Nem szabad feladni a tervszerű, higgadt és kiszámítható védekezést - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli interjújában a koronavírus járványról. A vírussal együtt kell élni mindaddig, amíg nincs vakcina.
A koronavírus-járvány alatt sem állt meg az élet a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nél: a Volánbusznál, a GYSEV-nél és több vidéki nagyvárosban vezették be a közlekedési mobiljegyet, amely ma már egy országos lefedettségű szolgáltatásnak számít. A MÁV csatlakozására már felkészültek, és az azonnali fizetés integrációját is megkezdték a rendszerhez. Veres Mihály, a társaság vezérigazgatója azt is elárulta lapunknak, új, a fenntartható, élhető várost támogató termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek.
Három nagybankot egy „szuperbankká” összerakni nem kis feladat, de 122 takarékszövetkezetet, 3 regionális és egy országos kereskedelmi bankot egyesíteni még nagyobb volt – mondja interjúnkban Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, akit ezúttal elsősorban a takarékszövetkezeti integráció folyamatának tanulságairól kérdeztünk. A "szuperbankkal" kapcsolatban felhívta a figyelmet: nagyon sok döntésnek kell megszületnie az előkészítés során, ezek meghozatala akár egy évbe is beletelhet, a sürgetés senkinek sem használ.
„Nem a háborút nyertük meg, hanem csak egy csatát”, ez szakaszgyőzelemnek számít, hiszen nincs vakcina, nem tudjuk beoltatni magunkat – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban ma reggel mondott interjújában Orbán Viktor a koronavírus-járvány kapcsán. A kormányfő erős figyelmeztetést küldött a nyaralásra készülő magyaroknak, mert úgy fogalmazott: „jól gondolja meg mindenki, hogy hova megy külföldre nyaralni” és gyakorlatilag inkább az itthoni, például balatoni nyaralást ajánlotta.
A koronavírus-válságban a fizetőképesség fenntartása a legelső lépés. Ha egy exportőrt segíteni, erősíteni tudunk, az indirekt módon, hullámszerűen kihat a lépcső alacsonyabb fokán álló szereplőkre is és így a teljes gazdaságra – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója, akit új állami hitel-, garancia- és hitelbiztosítási programjaikról kérdeztünk. Idei hitelkihelyezési tervét 150 milliárd forinttal növelte meg az EXIM a koronavírus-járvány miatt.
A bank indulásakor bankár barátaim finoman fogalmazva is minimum bátornak tartották a kizárólag digitális csatornákra épülő stratégiát, az elmúlt 10 év azonban azt bizonyította, hogy érdemes volt bátran, ugyanakkor megfontoltan dönteni – értékeli a Gránit Bank fennállásának első évtizedét Hegedüs Éva. A Gránit Bank elnök-vezérigazgatóját a szuperbankról szóló tervek és az állami kölcsöntőke-program mellett természetesen a koronavírus-járvány hatásairól, a bank stratégiájáról és digitális újdonságairól is megkérdeztük.
Gyökeres változásokat hozott a magyar biztosítók működésében a koronavírus-járvány, példátlan módon felgyorsítva a digitalizációt. A biztosítók egy része úgy tapasztalja, hogy ennek köszönhetően nem esett vissza náluk jelentősen az értékesítés. A jól teljesítők közé tartozik a Signal Iduna is, amelynek elnök-vezérigazgatóját, Csata Dénest a teljesen digitalizált biztosításkötésről és a társaság új, diverzifikált eszközalapjairól is kérdeztük.
Elsősorban nem kedvező kamatozásra, a kamatkockázatok fedezésére vagy hosszú távú beruházásösztönzésre, hanem az átmeneti időszak átvészelésére, a likviditás rövidtávú javítására van szükségük a magyar vállalatoknak, és ezt biztosítják az elindított állami programok – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Toldi Balázs, a Citi Magyarország kereskedelmi banki üzletágvezetője. A hitelpiac idei teljesítményét alapjaiban határozza meg, lesz-e második hulláma a koronavírusnak.
Igen alapos vizsgálati, egyeztetési és előkészítési időszak következik - mondta az MKB, a Takarék Csoport és a Budapest Bank összeolvasztásával kapcsolatos tervekről Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek.
A Fox Business Networkon adott interjút Donald Trump amerikai elnök, amelyben többek között arról beszélt, hogy nagyot csalódott Kínában, amiért nem volt képes megfékezni az új koronavírust, a világjárvány ezzel az USA és Kína közötti kereskedelmi megállapodásra is árnyékot vet – írja a Reuters.
Ma elindultak az MFB új hitelprogramjai a vállalatok számára a gazdaságvédelem és a gazdaság újraindítása jegyében. A meghirdetett 439 milliárd forintnyi hitel 2021 végéig fogyhat el, legalábbis ekkor lenne elégedett Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója. A bankvezér a Portfolio-nak nyilatkozva válaszolt a hitelprogramokkal kapcsolatos néhány kritikára is, emellett az EU-források jövőbeni elosztásáról is beszélt nekünk. Az új hitelprogramokról részletesen szó lesz online Hitelezés 2020 konferenciánk május 5-ei, keddi alkalmán, amely a kkv-hitelezés aktualitásairól szól, érdemes beregisztrálni az eseményre.
Sok területen átírta az adósságkezelési stratégiát a koronavírus-járvány miatti válság, azonban a hosszútávú célok nem változnak – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A szakember szerint a lakossági értékesítés a lezárások után szép lassan élénkülhet majd, a tavaly bevezetett szuperállampapír, a MÁP Plusz viszont valószínűleg akkor sem fogja a korábbi értékesítési számokat hozni.
A Microsoft alapítója többször megszólalt már a koronavírus kapcsán, a legutóbbi interjúban pedig arról beszélt, hogy szerinte az iskolák ősszel nyithatnak majd újra, valamint a távoktatás problémáiról is szót ejtett.
Hétfőn éjjel elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, a központi infrastruktúrát kiépítő és működtető Giro és az MNB is készen áll, a tesztek alapján a bankok is felkészültek az indulásra - árulta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója. A rendszerhez nemcsak bankok, hanem más cégek, például közműszolgáltatók is kapcsolódhatnak majd akár közvetlenül, akár a Giro adatfeldolgozási szolgáltatásán keresztül. Annak is látnák értelmét, hogy külföldi példákhoz hasonlóan egy egységes mobilfizetési megoldás jöjjön létre az azonnali rendszerre. Az éjszakai és a napközbeni átutalási rendszer sorsáról, a projekt költségeiről és a fintechek előtt nyitva álló lehetőségekről is kérdeztük a szakembert.
A MÁP+ vonzó befektetés, és hatalmas elszívó hatást gyakorol a biztosítási piacra, egy ilyen magas hozamszintet a kapcsolódó kockázatok vállalása nélkül elérni komoly kihívás – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Alexander Protsenko, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója. Készül a biztosító saját minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítása bevezetésére, de nem értenek egyet az MNB-vel abban, hogy ne lenne kellően kompetitív a piac. Az egészség- és gépjárműbiztosításokról, valamint a digitális újdonságokról is kérdeztük emellett a biztosítóvezért, aki jövő csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciánkon is beszélni fog.
Lassuló, de intenzív növekedésre számít idén a vállalati hitelezés területén Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese, akit az autóipar és az ingatlanszektor nehézségei mellett a Növekedési Kötvényprogram és az NHP fix hatásairól, sőt a kamatemelkedés és a forintgyengülés hatásairól is megkérdeztünk interjúnkban.
Következetes, ciklusokon átívelő állami vagyongyarapítást hajt végre a kormány – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter sok más mellett a Magyar Posta és a tömegközlekedési cégek jövőjéről, illetve a Mátrai Erőművel és a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos kormányzati álláspontról is részletekbe menően beszélt nekünk. Megkérdeztük azt is, meddig és mi alapján választják ki a Budapest Bank új tulajdonosát.
Sok kicsi ország egyedül nem képes arra, hogy felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, ezért a szorosabb európai integráció felé kell elmozdulni, de a föderális Európa még egy emberöltő távlatában sem reális – hangsúlyozta a Portfolio 20 éves kitekintő interjúsorozatának újabb felvonásában Darvas Zsolt. A világhírű brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója és a Corvinus Egyetem munkatársa szerint 2040-re már szinte az összes uniós tagország az eurózóna tagja lehet, és akár újra visszaléphetnek az EU-ba a britek is. Ha viszont Magyarország kilépne az EU-ból, akkor a Huxitnek súlyos gazdasági következményei lennének: „az ide települt vállalatok jelentős részének elvándorlásával járna, komoly gazdasági visszaesést és munkanélküliség emelkedést okozva”. Darvas számos témában megosztotta gondolatait és kutatási tapasztalatait, így az olasz gazdaság szenvedéséről, a kereskedelmi háború kifutásáról, a kelet-közép-európai felzárkózás lehetőségeiről és arról is, hogy személy szerint mit tart a legsúlyosabb világszintű problémának.
A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és „egyelőre nem is terveznek változtatást” a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?