A Pentagon szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Oroszország atomfegyvert akarna bevetni Ukrajnában, azt követően sem, hogy kedden megváltoztatták a nukleáris doktrínát – írja a The Kyiv Independent.
A Reuters hírügynökség exkluzív információkat szerzett arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen feltételekkel lenne hajlandó tárgyalni Donald Trumppal egy esetleges ukrajnai tűzszünetről. Az orosz vezető nyitott a megbeszélésekre, de ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási terveiről, és nem hajlandó jelentős területi engedményekre. A hírügynökség öt, a Kreml gondolkodását ismerő forrásra hivatkozva számolt be a részletekről.
Ukrán katonai csapás érte az oroszországi Belgorod megyében működő EFKO vállalat élelmiszergyártó üzemét – jelentette ki Andrij Kovalenkó, az ukrán Dezinformáció Ellenes Nemzetbiztonsági és Védelmi Központ vezetője.
Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta gyalogsági aknák szállítását Ukrajnának – mondta egy amerikai tisztviselő a Reutersnek.
A Kreml és a Fehér Ház közötti különleges forródrót jelenleg nincs használatban, miközben az Oroszország és a Nyugat közötti feszültség évtizedek óta nem látott mértékben fokozódik - számolt be a Reuters. A nukleáris kockázatok növekedése mellett Ukrajna amerikai gyártmányú fegyverekkel mért csapást orosz területre, ami tovább élezi a helyzetet.
Átmenetileg bezár a kijevi amerikai nagykövetség, miután jelentős orosz légitámadás veszélyéről kaptak különleges információt – írja a Sky News.
Több orosz portál és Telegram-csatorna is beszámolt arról, hogy rakétacsapás történt a brjanszki területen található Karacsev közelében, a 67-es sorszámú lőszerraktár ellen. A feltételezések megoszlanak arról, hogy drón- vagy ATACMS/Storm Shadow segítségével hajtották végre a támadást. Vlagyimir Putyin orosz elnök november 19-én jóváhagyta az Oroszország nukleáris elrettentésre vonatkozó változtatásokat. A döntésre éppen azt követően került sor, hogy Washington engedélyezte az ukránok számára, hogy ATACMS-rakétákkal csapjanak le bizonyos oroszországi célpontokra – közölte az orosz Gazeta. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legújabb híreivel.
Nagy hatótávolságú katonai drónokkal támadta az ukrán haderő Oroszország Voronyezs régióját – írta meg a TASZSZ hírügynökség.
Az orosz vezetés hosszú távon gondolkodik és az összképet nézni, nem fogja kirobbantani a harmadik világháborút azért, mert szétrobbantott Ukrajna egy lőszerraktárat – mondta el Roman Skurlatov ezredes, a moszkvai légvédelem volt parancsnoka az MK.ru-nak. Hozzátette: az ATACMS-támadást ettől függetlenül nem hagyhatja katonai válaszcsapás nélkül.
Oroszország nem volt a létét fenyegető veszélyben, ezért nem használt eddig az ukrajnai háborúban atomfegyvert – magyarázták orosz szakértők az MK.ru-nak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra utasította az ukrán hadiipari komplexumot, hogy a jövő évben legalább háromezer manőverező robotrepülőgépet és drónrakétát, valamint 30 ezer nagy hatótávolságú drónt állítson elő. Ezt az államfő kedden, az Ukrajna elleni orosz háború ezredik napján elmondott parlamenti beszédében hozta nyilvánosságra.
Kemény kritikát kapott Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől az Európai Parlament előtt tartott beszédében - jelentette a Politico.
Itt vannak a Maxar műholdfelvételei az Oroszországban zajló, Szovjetunió megszűnése óta nem látott fegyverprogramról.
Az orosz kormány bejelentette, hogy megkezdte a "KUB-M" névre keresztelt mobil óvóhelyek sorozatgyártását, amelyek akár 48 órán át képesek védelmet nyújtani különböző veszélyhelyzetekben, beleértve a hagyományos és nukleáris fegyverek által okozott fenyegetéseket - számolt be a Reuters.
Megszületett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársai és az ukrán hatóságok között a megállapodás arról, hogy újabb 1,1 milliárd dollár hitelrészletet kiutalhat a nemzetközi szervezet a tavaly létrehozott 16 milliárdos csomagból, és így a folyósított pénzösszeg már 9,8 milliárd dollárra emelkedhet – jelezte kedden az IMF. A végső döntést az igazgatótanács hozza meg a következő hetekben.
Oroszország atomfegyverei elrettentésre valók, Moszkva álláspontja továbbra is az, hogy a nukleáris háborút el kell kerülni – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma Brazíliában.
Oroszország azért nem fejezte még be a „különleges műveletet” (vagyis az Ukrajna elleni inváziót), mert a NATO is a konfliktus részesévé vált – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Régóta komoly fejtörést okoz Ukrajnában, hogy Volodimir Zelenszkij elnöki hivatása lejárt volna 2024 tavaszán, ezért sokan új választásokat követelnek. Most kiderült, hogy mikor fogják ezt megrendezni az országban.
A Kreml éppen hatalmas botrányt kavar abból, hogy az ukrán haderő elkezdett amerikai ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszereket használni területük ellen, pedig aligha lesz ennek jelentős hatása a háború menetére nézve. Egyrészt hiába hívják „ballisztikus rakétának,” egy ATACMS-rendszer távolról sem összehasonlítható például egy Minuteman rakétával, és nem is tud eltalálni olyan célpontokat, melyek elérésére Ukrajna nem volt eddig képes saját fejlesztésű fegyvereivel. De mégis mit tud egy ATACMS-rendszer és miért van körülötte most ekkora diplomáciai balhé? Nézzük meg.
Közzétette a napi jelentését az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet, amelyben kitértek arra, hogy Oroszország megpróbálja meggyőzni az Egyesült Államokat az ATACMS-rakéták bevetéséről szóló döntésük visszavonásáról.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
