A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Az alternatív befektetések helyett inkább a kötvénybefektetések felé mozdult el az Allianz, miután tavaly 6 milliárd dolláros bírságot kellett kifizetnie értékpapírcsalás vádja miatt.
A járvány hatásai ellenére is nőtt az intézményi befektetői szektor – derült ki az MNB mai sajtóeseményén. Ezt segítette, hogy a háztartások vagyona is jelentősen gyarapodott ebben az időszakban. Ezzel együtt már a tavalyi év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük a biztosítóknak, pénztáraknak és a tőkepiacnak, de meg tudták őrizni stabilitásukat.
Egyre több nyugdíjalap keresi a hozamokat a tőzsdén kívüli piacokon, mivel sokaknál nagy a nyugdíjkifizetési kötelezettség, ezen pedig az alacsony hozamkörnyezet nem sokat segít – írja a Financial Times.
A Deutsche Bank és a Societe Generale lett a két leggyengébben teljesítő pénzintézet az európai banki stresszteszteken – számol be a hírről a Bloomberg.
Milliók számára adhat józanító pofont a koronavírus-válság a Financial Times véleménycikke szerint, amely azt taglalja, hogy a jegybankok gazdaságélénkítő és a kamatok alacsony szinten tartására vonatkozó akciói nehezebbé teszik a nyugdíjalapoknak, hogy megkeressék a tagjaiknak a nyugdíjba vonuláshoz szükséges pénzt.
Sosem ültek még olyan sok elköltetlen pénzen a magántőkealapok, mint tavaly: 1500 milliárd dollár vár arra, hogy befektessék, még úgyis, hogy 2019-ben mintegy 450 milliárd dollárnyi magántőkeügyletet kötöttek világszerte - írja a Bloomberg.
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) friss tanulmánya szerint a világ adóssága 7500 milliárd dollárral nőtt az év első felében, ennek nagy részéért pedig az USA és Kína a felelős – számol be a hírről a CNBC.
Káros lenne az amerikai bankok és biztosítók számára, ha Japán példájához hasonlóan tartósan fennmaradna az alacsony kamatkörnyezet az USA-ban - figyelmeztettek ma a Nemzetközi Valutaalap elemzői.
Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2-es jogszabály és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon. Bálint Attila, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy a lakossági állampapírok eltérítik a befektetők elvárásait a valóságtól, hosszú távon tehát semmiképpen sem jó a tendencia. A hosszabb befektetési időtáv elterjedését a magyar befektetők szemléletében szerinte leginkább a vegyes alapok segítik, az abszolút hozamú alapok piaca valamelyest lassult, az ingatlanalapok térnyerése pedig egyáltalán nem aggasztó, de nem árt óvatosnak lenni. A Portfolio-nak adott interjújában kitér arra is, hogy milyen változásokat hoz majd januártól a MiFID 2, de az már most körvonalazódik, hogy nem lesz könnyű az átállás.
Az európai bankrészvények befektetői is örülnek a Fed kamatemelésének, ennek a kamatmarzsra gyakorolt pozitív hatása azonban kevésbé érződik az európai bankoknál, nekik még a mérlegük megtisztításában is sok munkájuk maradt amerikai versenytársaikhoz képest - vélik a CNBC által megszólított elemzők.
2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket. Ezt próbáljuk megválaszolni cikkünkben.
Jelentős változásokat tudhat maga mögött a hazai privátbanki szektor, a nettó vagyontömeg növekedése mellett tavaly visszaesett az ügyfélszámlák száma a 2015-ös adatokhoz képest, részben a szolgáltatók limitfelülvizsgálata és a MiFID II-re való felkészülés miatt. Karagich István, a Blochamps Capital mai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi környezetben a szolgáltatóknak a fintech fejlesztésekre és a privátbankárok képzésére kell leginkább összpontosítaniuk az erőforrásokat.
Egy friss felmérés szerint tíz európaiból háromnak nincs megtakarított pénze, azok között pedig, akik rendelkeznek megtakarítással, 36%-uknak csak maximum háromhavi fizetésnek megfelelő mértékű félretett pénze van. Sokan aggódnak a már jó ideje uralkodó alacsony hozamok miatt is, de a megkérdezettek csak 4%-a tud és hajlandó többet félretenni az alacsony hozamok kompenzálása érdekében.
Larry Fink, a BlackRock elnök-vezérigazgatója szerint rosszul döntenek a befektetők akkor, amikor passzívan kezelt alapokba, például tőzsdén kereskedett alapokba (ETF) fektetve igyekeznek olyan hozamokat elérni, mint aktív stratégiájú alapokkal - hangsúlyozta a CNBC-nek adott nyilatkozatában.
A rekordalacsony hozamkörnyezet nemcsak a biztosítók ügyfeleinek megtakarítási portfólióira helyez nyomást, hanem a szolgáltatók költségeit (és így bevételeit) is lejjebb nyomja, valamint a díjtartalékokon elért hozamot is csökkenti. A biztosítóknak ezért alternatív eszközök felé kell elkezdeniük kacsingatni, ehhez viszont a felügyelet rugalmasságára van szükség - hangzott el az FBAMSZ 13. Biztosításszakmai Konferenciáján.
Úgy tűnik, bejut az RMDSZ a parlamentbe.
Az EU nincs jó bőrben, hogy kivédje a káoszt.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
