Közzétették az előzetes euróövezeti októberi inflációt pénteken, az áremelkedés messze meghaladta az elemzői várakozásokat, és tovább gyorsult a szeptemberi szintről. A GDP-adatot is közzétették, a vártnál nagyobb mértékben nőtt az eurózóna gazdasága a harmadik negyedévben, így egyelőre a stagflációs félelmek alaptalanok.
Lengyelországban gyorsult a fogyasztói árak emelkedése októberben éves és havi összevetésben egyaránt. Az éves áremelkedés üteme majdnem 7%-ra gyorsult.
Közzétették a tagállami statisztikai hivatalok Németországban és Olaszországban a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A német gazdaság növekedése gyorsult a harmadik negyedévben, de így is jócskán elmarad az elemzői várakozásoktól. Olaszországban eltérő dinamikát látunk: enyhén lassult a teljesítmény, de ezzel is bőven pozitív meglepetést okozott.
Jelentősen emelkedtek a magyar hosszú hozamok az elmúlt egy hónapban, a tízéves referenciaérték majdnem pont három éve volt utoljára ilyen magas. Látszólag a rekordgyenge szint felé közelítő forint és a többéves csúcson lévő infláció mellett kezdhetünk aggódni a finanszírozás miatt is, azonban ezen a piacon egyelőre nem látni jelentős magyar specifikus tényezőket beárazódni, szinte kizárólag a globális hangulat hajtja fel a hozamokat.
Ma közzétette az Európai Központi Bank októberi kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank ezúttal sem változtatott a kamatokon. Meglepetés viszont, hogy az EKB a negyedik negyedévre tovább csökkenti a pandémiás eszközvásárlási program havi keretösszegét. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón ismét elmondta, hogy a jegybank szerint a magas infláció átmeneti lesz, a következő év során mérséklődhet. Nem változott a jegybank előretekintő iránymutatása sem, és az EKB elnöke ismét kiállt korábbi állítása mellett, mely szerint a piaci várakozások a 2022-es kamatemelésről nincsenek összhangban a jegybank várakozásával. Lagarde szerint bár lassul a gazdaság, stagflációtól nem kell tartanunk.
Annak ellenére sem fog emelkedni a minimálnyugdíj, hogy a magas infláció egyre nehezebb körülményeket idéz elő, a koronavírus alatt elhunyt nyugdíjasok 80 százaléka pedig a 150 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapók köréből került ki.
A spanyol fogyasztói árindex mai közlése után nőtt az esély rá, hogy az októberi eurózóna infláció messze túlszárnyalja a várakozásokat, a német index viszont megnyugvást hozhat, ugyanis csak minimális mértékben tért el a várakozásoktól.
Történelmi csúcs közelébe javult az euróövezet gazdasági hangulatindexe októberben a szakértők álta várt romlás helyett, miközben rekordszintre nőttek az inflációs várakozások.
Elszállt a spanyol infláció októberben, a fogyasztói árindex 1%-ponttal haladta meg az elemzői várakozásokat. Az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának inflációs folyamata kedvezőtlen képet fest az eurózóna átlagos inflációs kilátásairól.
Nem változtatott monetáris politikáján a japán jegybank, de rontott idei GDP-növekedési előrejelzésén - írja az MTI. Az idei növekedési előrejelzését viszont lefelé módosította a jegybank.
Ma tartja októberi kamatdöntő ülését az EKB. Az ülés után szinte biztosan nem hallunk nagy bejelentést, a jegybank ugyanis decemberre ígérte a fontos döntések meghozatalát, ennek ellenére a piac részéről nagy várakozás övezi a mai eseményt. A legutóbbi ülés óta az energiaárak elszálltak, az infláció 13 éves csúcsra ugrott, a gazdaság lassul, költekezéspárti kormány alakul Németországban, a járvánnyal kapcsolatos kockázatok nőnek. Egyszerre vannak jelen olyan tényezők, amelyek a korábbinál szigorúbb EKB-s előretekintő iránymutatást vetítenek előre, és olyanok, amelyek indokolttá teszik a laza hangnem fenntartását. A Kormányzótanácsban látszólag nőtt a megosztottság (egy tag le is mondott, a találgatások szerint épp különvéleménye miatt), így leginkább arra kell ma figyelni, hogy Lagarde üzenete során hogyan egyensúlyozik a héják és a galambok elvárása közt.
Pozitív lett a brit Munkáspárt elnökének koronavírus-tesztje, ezért a miniszterelnöki kérdések (PMQs) során a korábbi miniszterelnök-jelölt, Ed Miliband helyettesítette Keir Starmert.
A koronavírus-válság magas inflációba torkollott a világban és Magyarországon is. Úgy tűnik, a világ túlreagálta a krízist, és a gazdaságpolitikák túlstimulálták a gazdaságokat. Eközben a kínálati jellegű tényezők további áremeléseket okoznak. Idehaza a jegybank kamatemelésekkel reagált az egyre növekvő inflációs kockázatokra, ám ennek egyelőre nincs érdemi hatása, sőt: a forint történelmi mélypontja közelében tartózkodik. Hogyan értelmezhetjük a gazdasági mozgásokat és a hazai jegybanki politika reakcióit? Erről beszélgettünk Beke Károllyal és Madár Istvánnal, a Portfolio elemzőivel.
Korábban nem tapasztaltunk még ilyen válságot, amikor a konténerek elfogytak, a szállítási árak és az energiaárak pedig kilőttek az égbe – mondta a Portfolionak a múlt heti Budapest Economic Forum után adott videointerjúban Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank teljesen helyesen kezdett harcot az infláció ellen, ugyanis jelenleg nem engedheti meg magának, hogy magasan ragadjon az áremelkedési ütem.
Felfelé módosította az inflációs előrejelzését a Goldman Sachs amerikai pénzintézet, a várakozásuk szerint még jövő év végén is a jegybanki cél feletti inflációt láthatunk. Az év második felétől ugyanakkor jelentős lassulást láthatunk majd az áremelkedésben.
Csökkent a világ acéltermelése szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) szerint.
Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők.