Világszerte nagy számban lepik el a toborzók világát a közeljövőben az avatárok, interjúszimulátorok, VR-megoldások. Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az állásinterjúkat és milyen kockázatokkal néznek szembe a szereplők?
Miközben a férfiak szinte soha nem kapják meg, hogy túl fiatalok vagy túl öregek a munkájukhoz, a nők eközben túl fiatalok, túl idősek vagy éppen gyermekvállalás előtt/közben/után vannak. Mindegyikből csak hátrányuk származik.
Soha nem látott sebességgel következnek be a munka világának változásai, miközben a technológiai innovációk, a munkaerőpiaci elvárások és a globális kihívások folyamatosan formálják a HR szerepét. Milyen trendek uralják majd a humánerőforrás-menedzsment világát 2025-ben?
Azt is gondolhatnánk, hogy a munkamánia előreviszi az embert a karrierépítés során. Ezzel szemben a valóság az, hogy ez egy olyan függőség, ami inkább felemészt, mintsem felemel. Egy betegség, amit sajnos nem vesznek elég komolyan. A hátterében nem csupán különböző szükségletek, motivációk, elvárások, személyiségjegyek lehetnek, hanem olyan egzisztenciális, a létezésünkkel kapcsolatos kérdések is, melyek megválaszolása mindannyiunk számára komoly kihívást jelenthet.
A HR-folyamatok szerepe egyre inkább stratégiai szintre emelkedik a cégek számára azáltal, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon a munkavállalók megtartása és motiválása növekvő kihívást jelent – hangzott el az RSM Hungary "A legnagyobb probléma az ember? HR és Bérszámfejtés 2025" című webináriumán, amelyen a HR-tevékenységekhez szorosan kapcsolódó bérszámfejtés kiszervezésének lehetséges előnyeiről is szó esett.
A mai munkaerőpiac sajátosságai teljesen más hozzáállást, sokkal nagyobb rugalmasságot követelnek meg a cégektől, és természetesen a munkavállalóktól is, mint korábban. Nincs mese, aki ezeknek az új feltételeknek nem tud eleget tenni, elbukik. Az tud most talpon maradni, aki átlátja a társadalmi, gazdasági folyamatokat, és hatékony válaszokat ad ezekre bármilyen vállalati környezetben.
Az elismerés hiánya a harmadik leggyakoribb ok, amiért az emberek felmondanak a munkahelyükön, mégsem helyezünk rá kellő hangsúlyt. Cikkünkben a pszichológia szemüvegén keresztül a következő kérdésekre keressük a választ: Miért vágyunk az elismerésre? Miért fontos, hogy a munkáltató és a felettesek elismerjék az alkalmazottak munkáját? Milyen lehetőségeink vannak az elismerés gyakorlására?
Ikonikus cégvezetők szerint a munka és a magánélet egyensúlya nem megteremthető abban a formában, ahogy arra manapság sok vállalatnál törekszenek. Úgy vélik, a siker kulcsa a bejárás, sőt, van olyan cégvezér, aki a napi 12 órás műszakokban hisz.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a vállalatirányítást, de hiányzik belőle az az intuíció, ami a megjósolhatatlan események kezeléséhez szükséges. A vezérigazgatók leváltása helyett az AI így inkább kiegészíti majd az emberek munkáját, mintsem elveszi azt.
A home office mellett a feladatok sokszínűsége, értelme és fejlődésre képes vezetők is kellenek ahhoz, hogy egy munkavállaló igazán elégedett, sőt, boldog legyen. De miért éri meg erre törekedniük a munkahelyeknek? Megéri-e egyáltalán?
Világszerte változatos módszerekkel vágják vissza a távmunkával töltött napokat és órákat a cégek. Vannak, akik monitorozzák, honnan dolgoznak a kollégák, mások pedig nemes egyszerűséggel teljesen betiltják a home office-t. Miért fordult visszájára a koronavírus-járvány alatt oly sikeresnek tűnő trend, amely szabad kezet, időt és teret adott a munkatársaknak?
Akár mediátorra is szükség lehet a dohányzók és nemdohányzók összebékítéséhez egy munkahelyen. Hogyan oldható fel az a konfliktus, hogy a dohányzók gyakrabban mennek ki szünetre, és megsértik a nemdohányzók egészséges munkahelyhez való jogát?
Potenciális konfliktusforrás a vállalatoknál a szabadúszók (freelancerek) foglalkoztatása, hiszen ők merőben más szabályok szerint működnek, mint az alkalmazottak. Mi kell ahhoz, hogy húzómotorként és ne kerékkötőkként tekintsenek rájuk a kollégák és a cégvezetők?
A passzív-agresszív, a nárcisztikus, a mikromenedzser, a szélsőséges perfekcionista és a káoszkapitány – összegyűjtöttük az alkalmatlan vezetők leggyakoribb típusait. Óriási károkat okoznak mindenkinek.
Kriptobányászok, influenszerek, AI-lektorok és a platformgazdaság (gig economy) munkavállalói – a digitális forradalom, a koronavírus-járvány és a mesterséges intelligencia boomja nyomán gombamód szaporodnak az új foglalkoztatási formák. A fizetések is olyan online platformokon áramlanak, amelyekre a hatóságok zömének nincs rálátása. Összegyűjtöttük, hogy kik, hogyan dolgoznak ebben az új világban, és milyen veszélyekkel néznek szembe.
Nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak is egyre nagyobb kihívás megküzdeni a munkahelyi kiégéssel. Felgyorsult körülöttünk a világ, rengeteg inger ér bennünket – nem csoda, hogy néha ránk telepszik a stressz, hiszen nehéz tartani a lépést és megfelelni az elvárásoknak, jól teljesíteni a munkában is nap mint nap. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy mit tehet maga a munkavállaló a kiégés megelőzése és kezelése érdekében. Most lássuk, vezetőként mit kezdjünk azzal, ha valamelyik kollégát utolérte a munkastressz.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
