Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Eurobarometer friss felmérése alapján a magyarok körében továbbra is az infláció és a megélhetési költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívás: a válaszadók 45%-a nevezte meg ezeket kiemelt problémaként, ami jóval meghaladja az EU27-es átlagot (33%). A gazdasági kilátásokat illetően szintén pesszimisták a magyarok, hiszen csak 20% vár javulást, míg 34% romlásra számít a következő évben. A kormányban ráadásul kisebb a magyarok bizalma, mint az EU-ban.
Magyarországról szóló elemzést tett közzé a Bank of America, amely úgy kezdődik, hogy a nyugati befektetők egy része Európa Brazíliájaként tekint Magyarországra. Szerintük az összehasonlítás nem helytálló, Magyarországnak ugyanis erősebbek a fundamentumai, a piac viszont a gazdaságpolitika hitelessége miatt aggódik. Donald Trump amerikai elnökké választása nem tesz jót a forintnak, Magyarországot érintené ugyanis legsúlyosabban, ha az amerikai kormány vámokat emelne. Szerintük ha a magyar gazdaságpolitika hitelessége nem áll helyre, akkor csak a drasztikus kamatemelés mentheti meg a forintot, amely enélkül akár 430-ig is gyengülhet.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Új szereplőként, de a világszerte már 89 országban jelen lévő és 641 irodát működtető, 50 éves szakmai tapasztalattal és piacvezető know-how-val rendelkező RE/MAX hálózat tagjaként jelent meg a RE/MAX Go a hazai ingatlanpiacon, ami az első „RE/MAX Commercial” brand alatt induló, kifejezetten kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó iroda Magyarországon. A nyitás okán a hazai iroda alapítói és vezetői beszéltek terveikről és piaccal kapcsolatos várakozásaikról egy irodanyitóval egybekötött, szakmai est során.
Az alternatív befektetések helyett inkább a kötvénybefektetések felé mozdult el az Allianz, miután tavaly 6 milliárd dolláros bírságot kellett kifizetnie értékpapírcsalás vádja miatt.
A járvány hatásai ellenére is nőtt az intézményi befektetői szektor – derült ki az MNB mai sajtóeseményén. Ezt segítette, hogy a háztartások vagyona is jelentősen gyarapodott ebben az időszakban. Ezzel együtt már a tavalyi év során jelentkező és 2022 első negyedévében erősödő volatilitási kockázatokkal és eszközleértékelődéssel kellett szembesülniük a biztosítóknak, pénztáraknak és a tőkepiacnak, de meg tudták őrizni stabilitásukat.
Egyre több nyugdíjalap keresi a hozamokat a tőzsdén kívüli piacokon, mivel sokaknál nagy a nyugdíjkifizetési kötelezettség, ezen pedig az alacsony hozamkörnyezet nem sokat segít – írja a Financial Times.
A Deutsche Bank és a Societe Generale lett a két leggyengébben teljesítő pénzintézet az európai banki stresszteszteken – számol be a hírről a Bloomberg.
Milliók számára adhat józanító pofont a koronavírus-válság a Financial Times véleménycikke szerint, amely azt taglalja, hogy a jegybankok gazdaságélénkítő és a kamatok alacsony szinten tartására vonatkozó akciói nehezebbé teszik a nyugdíjalapoknak, hogy megkeressék a tagjaiknak a nyugdíjba vonuláshoz szükséges pénzt.
Sosem ültek még olyan sok elköltetlen pénzen a magántőkealapok, mint tavaly: 1500 milliárd dollár vár arra, hogy befektessék, még úgyis, hogy 2019-ben mintegy 450 milliárd dollárnyi magántőkeügyletet kötöttek világszerte - írja a Bloomberg.
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) friss tanulmánya szerint a világ adóssága 7500 milliárd dollárral nőtt az év első felében, ennek nagy részéért pedig az USA és Kína a felelős – számol be a hírről a CNBC.
Káros lenne az amerikai bankok és biztosítók számára, ha Japán példájához hasonlóan tartósan fennmaradna az alacsony kamatkörnyezet az USA-ban - figyelmeztettek ma a Nemzetközi Valutaalap elemzői.
Az alacsony kamatkörnyezet, a jövőre életbe lépő MiFID 2-es jogszabály és a lakossági állampapírok által generált verseny jelenti jelenleg a három legnagyobb kihívást a hazai alapkezelői piacon. Bálint Attila, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatója úgy látja, hogy a lakossági állampapírok eltérítik a befektetők elvárásait a valóságtól, hosszú távon tehát semmiképpen sem jó a tendencia. A hosszabb befektetési időtáv elterjedését a magyar befektetők szemléletében szerinte leginkább a vegyes alapok segítik, az abszolút hozamú alapok piaca valamelyest lassult, az ingatlanalapok térnyerése pedig egyáltalán nem aggasztó, de nem árt óvatosnak lenni. A Portfolio-nak adott interjújában kitér arra is, hogy milyen változásokat hoz majd januártól a MiFID 2, de az már most körvonalazódik, hogy nem lesz könnyű az átállás.
Az európai bankrészvények befektetői is örülnek a Fed kamatemelésének, ennek a kamatmarzsra gyakorolt pozitív hatása azonban kevésbé érződik az európai bankoknál, nekik még a mérlegük megtisztításában is sok munkájuk maradt amerikai versenytársaikhoz képest - vélik a CNBC által megszólított elemzők.
2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket. Ezt próbáljuk megválaszolni cikkünkben.
A TSMC Donald Trumppal együtt tette közhírré a döntést.
Senki sem sérült meg a váratlan balesetben.
11 százalékkal érkezett kevesebb menedékkérelem tavaly a megelőző évhez képest.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
