányának megbuktatása után hajtott végre.
A szíriai polgárháború újbóli elmérgesedésével a szomszédos Izrael is felpörgette a katonai akcióit a káoszba süllyedő országban: ötven év után az IDF alakulatai kitörtek a Golán-fennsíkról, izraeli tankok gördültek át arab falvakon, mindennapossá váltak a légicsapások. Jeruzsálem számára egyszerre hatalmas lehetőség, illetve komoly veszély a szír diktátor bukása. Nézzük, miért durvult éppen most be Izrael.
Az Egyesült Államok új kormányzata mérlegeli az Irán elleni katonai fellépés lehetőségét, beleértve a megelőző légicsapásokat is. Donald Trump megválasztott elnök és csapata több opciót is vizsgál, köztük a diplomáciai megoldásokat és a katonai nyomásgyakorlást. A helyzetet bonyolítja Irán nukleáris programjának előrehaladott állapota és a régió geopolitikai helyzete - írta meg a Wall Street Journal.
A Reuters értesülései szerint a libanoni Hezbollah fegyveres csoport bejelentette, hogy minden erőjét kivonta Szíriából. Két libanoni biztonsági forrás is megerősítette, hogy a szervezet visszahívta csapatait, ahogy a lázadó frakciók egyre közelebb kerültek a szíriai fővároshoz, Damaszkuszhoz.
Az ENSZ nukleáris megfigyelőközpontjának vezetője, Rafael Grossi pénteken bejelentette, hogy Irán "drámai mértékben" felgyorsítja urándúsítási programját. A cél, hogy az urán tisztasága elérje a 60%-ot, ami már közel van a fegyverminőséget jelentő 90%-os szinthez. Ez a lépés tovább fokozza a nyugati országok aggodalmait Irán nukleáris programjával kapcsolatban - írja a Reuters.
Az Egyesült Államok a közelmúltban kiterjesztette az iráni olajat szállító tankhajók elleni szankciókat, ami jelentős fennakadásokat okozott az Irán és Kína közötti olajkereskedelemben. A szigorítások nyomán az iráni olaj áramlása csökkent, miközben az árak emelkedtek, különösen a kínai független finomítók számára, amelyek az iráni export 90%-át veszik fel.
Izrael súlyos károkat okozott egy iráni nukleáris kutatóközpontban az októberi, Irán elleni katonai csapás során – tudta meg az Axios izraeli hírszerzési forrásokból.
Irán ENSZ-nagykövetével egyeztetett Elon Musk techmilliárdos, aki várhatóan Donald Trump megválasztott elnök kabinetjébe is beül majd – írja a Newsweek.
Irán kész rendezni az atomprogramjával kapcsolatos vitákat, de nem hajlandó nyomás és megfélemlítés alatt tárgyalni - közölte az iráni külügyminiszter a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével csütörtökön tartott találkozóját követően.
Egy meg nem nevezett külföldi ország szerződést írt alá az orosz Roszoboronexporttal Szu-57-es lopakodó vadászbombázók beszerzéséről – írta meg a Militarnyij.
Az Egyesült Államok kormányának egy alkalmazottját titkos információk kiszivárogtatásával vádolják, amelyek Izrael Irán elleni támadási terveit érintették. A férfit Kambodzsában tartóztatták le, és hamarosan bíróság elé állítják - közölte az AP News.
Támadás alá került két amerikai hadihajó a Vörös-tengeren, emellett F-35C vadászbombázókkal bombázta az amerikai haderő Jemen területét – adja hírül az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) X-en.
Telefonon tartott megbeszélést egymással Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös és Maszúd Peszeskján iráni elnök. A két hatalom vezetője Szaúd-Arábia és Irán kapcsolatainak erősítéséről és egy lehetséges közös álláspont kialakításáról értekeztek Izrael tevékenysége ellen a Gázai övezetben valamint Libanonban.
Joe Biden elnöksége háborús konfliktusokkel és súlyos katonai incidensekkel terhelt időszak volt, hiszen Oroszország megpróbálta lerohanni Ukrajnát, a Hamász megtámadta Izraelt, ami regionális konfliktussá eszkalálódott (utóbbi kapcsán Amerika nyílt intervenciót is kezdett Jemenben), átvették a tálibok az uralmat Afganisztánban és számos kisebb konfliktus is kirobbant vagy fellángolt a világon. Donald Trump 2023 óta azzal kampányolt, hogy pillanatok alatt békét fog teremteni Ukrajnában és a Közel-Keleten, sőt, ha ő lett volna az elnök, eleve ki sem robbantak volna ezek a konfliktusok; arról azonban keveset tudni, hogy Trump pontosan hogy tervezi rendezni a már kirobbant háborúkat. Eljöhet a globális béke érája most, hogy Donald Trump lesz Amerika következő elnöke? Megvizsgáltuk a nagy kérdést, ami sokakat foglalkoztat.
Tegnap Oroszország sikeresen felbocsátott egy Szojuz-2.1 hordozórakétát, amely két nagyobb és 53 kisebb műholdat juttatott Föld körüli pályára, köztük két iráni gyártmányút. A Reuters most felvételeket közölt a hatalmas orosz rakéta indításáról.