Sok vezető az online stratégiai és szerepjátékokat komolytalan tevékenységnek tekinti, amelyek csak ártanak a személyiségnek, a munkahelyen pedig a fegyelemnek és a termelékenységnek. A kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy a játékok olyan kognitív, szociális és érzelmi készségeket fejlesztenek, amelyek igenis fontosak a szervezeti siker szempontjából.
A német üzleti körökben egyre többen adnak hangot elégedetlenségüknek azzal kapcsolatban, hogy szerintük a betegszabadságra vonatkozó jelenlegi szabályozás (miszerint a dolgozók évi hat hetet vehetnek ki ilyen módon a fizetésük 100%-os folyósítása mellett) túlságosan bőkezű, visszaélésekre adhat lehetőséget, ami az ország jelenlegi helyzetében súlyos terhet ró a cégekre. Legutóbb az Allianz vezére azzal az ötlettel állt elő, hogy a betegség első napjára ne járjon fizetés, mint ahogy az egyes országokra jellemző. Nagy-Britanniában is ez utóbbi szigorúbb szabály érvényes, azonban az új munkáspárti kormány most éppen azt tervezi, hogy az eddigi negyedik nap helyett már a betegség első napjától biztosítaná a juttatást.
Igazi aknamezővé válhat az év végi céges party, ha az ember nem megfelelően felöltözve jelenik meg, esetleg túl sokat iszik, ezért személyeskedésbe torkolló vitába bocsátkozik a kollégáival, netán összegabalyodik a főnökével. Hogyan kerülhetők el a buktatók? Hogyan őrizzük meg professzionális mivoltunkat egy kötetlen eseményen?
Az év vége a számvetés, a lezárás, ugyanakkor az előretekintés időszaka. A vezetők számára a kettős szerepvállalás – a formális feladatok elvégzése és az informális kapcsolatok ápolása is – kulcsfontosságú. A jól szervezett év végi tevékenységek nemcsak a cég működésére, de a munkavállalók elégedettségére is pozitív hatással lesznek.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Világszerte nagy számban lepik el a toborzók világát a közeljövőben az avatárok, interjúszimulátorok, VR-megoldások. Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az állásinterjúkat és milyen kockázatokkal néznek szembe a szereplők?
Miközben a férfiak szinte soha nem kapják meg, hogy túl fiatalok vagy túl öregek a munkájukhoz, a nők eközben túl fiatalok, túl idősek vagy éppen gyermekvállalás előtt/közben/után vannak. Mindegyikből csak hátrányuk származik.
Soha nem látott sebességgel következnek be a munka világának változásai, miközben a technológiai innovációk, a munkaerőpiaci elvárások és a globális kihívások folyamatosan formálják a HR szerepét. Milyen trendek uralják majd a humánerőforrás-menedzsment világát 2025-ben?
Azt is gondolhatnánk, hogy a munkamánia előreviszi az embert a karrierépítés során. Ezzel szemben a valóság az, hogy ez egy olyan függőség, ami inkább felemészt, mintsem felemel. Egy betegség, amit sajnos nem vesznek elég komolyan. A hátterében nem csupán különböző szükségletek, motivációk, elvárások, személyiségjegyek lehetnek, hanem olyan egzisztenciális, a létezésünkkel kapcsolatos kérdések is, melyek megválaszolása mindannyiunk számára komoly kihívást jelenthet.
A HR-folyamatok szerepe egyre inkább stratégiai szintre emelkedik a cégek számára azáltal, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon a munkavállalók megtartása és motiválása növekvő kihívást jelent – hangzott el az RSM Hungary "A legnagyobb probléma az ember? HR és Bérszámfejtés 2025" című webináriumán, amelyen a HR-tevékenységekhez szorosan kapcsolódó bérszámfejtés kiszervezésének lehetséges előnyeiről is szó esett.
A mai munkaerőpiac sajátosságai teljesen más hozzáállást, sokkal nagyobb rugalmasságot követelnek meg a cégektől, és természetesen a munkavállalóktól is, mint korábban. Nincs mese, aki ezeknek az új feltételeknek nem tud eleget tenni, elbukik. Az tud most talpon maradni, aki átlátja a társadalmi, gazdasági folyamatokat, és hatékony válaszokat ad ezekre bármilyen vállalati környezetben.
Az elismerés hiánya a harmadik leggyakoribb ok, amiért az emberek felmondanak a munkahelyükön, mégsem helyezünk rá kellő hangsúlyt. Cikkünkben a pszichológia szemüvegén keresztül a következő kérdésekre keressük a választ: Miért vágyunk az elismerésre? Miért fontos, hogy a munkáltató és a felettesek elismerjék az alkalmazottak munkáját? Milyen lehetőségeink vannak az elismerés gyakorlására?
Ikonikus cégvezetők szerint a munka és a magánélet egyensúlya nem megteremthető abban a formában, ahogy arra manapság sok vállalatnál törekszenek. Úgy vélik, a siker kulcsa a bejárás, sőt, van olyan cégvezér, aki a napi 12 órás műszakokban hisz.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a vállalatirányítást, de hiányzik belőle az az intuíció, ami a megjósolhatatlan események kezeléséhez szükséges. A vezérigazgatók leváltása helyett az AI így inkább kiegészíti majd az emberek munkáját, mintsem elveszi azt.
A home office mellett a feladatok sokszínűsége, értelme és fejlődésre képes vezetők is kellenek ahhoz, hogy egy munkavállaló igazán elégedett, sőt, boldog legyen. De miért éri meg erre törekedniük a munkahelyeknek? Megéri-e egyáltalán?
Világszerte változatos módszerekkel vágják vissza a távmunkával töltött napokat és órákat a cégek. Vannak, akik monitorozzák, honnan dolgoznak a kollégák, mások pedig nemes egyszerűséggel teljesen betiltják a home office-t. Miért fordult visszájára a koronavírus-járvány alatt oly sikeresnek tűnő trend, amely szabad kezet, időt és teret adott a munkatársaknak?
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
