A következő években tovább folytatódhat az elektromos autók, e-töltők, klímaberendezések és egyéb hőszivattyúk, valamint a háztartási méretű napelemes rendszerek hazai elterjedése, de ennek sebessége nagyban függ az elérhető támogatásoktól - áll az új hálózatfejlesztési terv prognózisaiban.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Már 2027-től betiltja a gázfűtés alkalmazását az új építésű otthonokban, ezzel ösztönözve az elektromos hőszivattyúk vagy egyéb alternatív fűtési rendszerek alkalmazását a brit kormány. A világ több országában, valamint az Európai Unióban is hasonló lépéseket terveznek, a brit szabályozás pedig megnyithatja az utat a további betiltások előtt.
Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
Az Európai Unió energiaátállási törekvéseiben a hőszivattyúk központi szerepet játszanak az épületszektor szén-dioxid-mentesítéséhez, de elterjedésüket számos akadály hátráltatja, például a munkaerőhiány és az eltérő nemzeti szabályozások. Az Eurofound három kulcsfontosságú megoldást javasol az elterjedésük ösztönzésére: növelni kell az állami támogatásokat, módosítani az áram- és gázárak szabályozását a megtérülés javítása érdekében, valamint fel kell gyorsítani az olaj- és gázkazánok betiltását vagy fokozatos kivonását.
A hőszivattyúk elterjedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, ami nem csoda: az idén nyáron életbe lépett, minden eddiginél szigorúbb, új építésű ingatlanokra vonatkozó épületenergetikai szabályoknak szinte már csak ezzel a technológiával lehet megfelelni. A felújítások esetén is optimális választás lehet. Bár bekerülési költsége magasabb, mint egy kondenzációs kazáné, üzemeltetése jelentősen olcsóbb, hiszen a környezet hőenergiáját is hasznosítja hűtésre-fűtésre, a működéséhez szükséges elektromos áram érkezhet napelemből, de H tarifás hálózati energia is igényelhető. Az Immergas szakértője szerint összességében a technológiával önmagában is könnyedén elérhető az elvárt 30%-os energiamegtakarítás. A beruházási költségeket az Otthonfelújítási Programban jelentősen lehet csökkenteni, amire bátran lehet még jelentkezni, eddig csupán a befogadható pályázatok 10 százalékát adták be. Magyarország egyelőre jelentősen el van maradva a működő hőszivattyúk számában, de tavaly már 32%-os volt a bővülés, a támogatásoknak köszönhetően pedig még inkább felgyorsulhat a folyamat.
Tavaly hozzávetőleg annyi hőszivattyút értékesítettek Magyarországon, mint a nem sokkal több, mint feleakkora lakosságú Szlovákiában, míg a hasonló lélekszámú Csehországban körülbelül négy és félszer, a hazánknál közel négyszer népesebb Lengyelországban pedig több, mint tízszer annyi ilyen berendezést adtak el, és az eddig összesen telepített állomány is jóval nagyobb az említett országokban. Pedig igény lenne rá itthon is; kutatások szerint a gázzal fűtők mintegy fele váltana hőszivattyúra.
Közös állásfoglalásában 15 uniós ország szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az energiafüggetlenség növelése és az éghajlati célok elérése érdekében helyezze előtérbe a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését. Az országok arra kérték a Bizottságot, hogy tegye közzé a hőszivattyúk támogatására vonatkozó cselekvési tervet, és vizsgálja felül a 2016-os uniós fűtési és hűtési stratégiát a közelgő 2040-es éghajlatvédelmi célokkal összhangban. Tavaly az Európai Bizottság már döntött arról, hogy betiltja az új olaj- és gázkazánok telepítését, helyette pedig a hőszivattyúk beépítését segíti.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a hűtőszekrényekben, légkondicionálókban, hőszivattyúkban, illetve tűzvédelemben használt fluortartalmú gázok, az úgynevezett F-gázok és más ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentését célzó jogszabályokat - tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.
Napjainkra nem csak Magyarországon, de Európa és a világ más országaiban is a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének lassúsága vált a zöld energiaátállás fő akadályává. A beruházások elégtelensége miatt sok országban a hálózat már képtelen megfelelni az új naperőművek, elektromos töltők vagy hőszivattyúk telepítésére vonatkozó igényeknek, sőt, előfordul, hogy a már működő felhasználói berendezésekre is korlátozásokat vezetnek be az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
17 hónap után novemberben véget ért a magyarországi áramfogyasztás visszaesése éves összevetésben, és ismét nőtt a bruttó felhasználás a villamosenergia-rendszerben tavaly novemberhez képest. Csak a rendszerváltás után esett hosszabban a felhasználás.
Felmérést végzett négy közép-európai országban a GfK a fűtési, hűtési, szellőztetési, légtisztítási és kereskedelmi hűtési megoldásokat gyártó és forgalmazó Daikin megbízásából. A kutatás arra volt kíváncsi, hogy milyen fűtési rendszereket használnak ma az ingatlantulajdonosok, illetve mikor és milyen megoldásra cserélnék le fűtésüket. Minden második magyar válaszadó új fűtési megoldást tervez vásárolni, akik közel fele hőszivattyús rendszerre váltana.
A tavalyi telet sikerült átvészelnie a háztartások többségének az enyhébb téli időjárásnak köszönhetően, benne maradva a rezsicsökkenetés által védett kedvezményezett körben. Azonban sokaknak ez nem sikerült, mert a fűtési rendszerek jelentős része nem tudja biztosítani a gazdaságos üzemeltetést. A tavalyi év tapasztalatai alapján azok járhatnak legjobban, akik meg tudják oldani a megújuló energiák alkalmazását, ötvözve a gáz alapú fűtéssel, ami alapesetben egy gázkazánt és egy hőszivattyú kombinációját, úgynevezett hibrid rendszert jelent.
Kezdetét vette a fűtési szezon, ezzel együtt elindult az időszakosan elérhető, speciális kedvezményes áramdíjszabás időszaka is - írja az Infostart.
Az év eddigi legnagyobb magyarországi ipariingatlan-tranzakcióját zárta a Colliers, melynek során a svéd Qvantum hőszivattyúgyártó megvásárolt egy közel 68 ezer négyzetméteres nyíregyházi gyártóüzemet az Electrolux Csoporttól.
Az amerikai kormány jelentős szigorítást tervez a lakossági gázkazánok és villanybojlerek felhasználásában a klímavédelem jegyében - az erről szóló tervezet szombaton jelent meg az amerikai sajtóban.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az infláció ellen harcolna a kormány.
A 21. század új sikerszakmája.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
