Az elismerés hiánya a harmadik leggyakoribb ok, amiért az emberek felmondanak a munkahelyükön, mégsem helyezünk rá kellő hangsúlyt. Cikkünkben a pszichológia szemüvegén keresztül a következő kérdésekre keressük a választ: Miért vágyunk az elismerésre? Miért fontos, hogy a munkáltató és a felettesek elismerjék az alkalmazottak munkáját? Milyen lehetőségeink vannak az elismerés gyakorlására?
Ikonikus cégvezetők szerint a munka és a magánélet egyensúlya nem megteremthető abban a formában, ahogy arra manapság sok vállalatnál törekszenek. Úgy vélik, a siker kulcsa a bejárás, sőt, van olyan cégvezér, aki a napi 12 órás műszakokban hisz.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a vállalatirányítást, de hiányzik belőle az az intuíció, ami a megjósolhatatlan események kezeléséhez szükséges. A vezérigazgatók leváltása helyett az AI így inkább kiegészíti majd az emberek munkáját, mintsem elveszi azt.
A home office mellett a feladatok sokszínűsége, értelme és fejlődésre képes vezetők is kellenek ahhoz, hogy egy munkavállaló igazán elégedett, sőt, boldog legyen. De miért éri meg erre törekedniük a munkahelyeknek? Megéri-e egyáltalán?
Világszerte változatos módszerekkel vágják vissza a távmunkával töltött napokat és órákat a cégek. Vannak, akik monitorozzák, honnan dolgoznak a kollégák, mások pedig nemes egyszerűséggel teljesen betiltják a home office-t. Miért fordult visszájára a koronavírus-járvány alatt oly sikeresnek tűnő trend, amely szabad kezet, időt és teret adott a munkatársaknak?
Akár mediátorra is szükség lehet a dohányzók és nemdohányzók összebékítéséhez egy munkahelyen. Hogyan oldható fel az a konfliktus, hogy a dohányzók gyakrabban mennek ki szünetre, és megsértik a nemdohányzók egészséges munkahelyhez való jogát?
Potenciális konfliktusforrás a vállalatoknál a szabadúszók (freelancerek) foglalkoztatása, hiszen ők merőben más szabályok szerint működnek, mint az alkalmazottak. Mi kell ahhoz, hogy húzómotorként és ne kerékkötőkként tekintsenek rájuk a kollégák és a cégvezetők?
A passzív-agresszív, a nárcisztikus, a mikromenedzser, a szélsőséges perfekcionista és a káoszkapitány – összegyűjtöttük az alkalmatlan vezetők leggyakoribb típusait. Óriási károkat okoznak mindenkinek.
Kriptobányászok, influenszerek, AI-lektorok és a platformgazdaság (gig economy) munkavállalói – a digitális forradalom, a koronavírus-járvány és a mesterséges intelligencia boomja nyomán gombamód szaporodnak az új foglalkoztatási formák. A fizetések is olyan online platformokon áramlanak, amelyekre a hatóságok zömének nincs rálátása. Összegyűjtöttük, hogy kik, hogyan dolgoznak ebben az új világban, és milyen veszélyekkel néznek szembe.
Nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak is egyre nagyobb kihívás megküzdeni a munkahelyi kiégéssel. Felgyorsult körülöttünk a világ, rengeteg inger ér bennünket – nem csoda, hogy néha ránk telepszik a stressz, hiszen nehéz tartani a lépést és megfelelni az elvárásoknak, jól teljesíteni a munkában is nap mint nap. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy mit tehet maga a munkavállaló a kiégés megelőzése és kezelése érdekében. Most lássuk, vezetőként mit kezdjünk azzal, ha valamelyik kollégát utolérte a munkastressz.
Facebook-blokkoló, diktálószoftver, váltott műszak apával, a hagyományos munkaidő elengedése, feloldozás a lelkiismeret-furdalás alól? Számtalan módszer segíthetné a kisgyermekesek visszatérését a munkába, de a cégek nem túl nyitottak a Portfolio-nak nyilatkozó szakértő szerint. Mutatunk pár trükköt, amivel a kisgyermekes anyák visszatérhetnek a munka világába.
A brandjükre különösen ügyelő vállalatok gyakran büszkén hirdetik a nemek közti egyenlőséget a vezetői csapatban, miközben az eredmények sokszor köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit valójában e téren célul tűztek ki. Sőt, világszerte egyre több cégen belül nyílnak frontok a befogadó kultúra ellen, mert a fehér férfiak diszkriminálva érzik magukat.
A toborzási folyamatok zökkenőmentesítésében, de a piaci rések azonosításában is kitűnő szolgálatot tesz majd a mesterséges intelligencia. Összegyűjtöttük, hogy jelenlegi tudásunk szerint mi mindenben változtatja meg a munkahelyeket, és hogyan befolyásolja a fizetések szintjének alakulását.
Korosztálytól függetlenül egyre gyakoribb jelenségnek számít a munkahelyi stressz és kiégés, ami nem csupán egyéni szinten okoz nehézségeket, de a munkáltatókat is jelentős kihívás elé állítja az ebből adódó munka- és teljesítménycsökkenés miatt. A kiégés igen összetett probléma, melynek kialakulásában és kimenetelében bizonyos szempontból a munkavállalónak és a munkáltatónak is nagy szerepe van. Ezt a felelősséget felismerni és vállalni nem könnyű feladat. Honnan ismerhetjük fel a jeleket, és mit tehetünk a kiégés megelőzése, kezelése érdekében?
Ironikus, de az, hogy bizonyos szakmák képviselőit heroizálja a társadalom, oda vezet, hogy ezek az emberek sokkal kevesebbet keresnek, és az átlagosnál is jobban kizsákmányolják őket.
Komoly jelentősége van a nyári szezonban a hatékony, koncentrált munkavégzésnek, hiszen ilyenkor az ember sokkal hajlamosabb elkalandozni, ráadásul a kollégák egy (nagy) része jól megérdemelt szabadságát tölti. A klímaváltozás az alvásminőséget is alapvetően befolyásolja, ami kedvezőtlen hatással van a dolgozókra, így nagy feladat hárul a menedzserekre. A vezetőknek azonban számos lehetőségük van arra, hogy a kritikus hónapok átvészelését segítsék. Ha rugalmatlanok, akkor viszont meg is tudják nehezíteni ezt az időszakot.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
